fele pár cipő

Rengeteg gondolat van bennem,ha nem írom ki úgy érzem felrobbanok,bár most az jól is esne...
Meghalt a szerelmem motorbalesetben.
Gyűlöltem világ életemben a motorokat,megnézni megnézem őket de semmi több....
Ő ezt tudta,tudta mennyire rettegek,mennyire féltem őt,mennyire szeretem amikor odabújik,átölelt,imádtunk csavarogni,az egyik híd alatt ott van a nevünk egy szívben amit krétával rajzolt nekem,imádtam az illatát,a hangját,azt ahogy és amiként gondolkodik,és nincs többet meghalt!!!
A szívem kiszakad a helyéről úgy érzem.
Szeretett volna egy kislányt,én még várni szerettem volna,mert anyagilag nem voltunk még elég stabilak.
Elveszítettem édesapámat 2-éve,ő 1-éves korom óta nevelt,szegénységben éltünk,de sok mindenre megtanított,egy valamire mégsem...Hogyan kell elengedni a másikat...
Édesapám,szerelmem,mit várjak még?
Kit fog még elvenni ez a nyomorult élet????
Már csak a testvéreim és az a pár barátom maradt,és nagyon nagyon félek.
Félek a feltörő érzelmi hullámaimtól,és hogy mivé alakít át ez az egész ami történt.
ő nevezett mindig így picicicu-m

CsatolmányMéret
usimage86148_6335278.jpg26.86 KB
Címkék:

Hozzászólások



Szia Pccu!

Hogy vagy? Mi van veled? Hol tartasz most?
Kívánom Neked a legjobbakat és remélem ma szép napod van.
Puszi!



Ritocska

Kedves Ritocska.
Nagyon bölcs vagy,szeretem a gondolkodásodat,sok erőt ad nekem.
Kevés ilyen ember van mint te,értékellek, maradj ilyen kérlek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ma azért nem írok blogot mert nem tudok,nem megy,mert a gondolataimban ő van folyamatosan,és el kell engednem,valahogyan tovább kell lépnem,el kell fogadnom a tényeket.
Szép napot neked.
Puszi pccu



Drága Pccu!

Egy pillanatra se gondolj ilyenre, hogy "negatív érzelmekkel bombázol". Egyáltalán nem érzem így. Örülök, ha írsz és szerintem nagyon, nagyon jól viseled ezt az egész szörnyűséget.
Sajnálom, ami édesanyáddal volt. Köszönöm, hogy leírtad nekem ezt az életedből. Megígérem, hogy én vigyázok az enyémre és megbecsülöm és látom milyen szerencsés vagyok, hogy van.
Amúgy köszönök mindent, amit leírtál. Nagyon sokat tanulok belőle.
Azért is írtam Neked, mert belegondoltam, hogy milyen helyzetben vagy. És úgy éreztem bárhogy, bármiképpen, de nagyon szeretnék Neked segíteni, mert megérdemled, hogy jó dolgokat kapj és segítséget ennyi rossz dolog után.
A film pedig szerintem is zseniális. Állítólag a könyv pedig még sokkal jobb.
Puszi Neked is!
Ritocska



ritocska

Kedves Ritocska.
Nagyon is jól fogalmaztál,én értettem :)
A véletlen pedig az 2-hete láttam a filmet,akkor ő még az életemben volt.
Mondtam neki nézze meg UI:SZERETLEK című filmet,ő nem akarta megnézni,nekem a kedvencem lett...
Ez hihetetlen számomra hogy ugyanezt a filmet leírtad nekem,nem akarom elhinni........
Igazad van abban Születünk és elmegyünk,de a tényt elfogadni a legnehezebb.
Nem hívhatod többé,nem láthatod,nem érzed a biztonságot,apukám 1-éves korom óta nevelt minket,nem ismertem az anyámat.
Amikor apu elment,felhívtam anyámat a temetése miatt.
Mi volt rá a válasza??
Ez lesz a 2.születésnapja,és röhögve tette rám a telefont.
Ő kint él külföldön,van egy fia akit kint született féltestvérem bár nem ismerem.
Akkor döbbentem rá,mennyire szerencsés vagyok,hogy édesapám nevelt fel.
Mindig féltett tiltott anyámtól, mert tudta milyen gonosz ember.
Szerencsés vagyok hogy az a pár ember aki mellettem van,és tényleg csak pár ember mert ők a családom.
Az apu pótolhatatlan,nekem is jó barátom volt,mindent megbeszéltünk egy dolog viszont lemaradt az életünkből,kimondjam elmondjam neki mennyire szerettem.
De láttam,kaptam rá lehetőséget 3-percet hogy végső búcsút vegyek,a testvérem is velem volt.
Elmondtam neki mindent,megköszöntem mindent.......
Anyukáddal örülök hogy rendeződött a kapcsolatod,és vigyázz rá nagyon!!!
Örülök ha inkább azt írod,
veled vagyok,ez nem felszínes ,jobban is esik.
Megpróbálok és minden erőmmel azon leszek hogy felépüljek.
Gondolkozom külföldi munkán,elmenni és felejteni,de ahhoz erősnek kell lennem.
Ne haragudj rám nem szeretnélek mindenféle negatív érzelmekkel bombázni,igyekszem vissza térni a földre.
Puszi Pccu



Drága Picicicu!

Köszönöm, bár én szerencsére nem gondolok rossz érzéssel erre az eseményre. Több okból sem, tudod nekem is nagyon jó barátom volt Apu. Mindig ő "fogta a kezem". Amikor elment, azok nehéz idők voltak, mert nagyon leromlott az állapota és ezt tényleg szörnyű volt nézni. De hálás vagyok a sorsnak, hogy egyrészt el tudtam tőle köszönni, másrészt, hogy nem maradt lezáratlan ügyünk. Tudta, hogy szeretem és én tudtam, hogy szeret. Bár néha nagyon hiányzik, de mindig szeretettel gondolok rá és keserűség nélkül. Mert tudom, hogy ő is azt szeretné, hog yén mindig mosolyogjak, ha ő eszembe jut és ne sírjak miatta.
A másik dolog, amiért nincs bennem rossz érzés az, hogy megértettem az emberi élet véges, mindenki elmegy egyszer, mindenkinek van idő, amit itt tölt és tudom, hogy nekem nem szabad megkérdőjeleznem, hogy ez bárki esetében mennyi. Én csak egy dolgot tehetek. Elfogadom, ha valaki távozik ebből a dimenzióból.
A harmadik pedig. Amióta Apu elment, felfedeztem azt, hogy van egy édesanyám is. Néha szégyellem magam, hogy erre csak most jöttem rá. De hálás vagyok a sorsnak, hogy ő még itt van velem. És hálás vagyok minden barátomnak is, aki szintén itt van velem (és legfőképpen itt maradt) és minden emberi lénynek, aki szeretettel kezel és szimpátiával közelít hozzám.
Amióta Apu elment megváltozott az életem, más lett, de nem mondanám, hogy rosszabb. Soha ennyit nem tanultam még magamról, az előtte lévő huszonakárhány évemben összesen, mint ebben az 1 évben.

Amit leírtál a "pofonról", az egy picit olyan, mintha úgy éreznéd azért kaptad ezt, mert pofont kértél. Ne okold kérlek magad! Ezt nem pofonnak "kaptad", akármennyire is szörnyű és tényleg nagyon, nagyon sajnálom, hogy így alakult és teljesen normális, hogy pofonként éled meg, de ez nem egy személyes pofon Neked. Nem Te vagy a mozgatórugója, ezzel nem akarnak büntetni, bármennyire is annak tűnik most. Ez egyfajta rend, aminek mindenki része. Születünk és elmegyünk, mindenkinek van kiszabott ideje, amit egyes nézetek szerint a lélek maga választ előre.

