Esther&Jerry egyik tanulságos meséje

Sara és SethSalamon, miért ilyen gonoszak az emberek? – vetette föl Sara.
– Minden ember gonosz? Nem vettem észre.
– Hát ha nem is mind, de legtöbbjük igen. Csak azt nem értem, miért?
– Te mikor szoktál gonoszkodni?
– Általában akkor, amikor valaki velem szemben gonosz. Azt hiszem,… valahogy én is dühös leszek és visszavágok.
– És az segít?

– Persze – védekezett Sara.
– És hogyan? Jobban érzed magad? Változtat valamit a helyzeten, vagy semmissé tesz valamit, ha visszavágsz?
– Hát, nem igazán.
– Az én meglátásom szerint, ettől csak még több gonoszság lesz a világban. Ez olyan, mintha csatlakoznál a szenvedés-körforgáshoz. Bántanak téged, erre te is bántasz valakit, akit ezáltal arra késztetsz, hogy ő is bántson valakit, és így megy ez tovább a végtelenségig.
– Ki kezdte ezt a szörnyű szenvedés-körforgást?
– Nem az a fontos, hogy ki kezdte, hanem az, hogy te mit kezdesz vele, ha hozzád érkezik? Miről is van szó? Mi késztetett arra, hogy csatlakozz hozzá?

Sara remegő gyomorral elmesélte Donald, az új fiú első napját az iskolában. Mesélt a menőzőkről, akik úgy tűnt, soha nem unnak bele Donald ugratásába. Mesélt a folyosón lejátszódott felháborító jelenetről. Ahogy újra átélte ezeket a vérlázító eseményeket, miközben leírta a történteket, érezte, hogy a harag egyre nő benne, végül még egy könnycsepp is legördült szeméből bele a nyakába. Mérgesen letörölte kabátja ujjával; dühös volt magára, amiért itt szipog és hüppög, ahelyett, hogy szokott meghitt hangon beszélgetne Salamonnal. Nem jól van ez így!

Salamon jó ideig csendben maradt, miközben Sara fejében szétszórt és összefüggéstelen gondolatok kavarogtak. Érezte, hogy a madár nézi, szeretetteljes, nagy barna szemeivel, de nem érezte magát túlságosan magabiztosnak. Mintha Salamon megpróbálna még valami fontosat kihúzni belőle. Az világos, hogy mit nem akarok – gondolta Sara – nem akarom magam így érezni, különösen mikor Salamonnal vagyok.
– Nagyon jól van Sara! Máris megtetted az első lépést, hogy kilépj a szenvedés-körforgásból. Eldöntötted, hogy mi az, amit nem akarsz.
– És az miért jó? Nem tűnik valami feldobó érzésnek.
– Ez csak azért van, mert még csak az első lépést tetted meg. Ezen kívül van még három.
– Mi a következő lépés?
– Arra nem nehéz rájönni, hogy mi az amit az ember nem akar. Egyetértesz velem?
– Azt hiszem igen.
– Honnan tudod, hogy mi az, amit nem akarsz?
– Csak úgy, valahogy tudom.
– Az alapján tudod, ahogy érzel vele kapcsolatban. Amikor arra gondolsz, vagy arról beszélsz, amit nem akarsz – mindig negatív érzésed van. Dühös vagy, csalódott, zavart, vagy bűntudatod van, vagy félsz. Mindig rosszul érzed magad, ha arra gondolsz, amit nem akarsz. Sara visszagondolt az elmúlt napokra, amikor az átlagnál több negatív élményben volt része.
– Igazad van Salamon – mondta elgondolkozva. – Az elmúlt napokban többször éreztem ilyet, főleg akkor, amikor azok a fiúk Donaldot bántották. Annyira boldog voltam, mikor utoljára találkoztunk, aztán meg olyan dühös lettem, amikor ugratták Donaldot. Látom már, hogy az amit érzek, hatással van a gondolkodásomra.
– Nagyon jól van Sara. Most beszéljünk a második lépésről. Ha tudatában vagy annak, hogy mit nem akarsz, nem könnyebb-e rájönni arra, hogy mit akarsz?
– Hát – bizonytalankodott Sara. Próbálta megérteni, hogy mire is akar Salamon kilyukadni.
– Amikor beteg vagy, mit szeretnél?
– Jobban lenni – vágta rá Sara könnyedén.
– Amikor nincs elég pénzed megvenni azt, amit akarsz, mit szeretnél?
– Természetesen több pénzt.
– Látod Sara, ez a második lépés az úton, hogy kilépj a szenvedések-körforgásából. Az első lépés, hogy felismerd azt, amit nem akarsz. A második, eldönteni, hogy mit akarsz.
– Ez elég könnyűnek tűnik – Sara kezdte magát jobban érezni.
– A harmadik a legfontosabb lépés. Mikor eldöntötted, hogy mi az amit akarsz, valóságossá kell tenned. Beszélned kell róla, hogy miért is szeretnéd azt; elképzelni, szavakba önteni, hogy milyen érzés lenne azt a dolgot birtokolni; elmagyarázni; úgy tenni, mintha meglenne; vagy visszaemlékezni egy régebbi időre, amikor meg volt – a legfontosabb, hogy egyfolytában arra kell gondolnod, egészen addig, míg az érzés beléd gyökerezik. Addig kell magadnak mesélni arról, amit szeretnél, amíg egyszer csak tényleg érzed.

