Csak egy apróság

ajándékFurcsa dolog esett meg velem a napokban... A városban éppen bevásárlásból siettem tovább, még sok elintézendő dolgom volt, amikor a járdán a falhoz támaszkodva megláttam egy hajléktalan bácsit. És megakadt rajta a szemem.
Annyira magányosnak láttam őt, és elhagyottnak és mégis valami megfogott benne. Gondolkodtam, adjak neki pár forintot? ...de valahogy nem éreztem, hogy tényleg ezt kellene tennem. És ekkor lenéztem a kezemben tartott csomagra... belenyúltam... és a kezembe akadt egy TúróRudi. Ez az!
Kivettem és odavittem a bácsinak.
Először csak bánatosan rám nézett, aztán meglátta a kezemben a Rudit és rádöbbent, hogy én azt neki hoztam.
Felragyogott a szeme! :) valahogy úgy mint amikor egy gyermek kap ajándékot és őszintén, gátlások nélkül örül neki. Ma is könnyek szöknek a szemembe az emlékezéstől, hogy mennyire hirtelen és mennyire gyökeresen változott meg a bácsi tekintete...csak egy apróságtól...egy aprócska szeretettől.

Hozzászólások



:-) ------- "Egyszerűen

:-)

-------
"Egyszerűen csak láss. Te. Senki más."



TÉLAPÓ

Napján mentem kisfiamért Pest mellé a nagyszüleimhez.Természetesen tele voltam csokimikulással stb.Nem volt túl jó kedvem,meg kellett állnom tankolni és még a sárvédőm is csüngött...egy olyan kedves arcú,mosolygós srác jött oda segíteni,hogy önkéntelenül is elmosolyodtam magam...mire kimentem fizetés után,a srác ott hasalt az autó előtt és megcsinálta a sárvédőt mondván,ez balesetveszélyes és így nem karna útnak engedni...semmi kacérság nem volt ebben,egyszerű jóindulat.Adtam neki "kv pénzt" meg 1 csokimikulást a csomagból....még ma is elmosolygom magam,amikor eszembe jut,hogy felcsillant a szeme az örömtől...pedig csak egy apróság volt :)



A történet már vagy öt

A történet már vagy öt éves.....Gyermekem még óvodába járt.Mivel úgy dolgoztunk minden nap uzsonna elött elhoztuk haza. De az uzsonnáját mindig elkellett hozni ,mert ő nem ette meg ott, más gyermeknek meg nem adták oda,mondván van elég a többieknek is. Gyermekem sosem fogyasztotta el a mindenféle krémekkel megkent kenyerét,de az első kukába sajnáltuk beledobni. Igy haza felé vezető utunk mindig egy bolt elött vezetett el,ahol évek óta hajléktalan bácsika üldögélt és várta,hogy jusson neki is egy két forint egy-két jó szó. Családunk úgy döntött, kenyér nem kukába való,ezért már megszokottá vált,hogy mindig ugyanarra mentünk haza és a bácsinak ajándékoztuk gyermekem uzsonnáját.Ő mindig megköszönte ,megette. Négy évig így történt. gyermekem iskolába ment,a város másik felére,és már a hazafelé vezető utvonalunk is megváltozott. Ez a történet már négy éve történt,a bácsi mégis mindig megismer minket....mosolyogva köszönt minket ,ha arra járunk.



Igazad van Tiszavirág!Meg se próbáltam "felolvasztani".

Volt bennem egy nagy adag "büszkeség".



:D

Köszönöm, hogy olvashattam:)

"Go Jolly" - „Haladj vidáman előre!”

Sant Darshan Singh Ji Maharaj



csillagfeny!:)

Az a szeretet , ha "melegebb" "leolvasztotta" volna azt a "hűvös, dühös, haragos tekintet"

Szerintem :))

"Go Jolly" - „Haladj vidáman előre!”

Sant Darshan Singh Ji Maharaj



Drága Girasole!

Nekem is könny szökött a szemembe!
Jó példa, milyen "apróságok" hoznak örömet egy EMBER életében!
Bár azt tanuljuk, hogy mindenki saját életének kovácsa és, hogy életünk alakulásáról csak mi tehetünk, mégis borzalmasan nehéz elmenni egy ilyen szomorú tekintet mellett...
Az biztos, hogy ezt olvasva mindenki összeteszi a kezét azért amilye van!
Köszönöm!
Nikol



"Egy pillanatnyi figyelem,

"Egy pillanatnyi figyelem, szeretet, odafordulas, mosoly eluzi az elhagyatottsagot es remenyt adhat."

Én is így érzem :)

girasole



:)

szép gesztus és követendő példa, girasole.



Te megtetted felebarát ezt minden helyzetben?

Ha végiggondolod akár az utóbbi napjaidat, te nem hagytál ki semmit?Neked nem kellett volna egy meleg, szerető gesztust tenned?/Csak kérdezek és gondolkodom./Nekem hétvégén lehet, hogy kellett volna, de "lefagyasztott" egy hűvös, dühös, haragos tekintet.Kár!Pedig szeretet volt belül, legmélyen bennem, bár tudom, hogy nem látszott.



Barcsak...

...minel tobben lennenk,akik fejforditas a masik iranyba helyett, vagy szemlesutes helyett hasonloan cselekednenk, mint te is girasole!
Egy pillanatnyi figyelem, szeretet, odafordulas, mosoly eluzi az elhagyatottsagot es remenyt adhat.

Aldott karacsonyt!

Szeretettel,
felebarat