Ha esetleg még nem láttad a PS. I love you, című filmet (egyébként könyv formában is kapható), lehet érdemes lenne megnézned (elolvasnod). Egy lányról szól, aki elveszíti a férjét és azt mutatja meg nagyon bájosan, hogy hogyan fogadja el, hogy ő tovább él.

Ne haragudj, hogy én nem nyilvánítottam részvétet szó szerint, csak átvitt értelemben, de bevallom, mindig, amikor ezt mondták nekem, annyira fájt, mert olyankor a veszteséget éreztem. Sokkal jobban esett, ha azt mondták, Veled vagyok. Ezért is írtam ezt Neked szeretetből és természetesen, mert így is gondolom. :) Huhh, na elnézést ezért a hosszú hozzászólásért. Remélem nem voltam félreérthető semmiben. (Néha rájövök, hogy egyszerűen nem tudom megfelelően megfogalmazni, amit mondanék.) :)
Szeretettel kívánom Neked a legeslegjobbakat!



Ragyogás

Köszönöm köszönöm köszönöm :)
Hogy vagytok nekem,és itt lehetek közöttetek..



Főnix78

Szia Főnix78!
Végigolvastam amit írtál,igazad van ha valaki valakit szeretet nem tesz meg bizonyos dolgokat,tiszteletben tartja a másik kérését.
A motor titok volt,nem mondta el hogy megvette,a szülei házában szerette volna tárolni,mert tudta mennyire féltem őt.
Bizalom!!Bizalom!!Ez hiányzott.
Azt mondta átmegy a szüleihez,persze autóval,nem jött haza,csak azt tudom hogy hívott az édesanyja hogy meghalt.
Kérdeztem mi történt??
Motorozott,és bele csapódott egy autóba.....azonnal az életét vesztette.
Írtad hogy a volt párod beakarja gyógyszerezni magát,nekem is megfordult a fejemben de gyengébb vagyok annál hogy öngyilkos legyek,és jobban szeretem az unokahúgomat,3-éves kislány és a nővéreimet mint hogy megtegyem.
Nem vagyok elég bátor hozzá,pedig most megtenném utána mennék........nem tehetem...
Sajnálom ami veled történt,nagyon szerethetted ha feldobtad az akkori életedet,összepakoltál,és mentél csak hogy vele legyél.
Sajnálom a kislányát mert nem ezt érdemli egyik gyermek sem,tudni kell különválni az internet világából,kimozdulni,mert könnyen befordulhat az ember.
Amiket írt és a fejedhez vágott ne törődjél vele,ezek a dolgok kezelhetők,és nem vagy ettől senkinél sem kevesebb,sőt még több is vagy nála,mert tisztán látod a helyzetet.
Sokszor amikor az embert szembesítik önmagával,nem képes elviselni a másik véleményét,azt hogy szembesülsz önmagaddal.
Felnyitottad a szemét,tudja hogy rosszul csinál dolgokat,mégsem ismeri be.
Hagyd,hagyjál időt neki.
Lehet hogy el kell telnie egy kis időnek a beismerésre.
Hogyan tud beleszólni a magánéletedbe?Miért akar bosszút állni????????
Ja és kérlek kérlek óvatosan motorozzál!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szép napot neked



válasz

Szia Ritocska!

Őszinte részvétem kívánom tiszta szívből.
Amikor édesapám elhunyt,azt mondtam az életnek
-most örülsz?
Azt hittem nem tudom feldolgozni mert ő nevelt fel,neki mindent őszintén nyíltan elmondhattam,olyan volt nekem mint a legjobb barátom.
Képzeld valamelyik nap azt kívántam az élettől hogy pofozzon meg egy kicsit,mert rám férne (reménykedem érted amit írni szeretnék)
Megpofozott de olyan nagyon hogy mire észre tértem már a párom nem volt......
Megkaptam,én kértem.

