Egy újonc felismerései - 2. rész

visszavonzásKedves Mindenki!

Az első bejegyzésemet (itt!) valahol ott fejeztem be, hogy elindultam kifelé a gödörből a titok segítségével. A napjaim egyre jobban, vidámabban teltek s én mindinkább beleástam magam a vonzásról szóló dolgok keresgélésébe. De már nem csak a konkrét visszavonzás érdekelt, hanem jóformán minden. Minden, ami szebbé teheti az életemet. Azaz, helyesen fogalmazva, az érdekelt, hogyan tehetem ÉN szebbé a saját életemet. Merthogy, ugye a titok már csak erről szól! :)
De ezen felül természetesen az alapmotiváció, azaz, hogy visszaszerezzem a kedvesemet, továbbra is ott lüktetett bennem. Sok-sok ehhez kapcsolódó írást elolvastam. S annak rendje és módja szerint kellően el is bizonytalanodtam.

Hogy miért is??

Mert, hol azt olvastam, hogy igen is harcolj és higgy, hol pedig azt, hogy ha valaki már nem akar téged, akkor nyugodj bele, és te se akard őt. Tehát pro és kontra.
No, ember legyen a talpán, aki egy amúgy is elég labilis érzelmi korszakában józanul el tudja dönteni, hogy melyik utat is válassza!!:)
Nos, én úgy határoztam, hogy jusson is, maradjon is!
Azaz: Megrendeltem őt újra (és az "újra" szónak később fontos szerepe lesz, mivel csak most tudatosult bennem, hogy én őt már egyszer vagyis akkoriban nem is őt, hanem... Na, de erről kicsit tényleg később!) :)
Szóval ott tartottam, hogy megrendeltem, vagy ha úgy jobban tetszik, visszarendeltem Őt az Univerzumtól, de azzal a felkiáltással, hogy ha a szeretett lény a szakításunkat követően már megtalálta annak a lánynak/nőnek az oldalán a boldogságot, akit neki rendelt az Ég, hát én hagyom, hadd legyen boldog, hisz ha szeretem, akkor képes vagyok elengedni, ha neki így a jobb.

Elárulom, abban, hogy ez a döntésem megszületett, nagyban sőt 98%-ban közrejátszott egy bejegyzés, amit itt az oldalon találtam. Biztosan Ti is sokan olvastátok már. A címe: Visszavonzás. Ajánlom mindenkinek, aki hasonló cipőben jár, mint én, mert sok mindenre rávilágít. S egyben most meg is köszönöm szerzőjének a segítséget, amit az írása nyújtott számomra.
Valamint, köszönöm a Visszahódítás c. írás atyjának, ill. bocsánat Anyjának :) is azokat a sorokat, melyben leírta történetét, s melyet már többször is elolvastam, mert erőt és kitartást ad nekem, hogy a visszavonzás igen is lehetséges!!
Később azt is leírom, miként találtam rá ezekre a kis "mankókra, mert hát az sem volt egy egyszerű történet, de már tudom, nem hívhatom egyszerű véletlennek sem!!

De most vissza az eredeti sztorihoz, azaz a visszarendelésemhez. És azzal a lendülettel, amivel visszatértem ide, most meg is állok, merthogy ezen a "visszaszerzem a szerelmemet" c. vonalon jelen pillanatban vége is a történetnek. Elérkeztem ugyanis abba a fázisba, amikor már csak az Égieken múlik a dolog, hisz én "feladtam a rendelésem".
Azaz, hogy mégis csak történt valami. Valami, amit a legcsekélyebb mértékben sem nevezhetek pozitív változásnak, s aminek majdnem sikerült megingatnia a vonzás törvényébe vetett hitemet. :(

