hercegkisasszony

Önismereti mese6

A hercegkisasszony és a sárkány másnap reggelre a színek birodalmába ért.
- Te is látod ezt Zephyr?
- Mit, Moira?
- Hisz itt minden csupa fekete és fehér! Még te is! Én is!
- Nem, én nem látom. Nézd, gyönyörű kék az ég, színes minden ház. És látom, hogy ugyanúgy zöld, narancs, és fekete vagyok. Neked is szép világos bőröd, vörös hajad van, mint eddig. Tovább »

Önismereti mese5

Estére egy lakatlan erődhöz értek. A hercegkisasszony bement, de Zephyr úgy döntött kint marad.
Reggel, mikor Moira kereste a kijáratot egy hatalmas terembe tévedt. A szoba minden négyzetcentiméterén tükrök álltak. Tovább »

Önismereti mese4

Egy nap a hercegkisasszony bandukolt az erdőben, mikor megpillantott egy sárkányt. A sárkány nem volt túl nagy, alig magasabb nála. Olajzöld pikkelyek voltak a hátán, a hasa narancssárga, szárnyai feketék. Egy feje volt, és óarany színű szemeivel rá pislogott.
- Szia! Zephyr vagyok.
- Szia Zephyr. Én Moira vagyok, az elátkozott hercegkisasszony. Tovább »

Önismereti mese1

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy elátkozott hercegnő. A hercegnő kiskorában cserfes volt, vidám, és sokat nevetett. Ám ez szúrta a gonosz varázsló szemét, ezért elátkozta. Lelkét üveggolyóvá változtatta, összetörte, és a darabokat szétszórta a világban. Onnantól a hercegkisasszony nem nevetett többé, csendes lett, szomorúan kutatta az élet értelmét. Tovább »