Dalai Láma

Dalai LámaA BÖLCSESSÉG ÓCEÁNJA

A Dalai Lámát (a név jelentése: a Bölcsesség Óceánja) Avalokitésvara, az Együttérzés Buddhájának újraszületéseként tisztelik.

Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma 1935. július 6-án született egy földműves család gyermekeként egy Takcer nevű tibeti faluban. Szülei Lhamo Dhondupnak nevezték el. Két éves korában jóslatok alapján a Dalai Láma tizennegyedik reinkarnációjaként azonosították és Lhaszába vitték.

1940 február 22-én, öt és fél éves korában a Dalai Lámát formálisan megkoronázták, ekkor vette fel a Tenzin Gyatso nevet. Tanulmányait hat évesen kezdte meg. Tantárgyai közé tartozott a dialektika, a tibeti kultúra és művészet, nyelvtan, nyelvészet, orvostudomány, és a legfontosabb tantárgy, a buddhista filozófia is.

1950-ben a kínai hadsereg megszállta Tibetet. Egy évvel később a Dalai Láma tizenhat éves lett, és miközben az ország helyzete egyre reménytelenebbé vált, teljes politikai felelősséget vállalt magára hazája érdekében. 1954-ben Pekingbe utazott, hogy egyezségre jusson Mao Ce- tunggal, és más kínai vezetőkkel, köztük Csou En-lájjal, és Teng Hsziao-pinggel. 1956-ban Buddha Nirvánába jutásának 2500 évfordulóján Indiába utazott. Több közeli tanácsadója is arra kérte, hogy maradjon Indiában és ne térjen vissza Tibetbe, de ő úgy döntött, visszautazik Lhaszába, hogy folytassa a kínai megszálló erőkkel történő békés együttélésre irányuló erőfeszítéseit.

MENEKÜLÉS A SZÁMŰZETÉSBE

Kína Kelet-Tibetben bevezetett kegyetlen intézkedései Őszentsége békés megoldást célzó terveit keresztülhúzták. A kínai megszállók a tibeti nép 1959. márciusában kirobbant felkelését vérbe fojtották. 1959-ben és 1960-ban mintegy kilencvenezer tibeti vesztette életét. Az események alakulását látva a Dalai Láma, és több tízezer tibeti a Himalája hegyein keresztül kénytelen volt Indiába menekülni. A tibetiek azóta minden évben megemlékeznek az 1959-es esztendő áldozatairól. 1960 óta a Dalai Láma az észak-indiai Dharamszalában él, abban a városban, amely egyben a tibeti száműzetésben lévő kormány székhelye is. Az emigráció első éveiben arra kérte az ENSZ-t, hogy találjon megoldást a tibetiek kétségbeejtő helyzetére. 1959-ben, 1961-ben és 1965-ben az ENSZ határozatot adott ki, melyben felszólította Kínát, hogy tartsa tiszteletben a tibetiek emberi jogait, és önrendelkezéshez való jogukat.

A száműzetésben a Dalai Láma és az emigráns kormány elkötelezett politikát folytatott a tibeti nép és kultúrájának megóvása érdekében. A száműzetésben lévő kormány gondoskodik a menekültekről, támogatja a gazdaság fejlődését, az évek során felépített iskolahálózatot és egyetemeket. Az elmúlt hat évtized során Közel kétszáz kolostort alapítottak. 1963-ban a Dalai Láma bemutatta a jövő Tibetjének tervezett alkotmányát. A Dalai Láma kezdetektől fogva a tibeti társadalom demokratikus átalakításának buzgó híve volt. A tibeti menekült közösség jólétéért tett erőfeszítései mellett fáradhatatlanul igyekezett lépéseket tenni a tibeti helyzet megoldásának érdekében is.

ERŐFESZÍTÉSEK A BÉKÉÉRT

1987-ben Őszentsége bemutatta „Öt pontos béketervét”, amely az első lépés volt Tibet jövőbeni státuszának tisztázása felé vezető úton. A következő év júniusában Strasbourg-ban, az Európai Parlament előtt tovább folytatta tervének ismertetését. Kezdeményezésének lényege egy valós tibeti autonómia létrehozása a Kínai Népköztársaság keretein belül. Továbbá arra kérte Kínát, hogy Tibetet alakítsák „békezónává”, hogy gátat szabjanak a kínaiak betelepítésének, helyreállítsák az emberi jogok helyzetét, és arra, hogy ne tároljanak nukleáris fegyverzetet és hulladékot Tibet területén. Ugyanennek a tervnek a keretein belül Tibet jövőjéről szóló, nyitott, komoly párbeszéd kialakítását kezdeményezte.

