Favágás

favágásEgy kedves beszélgetőkörben, a Hétfői Zsengékben találtam ezt az írást. A szerző engedélyével szeretném Veletek is megosztani.

"Vasárnap átmentem favágóba, kertészbe és földmunkásba...
A kerítést kell kissé rendbe hoznom, és előtte ki kellett vágnom 4 nagyméretű tuját, meg sok kacatot összehordanom, hogy majd a lomtalanításnál már ne kelljen ezzel foglalkozni...

Barátom hozott láncfűrészt és nekiestünk. Illetve ez elég nagyképű volt, ő nekiesett én meg tartottam, hogy jó helyre dőljön. Azt vettem észre, ahogy belekapott a fűrész a fába, rengeteg rovar, bogár, mint a siserehad, elkezdtek sorjázni a szélrózsa minden irányába. Mire eldőlt a fa, már hűlt helyük volt.

Aztán, korábban ülőkének használt, de már elkorhadt tuskókat kezdtem összehordani. Alatta szintén bogarak, giliszták nyüzsögtek, de nagyon hamar visszahúzódtak a föld alá, vagy más búvóhelyet kerestek.

Ugyanígy viselkedtek a pókok, melyek hálója tönkrement az akció alatt.

Hihetetlen, hogy ezek a parányi élőlények gondolkodás nélkül, egy faeldőlésnyi idő alatt döntést hoztak a további életükről. De biztosan hallottad már, hogy ha egy róka csapdába kerül, nagyon hamar lerágja a lábát, hogy az életét mentse, vagy a gyík ugyanezen ok miatt elhagyja a farkát.

Hihetetlen alkalmazkodás. Megváltoznak a körülmények és, igen, tudom, ez "csak" ösztön, de abban a pillanatban alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.

Mi pedig... Ha valami új technika érkezik, egyből nyögünk, hogy jaj, már megint...

Vagy, ha a fejlődés miatt egy jó álláshoz szükséges a nyelvvizsga, vagy számítógépes ismeret, akkor a korunkra hivatkozva, inkább lemondunk az állásról, semmint tanuljunk?

Ha a munkaköri leírásunk változik meg, akkor is óriási teherként éljük meg. Vagy a különféle szabályokat, melyek a vállalkozásunkat, adóbevallásunkat, jogosítványunkat, esetleg a KRESZ-t érinti.

A seregben volt egy mondás. "Semmi sem állandó, csak a változás."

Ez, főként manapság, már nem csak ott érvényes. Az élet minden területén. Te mennyire vagy rugalmas? Képesnek tartod magad a változásra. Egyáltalán hajlandó vagy rá? Akár egy faeldőlésnyi idő alatt dönteni, hogy elsajátítod, megtanulod, elfogadod az új körülményeket, vagy elvárásokat?

A rugalmasság nagyon fontos. Ne bíráld reflexből a megváltozás okozóját, okozóit, hanem tedd meg a szükséges lépéseket! Természetesen, ha ez egy rossz változtatás, és tudsz tenni ellene, akkor azt is megteheted. De ha ez nem a Te dolgod, vagy nincs rá megfelelő kompetenciád, akkor, könyörgöm, kortól, nemtől, egyéb helyzettől függetlenül, hozz egy döntést! Fogadd el, sajátítsd el, és cselekedj!

Ha idős vagy, vagy idősnek érzed magad, akkor is.
Ha kevésnek tartod magad intellektuálisan, vagy gyöngének, akkor is.
Mert képes vagy rá!
(Kreutz Zsolt: http://www.willtord.hu/pages.php)

Hozzászólások



Döntés, cselekvés

Rovar, pontosabban bogárfóbiám van, így a hideg futkosott a hátamon, amíg olvastam.
Egy biztos, én nem vágok ki semmilyen fát, mert nem akarok találkozni a siserehaddal. :)
Az írásnak persze nem ez a lényege! :)
A mondanivalója mélyen elgondolkodtatott, mert messze állok a rovarok által produkált rugalmasságtól.
Képesnek tartom-e magam a változásra? Egyáltalán hajlandó vagyok-e rá?
Egyértelműen igen!
Csak nekem mindenhez idő kell, de azt próbálom minél rövidebbre lefaragni. A döntéseket nem lehet húzni, mint a rétestésztát, a hosszú halogatás a cselekvés halála.
Elméletben mindent olyan jól tudok :)), csak a gyakorlati megvalósítással van némi gondom!