A kislány nem akart hinni a fülének, mikor meghallotta, hogy Salamon arra akarja rábeszélni, hogy mindenféléket képzeljen el magának. Ugyanezért már nemegyszer megkapta a magáét. Úgy tűnt Salamon pontosan az ellenkezőjét tanítja annak, amit tanárai az iskolában. De ő bízott Salamonban. És mindenképpen ki akart próbálni valami új módszert. Az eddigiek nyilvánvalóan nem működtek.
– Miért a harmadik lépés a legfontosabb?
– Mert amíg nem változtatod meg az érzelmeidet a dolgok iránt, addig semmi nem változik meg. Akkor még mindig a szenvedések-körforgásában vagy. De ha megváltoztatod az érzelmeid irányulását, máris egy másik körforgásba kerülsz. Mondjuk így, a Salamon-féle-körforgásba.
– Mit nevezel a te körforgásodnak?
– Nem nevezem! Inkább érezni kell! De ha meg akarod nevezni, hívhatod mondjuk az öröm-körforgásának, vagy a jólét-körforgásának vagy a jól-érzem-magam-kör-forgásnak. Ez a természetes körforgás, Sara. Ez a mi igaz lényünk.
– Ha ez a természetes, és ez az igaz lényünk, miért nem boldog az emberek többsége?
– Az emberek jól akarják érezni magukat, és a legtöbb ember igazán jó akar lenni! De itt van a legnagyobb probléma!
– Mit értesz ezen? Miért probléma, ha az emberek többsége jó akar lenni?
– Az emberek jók akarnak lenni, ezért körbenéznek a világban, és az alapján döntik el, hogy mi a jó vagy rossz, ahogy más emberek viselkednek. Észreveszik az őket körülvevő körülményeket, és eldöntik, hogy mi a jó és mi a rossz.
– És ez baj? Nem értem mi a rossz ebben.
– Úgy vettem észre, hogy miközben az emberek a körülményeket szemlélik – jókat és rosszakat egyaránt-, nincsenek tudatában annak, hogy közben mit éreznek. És ettől elromlik az egész! Ahelyett, hogy tudatában lennének annak, hogy amit szemlélnek, az hogyan hat rájuk – a jóság utáni kutatás során, inkább a rosszat lelik meg, és azt próbálják elhessegetni maguk elől.

A probléma az, hogy egész idő alatt, míg a rosszat próbálják kiküszöbölni az útból – a szenvedés körforgására csatlakoznak. Az embereket sokkal jobban érdekli a dolgok szemlélése, elemzése, össze hasonlítgatása, mint saját érzéseik megfigyelése. Gyakran a körülmények vonják be őket a körforgásba.

Sara, emlékezz az elmúlt napokra, és próbáld feleleveníteni néhány erőteljes érzésedet. Mi történt miközben rosszul érezted magad?
– Pocsékul éreztem magam, amikor Tommy és Lynn Donaldot piszkálták. Akkor is rémesen éreztem magam, mikor Donaldot kiröhögték az osztályban, de az összes között az volt a legrosszabb, amikor Donald velem kiabált. Pedig csak segíteni akartam rajta.

Akkor beszéljünk erről. Miközben rosszul érezted magad, mit csináltál?
– Nem tudom. Igazából nem csináltam semmit. Ha jól emlékszem, csak bámultam. Pontosan így van. Megfigyelted a körülményeket – de ezek a körülmények olyanok voltak, amik bekapcsoltak a szenvedések körforgásába.
– De Salamon! – vitatkozott Sara – hogy lehet nem látni azt, ami rossz, és hogyan lehet nem érezni azt, hogy ez rossz?

Ez egy nagyon jó kérdés, és megígérem, hogy amikor itt lesz az ideje, kimentő választ adok rá. Tudom, hogy nem könnyű megérteni mindezt egyszerre. És azért nem könnyű megérteni, mert csak arra tanítottak meg, hogy nézd meg a körülményeket, de arra nem, hogy megfigyeld, hogy mit érzel közben. Így a körülmények irányítják az életedet. Ha valami jó dolgot szemlélsz, jól érzed magad -, ha valami rossz dolgot, rossz érzésed lesz. Ha a körülmények irányítják az emberek életét, az csalódással jár a legtöbbjüknek, és ez az oka, hogy az emberek többsége beszáll a szenvedések körforgásába.
– Hogyan tartsam magam távol a szenvedések körforgásától úgy, hogy közben azért segítsek valakin, aki belekerült?