1989-ben a tibeti vezető elfogadta a Nobel-Békedíjat, melyet a tibeti helyzet békés megoldása érdekében tett erőfeszítéseiért adományoztak neki. A Nobel-bizottság kijelentette: „A Dalai Láma békés filozófiája az emberi lények iránti végtelen tiszteleten, valamint az emberiség és a természet iránti egyetemes felelősség elvén alapszik.” Eddig összesen ötvenkét országba tett utazásai, és politikusokkal, államfőkkel, vallási vezetőkkel történt találkozói során a tibeti helyzet, és más konfliktusok békés megoldása, az emberi jogok, és a környezet megóvása mellett szólalt fel. Számtalan államférfi fogadta hivatalosan. A politika, a vallás, a tudomány és a gazdaság világának befolyásos személyiségei folyamatosan keresik társaságát, hogy eszmét cseréljenek különböző kérdésekkel kapcsolatban. Rendszeresen hívják meg a világ különböző országaiba, hogy kifejtse véleményét a békés együttéléssel, és a világbékével kapcsolatban, illetve azért, hogy tanításokat adjon.

Szellemi vezetőként, és Tibet vezetőjeként betöltött szerepe mellett a Dalai Láma a tibeti buddhista hagyomány egyik legnagyobb mestere, és tudósa. Ebben a vonatkozásban rengeteg időt szentel annak, hogy tudását, és spirituális tapasztalatait megossza buddhista mesterekkel, és a szélesebb közönséggel.A HÁROM FOGADALOM

Bár önmagát egyszerű szerzetesként aposztrofálja, a XIV. Dalai Láma nemcsak Tibet szellemi és világi vezetője, hanem a béke karizmatikus nagykövete is. Tanításai és utazásai során az együttérzés, a tolerancia, az erőszakmentesség alapvető értékeire hívja fel a figyelmet, így utalva arra a három elvre, amelyek mellett aktívan elkötelezett.

AZ EMBERI ÉRTÉKEK TÁMOGATÁSA

Emberi lényként első célja, hogy az emberiséget és a világot szolgálja. A Dalai Láma, mint Nobel-Békedíjas azon a véleményen van, hogy a boldogság igazi forrása az együttérzés és a türelem. Ezek a jellemvonások nem feltétlenül a vallásos hitből, vagy vallásos gyakorlatokból eredeztethetők. Minden emberei lény magában hordozza az együttérzés, és az erőszakmentesség magját. A Dalai Láma egyik célja, hogy az együttérzés, a tolerancia, a jóakarat, és a béke fontosságát hirdesse.

A VALLÁSOK KÖZÖTTI HARMÓNIA TÁMOGATÁSA

Buddhista szerzetesként és gyakorló hívőként a Dalai Láma másik célja, hogy támogassa a különböző vallások közötti harmóniát. A világ minden vallásának alapértékeit az együttérzés, a szeretet, és a türelem jelentik. Mivel az emberi lényeknek különböző vágyai és szükségletei vannak, fontos, hogy létezzenek különféle vallások. Kölcsönös tiszteletet, és megértést tanúsítva a vallási hagyományok közötti harmonikus kapcsolat lehetséges.

A TIBETI NÉP JÓLÉTE

A tibeti nép vezetőjeként Őszentségét magától értetődően komolyan foglalkoztatja Tibet sorsa. Ez okból fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megtalálja a tibeti helyzet békés megoldásának kulcsát. Utazásai során, politikusokkal és a médiával történő találkozásai alkalmával sohasem mulasztja el megemlíteni, hogy helyre kell állítani a tibeti nép valós önrendelkezéshez való elidegeníthetetlen jogát.

http://www.dalailama-budapest.hu/index.php

Hozzászólások



lassan a végére ér

minden hamissága ami róla szól felszínre kerül, mert nem minden fénylik akármennyire is akarják azt sokan, az anyagiasságban nem lehet örökösen lenni és a Dalai Láma csak a pénz homályában tud létezni elfeledve nem azért jött létre a tudatosság hogy KIZSÁKMÁNYOLD A NÉPET KI HISZ BENNED..
láttam .....



Dalai Láma

Életem legjobb hétvégéje lesz.Tegnap megvettem rá a jegyet.6000 a jegy a két napra-8 óra összesen.El se hiszem,hogy élőben láthatom a Dalai lámát.Mindjárt kiugrom a bőrömből:))))) Sose gondoltam,hogy erre lehetőségem lesz:)))))Imádom a könyveit már vagy tíz éve:)))))Ő testesítette meg számomra minden nehéz szituban a megoldást éveken keresztül.Miatta volt hitem amikor egyedül éreztem magam negatív emberek közt,akik ki akarták írtani belőlem a pozitív gondolkodás magját,mert szerintük a boldogságra születni kell,aki nem született boldog,az beképzelt,ha úgy érzi,hogy ha küzd,boldog lehet.A beképzelteket meg ugye addig kell bántani,amíg le nem szállnak arra a Földre,ahol a szenvedést,mint napi teendőt elfogadják, mert nekik csak ez jár,a boldogság meg gyerekes illúzió.A könyveinek köszönhetem,hogy nem tudtak betörni és visszahúzni erre a Földre,azóta is a saját bolygómon vagyok lelkileg:))))És most hallgathatom 8 órán keresztül a Dalai Lámát élőben:)))))Király:)))))