Egy másik világban

Ma egy másik világban ébredtem. Ez egy új világ, az én új világom. A belső szabadságom megteremtésének első napja.
A boldogtalanság egyre gyengülő hullámai még itt kavarognak mellettem. Lassan elengedem. Felkészülök a teljes megújulásra.
Szótlan és csöndes vagyok, ezzel űzöm el a gonoszt.
42. huszadrangú bevonzás...
De a világ nem áll meg, csak egy percre állítom meg magamnak. Jól megnézem azt a percet.
A barátnőm szavai csengenek a fülembe: -Élj át minden érzést.
És mint a kismajom megfogadom a tanácsot.
Ha kell szeretek, s ha kell, sírok.
Valami hiányzik...a könyörület.
A kegyelem.
Milyen világ az, ahol ma bűnhődni kell, hogy holnap egy jobb jövőben reménykedhessek?
Meg kellett élni azt a hihetetlen félelmet, ami elől menekültem.
Szembenéztem vele, hogy mit akar mondani.
Azt hittem én vagyok az oka, hogy nem szeret.
Nem így van.
Bennem van a hiba...
Nem igaz!
Fantasztikus csaj vagyok. Lényegtelen dolgokból, apró örömökből tudatosságot gyártok.
Mától meg fogom látni, és meg akarom látni ezt a fantasztikus csajt magamban.
Pontosan úgy és azt vonzottam be magamnak ami kellett!
Megfejtettem az álmomat.
A valóság elől a reménybe menekültem. Reménykedtem, hogy minden megváltozik. A csalódás elől menekültem oda.
Kegyetlen kűzdelem a szeretet, ahol nincs megbocsátás, könyörület?
Ahol nem mondhatok nem-et?
Egyszerűen csak nem-et...
Egyetlen fegyvere volt csak amivel árthatott. Az ellenkezés. A folyamatos ellenkezés.
A testemben érzem, ahogy lyukakat csinált a lelkemen.
Meg fogok szabadulni a bennem lévő áldozattól.
Gyűjtöttem egy kis erőt, mire még utoljára a szemébe néztem.
Észleltem a kicsinyességét, ahogy összefösvénykedte az érzéseket magába.
És jelentős uralomra tett szert.
Még a gondolataimat is megpróbálta átmosni.
Nem mos át bennem senki semmit!
Én vagyok a saját házamban az úr!
Egy egész hadsereget kell ellenem felvonultatni, mert hibáztam.
Egy egész ezredet.
A kegyetlenségre nincs mentség.
Mától önálló és független véleményem lesz mindenben.
Még a kávémmal kapcsolatban is.
-Te egy másik világban élsz! - Üvöltötte...
-Köszöntelek! Ez itt a valóság! -Mondta cinikusan.
Persze, hogy egy másik világban élek, látod, én hiszek, csak már nem neked, hanem magamnak.
A könyörület, a szeretet, az emberi humánum birodalmában élek és szabad vagyok.
Szabad vagyok akkor is, ha eltérő véleményen vagyunk!
A te világodban csak uralom van.
Csak a te hitrendszered uralta az enyémet..., mert azt hittem, hogy az enyém nem elfogadható, hogy valaminek híjján van.
Nincs annak semi híjja! Fantasztikus nő vagyok!
Még hogy engedelmeskedjek...még a gondolataimat is ellenőrzik.
Még rosszat se gondolhatok...
Tünés a büdös pokolba!

Címkék: