Csalódottság? NEM!

Lassan 1 hónapja nem jártam az oldalon, mea culpa.
A honlapomon dolgozom minden szabad percemben, amikor is a kisfiam pihen és a család is távol van. Elég nehézkes, mert néha rövidnek tűnik az az 1-2 óra, ami a rendelkezésemre áll, de igyekszem nem görcsölni. Azért vannak olyan pillanatok, amikor megkérdezem magamtól, hogy tényleg ennyire érdektelenek az emberek, vagy csak én csinálok valamit rosszul. És mindig arra a következtetésre jutok, hogy az első. Nagyon nehezen fogadják el az emberek mások sikereit, és szomorúan konstatálom, hogy ha valami mögött nem szagolnak egy zsák pénzt, meg sem mozdulnak.
Több céggel, szervezettel próbálom felvenni a kapcsolatot, hogy segítsék írásaikkal a családokat, az apákat, a gyerekeket, ingyen reklámért cserébe! És mi történik? Mivel nem 4 millióan olvassák a lapomat, ezért meg sem mozdulnak érte. Micsoda világ!

Mindenesetre én nagyon boldog vagyok, hogy elkezdtem a saját honlapomat, és még mindig töretlenül hiszek a hasznosságában, és a sikerében. Hiszen azért jött létre, hogy másoknak segítséget nyújtson, esetleg kikapcsoljon. Ami külön öröm számomra, hogy a látogatók fele visszatérő látogató, tehát azt jelenti, hogy tetszik, amit látnak. Ez a célom. Mivel a család a legfontosabb az életben, ezért nem sajnálom az energiát, sem az ráfordított időt, hogy ha 1000-ből 1 családnak támaszt nyújt, már megérte. :)

Köszönöm, hogy meghallgattatok.

Címkék: