Te = én

Te = én

Ne azt nézd, mi a többitől szétválaszt,
embertársadban is önmagad csodáljad.
Leírhatatlan, irántad mit érzek,
hogy téged (is) végtelenül szeretlek.
Ám az érzést, valójában át nem adhatom,
a szóval a lényeget ki nem mondhatom,
vele a valóságot csak lesarkíthatom,
mit benned kelt, nem tudhatom.
Te olvasod, én pedig írom,
így vagyunk azonos hullámhosszon,
így lesz belőle közös teremtés, Tovább »

Címkék: