Dühösnek lenni szerintem nagyon jó, egészséges és fontos!

dühösOlvasgatom itt az írásokat, mivel már évek óta nagyon érdekel az ezotéria. Rengeteg könyvet is elolvastam ebben a témában. Sokat tanultam ezekből, de azért sok minden kifejezetten dühített bennük. Főleg az, hogy a dühöt és a negatív érzéseket egyfajta bűnként kezelik, ami minden rosszért felelős, és amit tűzzel-vassal ki kell irtani.
Szerintem ez nem így van. Legalábbis nálam nem jön be a negatív érzések eltörlése, pozitív gondolkodás erőltetés. Ez egy csomó feleslegesen elfolyt energia, erőlködés.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nehezemre esne örülni nagyon sok mindennek: pl. hogy végre süt a nap, és jó idő van, (de az esőt is szeretem), örülök, hogy a kolléganőm rengeteg tortaszeletet hozott, örülök, hogy van kedvem írni. Ez nagyon jó, és fontos. De közben dühös is vagyok, és már évek óta. Mert nem mennek úgy a dolgok ahogy szeretném, és most ráadásul feltúrták előttünk a villamos pályát, mert új villamosok lesznek és átépítik, ez nagyon sok zajjal és bűzzel jár, és az éjszakák nagyon nehezek, mert emiatt nem lehet kinyitni az ablakot, meleg van, az öreg macska nagyon hangosan és csúnyán nyávog, az életem egy csőd, szúnyogok jönnek, nem tudok így pihenni, és anya nem érti meg mért foglalkozok bizonyos dolgokkal. Dühös vagyok, mert csak az lehet nő, aki szőrtelenít, mert nem tudok már bízni az emberekben, dühös vagyok, mert nem szabad dühösnek lennem, mert a világ visszavonhatatlanul elromlott, és nincs remény.
Ma reggel dühösködtem, kiabáltam egy jót. És utána sokkal jobban éreztem magam. Egész nap tele voltam friss energiákkal, sőt jókedvvel:-) És eszembe jutott Feldmár András, aki színtén pozitívan áll hozzá a haraghoz. És arra jutottam, hogy a harag tagadása egy nagy tévedés. A csakráknál is azt olvastam, hogy a napfonat/akarat és a torok csakrának is nagyon jót tesz, ha ordítozunk, toporzékolunk. Szerintem ez fontos és egészséges. Kár, hogy civilizációnk tiltja a haragot, mint valami szégyenletes dolgot. Pedig talán ideje lenne kihasználnom a haragban lévő hatalmas energiákat!

Hozzászólások



Secretes tanítás

Minden alkalommal, amikor ingerült vagy dühös vagy valakire, akivel találkozol, az nem a másik ember, hanem saját magad. Nem azt kell megkérdezned, hogy "Mi a baja ennek az embernek?", hanem azt, hogy "Mit mond ez az ingerültség önmagamról?" -- Anthony De Mello



Ha egy nő dühös, az azt jelenti, hogy szeret :)

Mert ha egy kapcsolatban a csaj már nem kiabál veled, akkor cseszheted. A közöny a nők halálos csókja.--Emma Chase



Rendben van, ha dühös vagy, ilyenkor lehet csapni a párnát...

babzsákot, lehet azt mondani, hogy nagyon dühös vagyok, de próbáld nem a másikra irányítani ezt a dühösséget. -- Palya Bea

Pontosan ezt vallom én is, de a dühös embereknek mindig van célpontja.



Nem a haraggal van a baj.

Nem a haraggal van a baj. Benn nem tarthatod, megbetegít.
Hanem azzal, hogy hogyan adod ki és kire hárítod.

Van, aki ordibál, van, aki újságot tépked.
Van, aki kiírja, van, aki kisírja.
Van, aki használja: beleöli az összes mérgét egy munkába... pl. kertet ás vagy mosogat...

:-)))



ez a dolog egyik része

Az érem másik oldala ez: van olyan düh, amely károsít. Nem mindegy, hogy az ember melyik dühre szokik rá. A legtöbben "természetesen" az ártó dühöt használják. Így vigyázni ezzel, mert félreértések sokasága születhet ebből a jelenség-együttesből.



A dühöt nem szabad

A dühöt nem szabad ellenségként kezelni, kiírtani, elnyomni stb. Amikor keletkezik akkor ki kell engedni, ha szeretsz dühös lenni mert megkönnyebbülsz az azért van mert ezt a részt jól csinálod, nem kertingeted magadba úgy mond kilélegzed, mint a széndioxidot, nem állsz neki fulldokolni a dühödbe, hanem kiengeded azzal a lendülettel ahoyg jött, viszont ha valaki magába keringeti a dühöt vissza akarja nyomni magába, és úgy örjöng hogy nem engedi ki csak termeli termeli az nem helyes., és természetesen az se normális ha valaki menekül előle. A düh egy érzelmi állapot amit el lehet engedni, pl most miközbe írtam ezt a kommentet pontosabban az előzőt, mikor elküldtem 505ös hibával szépen eltüntette az üzenetemet, ezt követően egy b……meg késéretében kiengedtem a dühömet azzal a lendülettel ahogy jött , és már tiszta fejjel gondolkodva, elkezdtem írni ezt, és szerintem ez még jobb is lett mint a másik .



Kedves Fleur!

Szia kedves Fleur! Nagyon tetszik az irásod:) Teljesen igazad van,és jól megfogalmaztad ezt a gondolatot. A fájdalamat,a dühöt, a negativ érzéseket mind ki kell adni magunkból,mert csak igy jön helyette pozitiv energia. És nagyon sok ember nem tudja kimutatni az érzéseit,egyszerűen kukák....Nem tudnak örülni,és sirni se. Nem szabad magunkba foljtani az érzéseinket.



:-))

De örülök, hogy kikerült a címlapra!:-)) Vonzom én a sikert!:-)) És már nem is vagyok dühös!:-)



Hali :))

... csak egy kicsit gondolom másként :D
Dühösnek lenni nem jó...
Ha valaki dühös élje meg, az nagyon egészséges...
Viszont dühösnek lenni nem fontos...

Minden jót mindenhez :)))



Naná! Vegyünk példát az

Naná! Vegyünk példát az olaszokról, egyik percben még kiabálnak aztán pár perccel később jókedvűen megölelgetik egymást... Ez a téma is sokszor visszatér... persze hogy meg kell élni az érzelmeket és nem elfojtani. A rosszakat kiengedni, a jókat megtartani!



:)

Köszönöm ezt a szép idézetet! Nagyon szeretem Osho-t! Eredetiség, hát erre törekszem már évek óta!



Add ki, ne fogj vissza semmit

"Légy ellazult és természetes. Nehéz lesz, hiszen a régi szokásokat meg kell törni. Nehéz lesz azért is, mert egy képmutató társadalomban kell élned. Nehéz lesz, mert mindenütt képmutatókkal kerülsz majd konfliktusba – de ezen át kell esni. Fárasztó lesz, hiszen nagyon sokat fektettek már be a hamis, mesterséges színleléseikbe. Lehet, hogy teljesen egyedül érzed majd magad, de ez csak egy múló időszak. Hamarosan mások is érezni kezdik a valódiságodat.
És ne feledd, még a harag is jobb, ha valódi, mint egy megjátszott mosoly – mert az legalább valódi. Egy olyan ember, aki nem tud igazából dühös lenni, soha nem lesz képes az eredetiségre. Egy olyan, aki dühös tud lenni, legalább eredeti, hű önmagához. Akármi is történjen, megbízhatsz benne, hogy a reakciója igazi.
Az én tapasztalatom szerint a valódi harag gyönyörű, a hamis mosoly azonban visszataszító. Az igazi gyűlöletnek is megvan a szépsége, éppúgy, ahogy egy igaz szerelemnek is, mert a szépség az igazsághoz kapcsolódik. Nem a gyűlölethez és nem a szeretethez – a szépség az igazságból ered."(Osho - Tantra: a végső megértés)



Szia Fleur!

Én úgy olvastam,hogy pl. az önsajnálatnál,vagy a düh elnyomásánál jobb kifejezni a haragot,de a legjobb elfogadni és elengedni.Mondjuk most,hogy a fórumot teleirogatta jóember az internetes pénzkeresési lehetőségével,ha itt lenne,szívesen kitölteném rajta a dühömet,mert szeret szenvedni az egóm:)De most inkább igyekszem tudomásul venni,hogy idegbeteg lettem általa,illetve az egóm által:),rájönni,hogy tul.képp. tök mindegy mit ír le és hányszor,úgyse befolyásolja az életemet,viszont ha idegbeteg vagyok,az már igen,szóval igyekszem elengedni:) Szerintem nem szégyenletes a harag,csak magunknak ártunk vele, ahogy a harag elnyomásával is:)