Történt ugyanis, hogy a szakítást követően kb. másfél hónapig nem találkoztunk, nem is beszéltünk, semmi kontakt, de mivel néhány holmim még nála volt, ezért tudtam, előbb vagy utóbb szembe kell néznem vele, már ha vissza akarom kapni a dolgaimat. (A kedvenc felsőm is ott maradt!:))
S ez a pillanat néhány nappal ezelőtt eljött.
Nagy reményeket fűztem hozzá, de egyben olyan borzasztóan rettegtem is, mint ha a saját kivégzésemre mentem volna. Tudtam mitől félek, hiszen sokszor járt az agyamban:
Mi van, ha már van VALAKIJE??
És láss csodát... Beletrafáltam!!
Azaz, bevonzottam... Merthogy igen, gyakran átfutott rajtam a gondolat, s tessék, beteljesült. :( Kell nekem ilyeneken törni a fejem... :)

Ezek után összeomlottam. Na, persze nem előtte (Azt már azért mégsem!!), s nem is olyan mértékben, mint a szakításkor, de azért mégis sikerült visszazuhannom 1-2 szintet. Úgy éreztem, s őszintén szólva még gyakran felvillan bennem, most, pár nappal később is, hogy ha már van egy másik, akkor már tényleg mindennek vége, minden elveszett, felelsleges minden próbálkozás.
DE!! Szerencsére ma már van valami, a titok, ami rögtön erőt ad s sikerül úgy felfogni a dolgokat, hogy az a a lehető legkevesebb fájdalommal járjon számomra.

A következőt csináltam:

Gyártottam két verziót.

Az első így hangzik.

Rendben, elfogadom, hogy most másvalaki érezheti az ölelését, de lehetséges, hogy kis idő elteltével pont ez a másvalaki, azaz a viselkedése, jelleme stb. fogja Őt rádöbbenteni arra, hogy mit is vesztett, amikor kizárt az életéből. (Ez tudom, így kissé nagyképűen hangzik, de nem annak szánom.)

A második variáció pedig arról szól, hogy ha a Sors, az Ég, vagy bármely más magasabb Erő igazán azt a nőt szánta neki társául az életben, aki most vele lehet, akkor fejet hajtok és csak annyit kívánok, hogy legyen nagyon-nagyon boldog!!

Ezen gondolatok megszületésével sikerült elkerülnöm tehát, hogy újra a saját önsajnálatomba és kétségbeesésembe temetkezzek!!

Ám hazudnék, ha azt állítanám nem bánt a dolog. Dehogyis nem!!!!
Csak ma már tudom, ha mindig arra koncentrálok, hogy talán pont most simítja végig a másik lány haját, vagy épp ebben a pillanatban sétálnak kéz a kézben, akkor pontosan az ellenkezőjét fogom elérni annak, amit valójában szeretnék!!!

Ezért, nincs más hátra mint előre, azaz:

Pozitív gondolkodás!!!!!!! :):)

Harmadik rész, hamarosan! :)

Hozzászólások



??

Kedves Csilike!

Melyik írásom bizonytalanított el???
A harmadik rész??

Nagyon sajnálom, ha így történt!!
Nem ez volt a szándékom!!!!
Továbbra is tarts ki az elképzeléseid mellett, én is ezt teszem!!! :):)

Üdvözlettel:
Bogica



Ez egy kicsit megingatott az

Ez egy kicsit megingatott az eddigi elképzeléseimbe, mikor kiválasztottam, milyen úton haladjak tovább...

Köszönöm az írást.



Kitartás!! :)

Kedves Vadalma!

Örülök, hogy tetszett az írásom!! :)
Remélem a további részek is elnyerik a tetszésedet.
A 3. fejezetet már közzé tettem, nemsoká pedig, amint időm engedi, leírom a 4.-et is!

És annak is nagyon örülök, hogy előrelépés mutatkozik a helyzetedben!!! :):) "Mostanaban folyamatosan "veletlenszeruen" osszefutunk."
Ahogyan Te is, én is úgy gondolom, ez nem lehet véletlen! :D

Továbbra is sok erőt, kitartást és pozitív hozzáállást kívánok Neked!!! :):):)

Üdvözlettel
Bogi



Köszi! :)

Kedves Lollipop!