Ennek többféle útja-módja van. Az én kedvencem – amelyik szerintem a leggyorsabban működik – az a következő: próbál] meg mindent értékelni!
– Értékelni?

Igen. Összpontosíts valamire vagy valakire, és próbálj meg olyasmire gondolni, amitől jobban érzed magad. Próbáld meg gondolatban – amennyire csak tudod -, a dolgok előnyös oldalát meglátni, értékelni, elismerni, elfogadni. Ezáltal csatlakozhatsz az öröm körforgásához. Emlékszel mi volt az első lépés?
– Tudni kell, hogy mit nem akarok – válaszolta Sara büszkén. Ezt már kívülről fújta. Második lépés?
– Tudni kell, hogy mit akarok. Nagyon jól van. Harmadik lépés?
– Jaj Salamon, ezt elfelejtettem – nyafogott Sara csalódottan, hogy ilyen feledékeny. Harmadik lépés megtalálni a helyét annak az érzésnek, amit akarsz. Addig gondolsz rá és beszélsz róla – arról, amit akarsz -, amíg tényleg benne élsz.
– Salamon, nem mondtad el, hogy mi a negyedik lépés – kiáltotta Sara izgatottan.

A negyedik lépés a legjobb az egészben. Az, amikor megkapod, amit akarsz. A negyedik lépés a vágyad teljesülése. Legyen benne örömöd, Sara. Azért ne törd magad össze a nagy próbálkozásban. Csak gyakorold az értékelést. Ez nagyon-nagyon fontos! Most az lesz a legjobb, ha rohansz haza. Majd holnap folytatjuk.

Elismerni – tűnődött Sara. Megpróbálok olyanokra gondolni, amit értékelni tudok. Öccse, Jason volt a legelső gondolata. Öregem, ez nagyon nehéz lesz! -gondolta miközben hazafele sétált. Kezdd valami könnyebbel! Szólt Salamon, miközben felemelkedett az oszlopfőről.
– Oké – nevetett Sara. Szeretlek Salamon gondolta. Én is szeretlek! Sara tisztán hallotta Salamon hangját, bár a madár már rég eltűnt a magasban.

Hozzászólások



Admin!

:))) Jó a vicc..,és köszönöm,hogy kikerült az írásom a "főoldalra"!
A vicc akár kicsit(jó értelemben értelmezve a viccet persze)hozzám is kötődik most,hiszen nemrég volt az eljegyzésünk a párommal..,és inkább a szép tortát választom(mert megakarjuk ünnepelni is hamarosan a nagy napot),amit elfogyasztunk a barátainkkal..és itt a szeretet tortáját veletek!:)További mosolygós,szeret teli,vidám napokat!



erről az a vicc jut eszembe,

erről az a vicc jut eszembe, amikor az ifjú férfi nősülni készül, és előtte elmegy a rabbihoz:
– Ugyan mondd, bölcs rabbi, kit vegyek el: egy bombázót, aki fűvel-fával megcsal, vagy egy rusnyát, aki élete végéig hűséges lesz hozzám?
– Hát döntsd el, fiam, mi jobb: barátaiddal megosztani egy szép tortát, vagy egyedül enni egy kalap szart.

:-D



Gini99 és Lebeke!

Örülök,hogy tetszett a bejegyzésem,és általa fejlődhettünk és tanulhatunk belőle:)!
További csodás vágyak,álmok beteljesülését kívánom nektek és mindenkinek aki betér olvasni a blogom:)!



Köszönöm

Tényleg, igazán, szívből.
Olyan jó, hogy föltetted ide ezt a részletet!
Esther és Jerry az egyik legkedvesebb az írók közül számomra.
Ez a gyerekeknek szóló... fantasztikus. Minden szülőnek javasolnám, hogy így "nevelje" a gyerekét.
Ezt olvassa neki leginkább.
Csodálatosan át lehet/ne/ formálni az új generációt, ha tudatos szülők segítik őket.
De, azt hiszem ez már elindult az útján, nincs miért aggódni :-D



Hm... egy ismerősöm jutott

Hm... egy ismerősöm jutott eszembe. A harmadik "pasijával" csinálja ugyanazt. Az előző exxel "csalja" az első hónapokban. A harmadik srác is így járt... Átjött hozzám beszélni erről. Kérdezte:
-Szerinted őszinte legyek?
-Igen. - mondtam gondolkodás nélkül. Egy pillanatra elrévedt, majd hirtelen rám villantotta kék szemeit:
-Nem.
A volt kedvesek megcsalták, ezért lett azoknak a kapcsolatoknak vége. Ez a srác is félre lépeget. És az ismerősöm a harmadik kört futja, lelkileg bántva, megtörve... Mikor találkozunk elmondja magát mindenféle csúnya nő személynek, pedig az én szememben mindig ugyanaz a gyönyörű szőke- göndör fürtös, égszínkék szemű fiatal lány, tele élettel, vidámsággal, mint akit megismertem.... ha ezt mondom neki, mosolyog és felragyog a tekintete...