Köszönöm hogy írtál,jól esett megnyugtatott,jól eset kicsilelkemnek

Puszi picicicu



Kedves picicicu

Azt szokták mondani motoron egyszer tévedhet az ember,sajnos.
Meg azt is szokták mondani a motor veszélyesebb,mint az autó,én ezt el is hiszem.
Én is szoktam motorozni,de inkább csak nyáron amikor szárazak az utak,mert ilyenkor könnyen megcsúszhatok.
Ami a pároddal történt,és amit most te érzel, az sokkal rosszabb mint amit,én éreztem tegnap,és tegnap előtt.
Nagyon rossz érzés lehet.
Hálát adok a jó istennek,hogy élnek a szüleim.
Volt egy párkapcsolatom ami véget ért,már lassacskán fél éve.
Tegnapig magamat hibáztattam,mindenért amíg nem olvastam el a "visszavonzás 2 Gy.I.K" részt.
Tudom,most már,hogy a párkapcsolatom megszakadásáért nem csak én vagyok a hibás.
De én is hibás voltam,és a párom is,mert mindketten hibáztunk.Az én volt párom még él,de volt idő,hogy azt írta öngyilkos lesz.
Próbálok pontosan idézni "Isten veled édes élet.Engem nem látsz többet.Van itthon elég gyógyszer ahoz,hogy véget vessek az életemnek.Talán lesz az életedben olyan aki ennyire megértő lesz veled mint én voltam." Ugyanis én pánikbeteg voltam,és vagyok,még most is.
De nem akartam,hogy meghaljon, ezért meg bocsájtottam neki amiért más férfiakkal is kacérkodott.
Majd ezután elhagytam a szüleimet,összepakoltam a holmimat,és átutaztam szó szerint a fél országot 60kg cuccal,hogy vele együtt élhessek.
Ő akkor válófélben volt.
Tudta ,és látta rajtam a félelmet,és az aggodalmat mert nyugodt életet akartam vele,de éreztem nem lesz az.
Megkértem biztosítson félóra nyugalmat négyszemközt,mert úgy tartottam jónak ha bizonyos dogokat nem a kislány előtt beszélünk meg.
Ő ezt a félórát nem biztosította,és nem értékelte mennyi mindent tettem érte.Ezért eljöttem,de tudom most már ,hogy jól döntöttem.
Hogy milyen hasonlóságot érzek a te,és az én esetem között ?
Azt,hogy ha tudta a párod,hogy rettenetesen félted a motorozástól,és félsz is mögötte, akkor esetleg abba is hagyhatta volna érted,hogy megnyugodj.
Vagy változtatott volna néhány szokásán.
Én is ezt vártam el a páromtól,hogy változzon,csak olyan tulajdonságokkal ruháztam fel amik akkor nem voltak meg benne.
Azt akartam,hogy értékelje amiket tettem érte,de ő nem változott meg.
Utál engem.Pedig elfogadtam őt,és a kislányát is.Mert megszerettem a kislányát amikor puszit adott,és átölelt.Úgy kezdtem érezni akkor ,hogy ők lesznek a családom.Tanácsot kértem a történtek után emberektől,mit tegyek,mi a megoldás ?
Kaptam egy olyan vélemény, illetve jó tanácsot. "Hogyha össze illettetek volna, most is együtt lenétek."
Alaposan végig gondoltam mindent önző voltam,vele szemben,mert birtokolni akartam,én akartam irányítani őt,és hogy nem sikerült ezért önmagamat sajnáltam.
De én vonzottam be őt az életembe, jól tudom most már.
Azért nem tudtam őt elfelejteni,mert a Titok szerint, őt akartam újra bevonzani az életembe.
De mint írtam tegnap megtudtam a Visszavonzás 2 ben,hogy vannak dolgok amiket nem lehet,sem helyrehozni sem megváltoztatni ami megtörtént megtörtént .Hiába akarom bizonygatni az igazamat neki,vagy hiába ismerném be a hibáimat ha ő ezt nem értékeli.