Köszi a gratulációt!! :)

És egyben én is gratulálok Neked ahhoz, hogy ilyen szuperul látod a dolgokat!!!!:) "Klassz ember vagyok én!"

A legjobb módszer (szerintem) mind felett, ha ilyen pozitívan állsz önmagadhoz!!!
Ha Te szereted magad, más is csak szeretni tud Téged!!!!!
Hú, na ez most egy jó kis megfogalmazás volt, de remélem érted a lényegét... :D:D

Neked is sok-sok erőt továbbra is!!!:):)

U.i.: Remélem hamarosan újra meglepsz minket egy, a korábbihoz hasonló, "jókedvélénkítő" DJ- mixxel!!!! :D:D:D

Üdv: Bogi



magamra ismerek :D

Szenzacios! Valamilyen szinten az en tortenetem irtad le!
En is szakitas utan fedeztem fel a vonzas torvenyet, a tavaly nyaron. Azota en is vegigjartam a hullamvolgyeket, amelyekrol irsz. Fel evig probaltam az ex-kedvesem meggyozni, hogy mennyire megvaltoztam a vonzas torvenyenek segitsegevel, mennyire maskepp latom mar a dolgokat, es maskepp ertelmezem a kettonk tortenetet. Semmi hatasa nem volt pozitiv kozeledesemnek, tavol tartott magatol. Kozben attol feltem, hogy uj noje van. Es termeszetesen, amitol feltem, azt bevonzottam. Tortent mindez iden januarban. Mostanaban folyamatosan "veletlenszeruen" osszefutunk. Bizos vagyok benne, hogy egyedul van, es csak most kezd rajonni, mit veszitett. Nem kell neki szavakban mondanom, hogy spiritualis szinten mas ember vagyok, rajon o magatol. Ugy erzem, bizony lesz meg kozunk egymashoz.
Tudom, hogy az igazi tarsam megvan, var ram, ez ketsegtelen. Hogy ez utobbi kedvesem ter-e vissza hozzam, vagy egy teljesen idegen szemelyben ismerem majd fel, ez hamarosan kiderul. A rendeles ki van adva.
Mindenkepp nagyon kivancsian varom a torteneted kovetkezo reszet. :D
Vadalma



Na igen!

Gratulálok a hozzáállásodhoz!
Én meg ott tartok, hogy el sem tudom képzelni, hogy mással legyen, egyszerűen ettől a verziótól nem félek. Sőt, fel sem merül, és nem is aggódok rajta...mármint az én vonzásommal kapcsolatban... klassz ember vagyok én! :D
Van még itt a régi visszavonzomba, egy lány története, akinek szintén mással ment el a kedvese. Ő mindvégig kitartóan hitt és bízott. És nem hiába, a srác visszament hozzá. Még én is próbáltam megingatni a lányt a hitében, de hála, hogy nem sikerült!
És igen! Az aktuális helyzetet elfogadni, úgy ahogy van. Nem megtorpanni, hanem pozitív szándékkal elmerülni!
Mégegyszer gratulálok, és kitartást neked!



még ne

gratulálj,maximum az elhatározásért!Csak az út elején vagyok,de érzek épp elég erőt:)
Bízz magadban és az Univerzumban:)



:)

Kedves Éva!

Köszönöm a biztatást! Ezentúl is megpróbálok mindent a lehető legpozitívabban szemlélni!! :)
Az írásodból azt vettem ki, hogy a módszered sikerrel járt!
Gratulálok!!:) :)

Remélem, az én kitartásom is meghozza gyümölcsét! :)

Üdvözlettel:
Bogi



:)

Köszönöm!! :)

Remélem, a további írásaim is tetszeni fognak!!:):)



Tetszik

...ahogy gondolkodsz effelől. :)
Légy pozitív továbbra is,érezd és tudd,hogy rádöbben mit/kit is veszített.Ekkor fog bekövetkezni a "csoda". :)
Nagyon sok erőt és kitartást kívánok neked,én is ezt a taktikát választottam.:)



szuper írás :-)

szuper írás :-)