A ló kész a csatára

ló csataFura élményem volt tegnap elmentem egy koncertre... Ebben igazán nincs semmi különös, más is jár koncertre és jól is érzi ott magát, de magán a koncerten sok érdekes dolog elhangzott, s ez volt nem-mindennapi. Arra gondoltam, hogy ezt az érzést vagy gondolatiságot megosztom veletek is.

A szavak, dallamok teljesen új értelmet nyertek ezen az estén. A magyar Continental Singers-ről van szó. Ez itt nem reklám helye, bár érdemes meghallgatni őket. Az én zenei izlésemet se mutatja, mert minden evőnek tartom magam a hardrocktól egészen a világzenéig, nem válogatok. Mindent érdemes meghallgatni. De kicsit elkanyarodtam a tegnaptól...

Szóval, nem mondanám magam vallásosnak, de mindenképpen hiszek egy felsőbb akaratban, Istenben, Univerzumban és a magunk alkotta sorsban, az útban. A fellépők a dalok közötti szünetekben saját élményeikről, hitükről, tapasztalataikról is meséltek. Nem téríteni akartak, csak meséltek ... bár inkább hívnám ezt tanításnak vagy a tapasztalat átadás egy formájának. A hitükről tettek tanúbizonyságot a nagy nyilvánosság előtt megvallották, hogy követik és alávetik a magukat az isteni akaratnak. Olyan hatalmas pozitív energiát közvetítettek felénk, ami áthatotta az egész termet, kicsiket és nagyokat, időseket is egyaránt lekötött, feltöltött ez az élmény. Mikor körülnéztem mindenhol csillogó szemekkel találkoztam, megbénulva figyelték az eseméyneket, azt hiszem négyszer vagy ötször tapsoltuk vissza őket és ők töretlenül énekeltek és ünnepeltek. Ünnepelték a hitet.

Ezen az estén feltöltődtem lelkileg ... mert sokszor vagyok bizonytalan, megkérdőjelezem saját magam, tudásom, szakmai tapasztalatom ... egyszóval kételkedem magamban. De itt olyan megerősítést nyertem, hogy minden ember köztük én is, te is ki e sorokat olvasod, értékes, egyedi és megismételhetetlen. Fura nem? Az ember mindig tanul valamit, tudom ez közhelyesnek hangzik... de nem annak szánom.

Megint elkanyarodtam egy kicsit ... a lényeg:
Egy lány saját történetét mesélve, saját problémáin keresztül ezt mondta a "kudarcra" ami érte: A ló kész a csatára de a győzelmet Isten adja! - meglepő nem? Végiggondolva igaz ez az egyszerű gondolatsor. Az ok okozat kérdése, sikeresek leszünk vagy sikertelenek, bevonzzuk-e az életünkbe a kívánt tartalmat/személyt/munkát vagy sem. Rögtön ez jutott az eszembe, hogy a vonzás mint olyan egy hatalmas kegy? Akkor ezek szerint, aki a titkot alkalmazza és elfogadja az már kész a csatára? S már csak a győzelemre, az eredményre kell várni? A türelmet is tanulni kell és az is tovább visz minket ...átgondolhatjuk kérésünket vagy a megfelelő időben megkapjuk a győzelmet (boldogságot, sikert, pénzt, akár gyermekkacajt)...?

Örülök, hogy elmentem és kimozdultam ezen az estén... mert tanultam ismét, megláttam magam. Megerősített ez az élmény, hogy van remény egy erősebb akarat, maga az Univerzum-Isten. S lehet megtalálom magam s akkor élhetek teljes életet ... fehér-kerítéses házban, gyermekzsivajjal körbevéve a társam oldalán.
A ló felkészült a csatára...

Hozzászólások



de jó,

hogy rátaláltam erre az írásra.



üdv!

Örülök hogy örülsz.Hasonló pozitiv érzésem nekem a Kormorán eggyüttessel volt,de nem koncerten.Amikor meghallottam öket vmi.furcsa melegség áradt szét bennem.Épp akkor regisztráltam ide,innen a név.Amúgy zeneileg én is mindenevö vagyok,de amikor rossz a kedvem mindig segit ha őket hallgatom.