Ezzel bizonyosodik be az, amit jó tanácsként kaptam "Ha összeilletünk volna ,most is együtt lennénk".De nem vagyunk együtt.
Amikor megírtam neki a véleményemet,és azt hogy bocsássunk meg egymásnak,és mindketten hibáztunk még jobban ellenem fordult.
"Soha nem kapsz tőlem megbocsájtást !" "Nem érdekelsz!"
"A te agyon nyugtatózott agyad szerint ez az igazság"
Ilyeneket írt nekem.
Számára fontosabb egy Internetes oldalon,egy presztizs,egy rang betöltése,mint a valós élet,és a valós életbeli örömök.Ott érzi elismert embernek magát,és ott tölti minden idejét.A helyett,hogy a kislánnyal foglalkozna,sétálnának,játszanának.
Hiába írnám meg neki,hogy túlzásba vitte az internetet,és sokat van az interneten ,tudom jól,hogy tagadná.
És újra csak,szemrehányó levelet írna nekem amiben minden lennék,csak jó ember nem!
Elég sokszor trágár leveleket írt nekem,és én ezt vele nem tettem meg.
Arra kérdtem,hogy bocsásson meg,mert ez neki sem használ,sőt nagyon is árt ezzel önmagának.
Ekkor még jobban elutasított,jelenleg én vagyok a szemében a legrosszabb ember.
El nem tudtam volna képzelni,hogy az akit szerettem ennyire megváltozik,és ellenem fordul.
Én szeretném ha békesség lenne,de ő nem.
Van egy olyan dolog ami nagyon jellemző az életemre,az hogy amit nagyon akarok azt nem kapom meg ,és ezt mindenre értem.
Amikor már leteszek valamiről csak akkor lesz meg amikor már nincsen jelentősége,vagy már nem vágyom valamire az akkor lesz meg de akkor már nem aktuális a dolog.
Valószínűleg vele is így leszek,hogy amikor teljesen megemésztem a történteket,és egy másik nő lesz az életemben.
Akivel közös gyereket akarunk, majd akkor fog felkeresni valamilyen formában,és akkor akar majd megbocsájtani nekem,és belátni a hibáját.Attól tartok ,és félek,hogy döntés képtelen leszek.
Megmondtam neki, egyetlen dolog van amit utálok az a bizonytalanság.
Jelenleg is abban tart,de szeretném hogy ne tartson abban.
Mennyivel másabb lenne ha megírná,hogy nem haragszom már rád,és megbocsájtottam.
Van egy férfi az életemben akivel,boldog vagyok.
Örülnék neki,és véget érne a bizonytalanságban tartás.
Félek attól is, ha megismerkedem egy nővel abba ő belefog szólni,hogy ne legyek boldog mással,amiért nem maradtam mellette.
Azért félek,mert egyszer azt írta "Én bosszúálló típus vagyok,aki nekem árt azon bosszút állok" Félek a bosszújától :(



Drága Picicicu!

Nagyon nehéz helyzetben vagy, de hidd el, mindennek megvolt és van a maga értelme. Ki fog derülni. És nincs olyan, hogy a Jóisten csak elvesz. Én is elvesztettem édesapámat egy éve. Tudd, hogy sokan vagyunk itt, ebben a közösségben, akire számíthatsz, ha szükséged van rá. Így ismeretlenül is mondom, rám biztosan, ha bármikor, bármi okból szükséged van erre. :) Szeretettel kívánok Neked sokkal, sokkal jobb dolgokat az életedbe, sok erőt, kitartást és megnyugvást!



Nem tudom mást kedves pici lányka adni, csak együtt sírok veled.

Megkönnyeztelek drágám:)))