Félelem és agresszió

félelem és agresszióManapság szinte senki nem akarja, hogy dolga legyen az agresszióval. Hihetetlenül dühít és zavar bennünket, de ennek ellenére folyamatosan szembetalálkozunk vele.

Háború, terrorizmus, erőszak, elnyomás, kínzás, pusztítás...

Miért vagyunk agresszívak?
Miért ez a nagyfokú támadás?
Miért van ennyi borzalom?

Minden támadás mögött valamilyen félelem húzódik meg, a félelmek mögött önbizalomhiány található, az önbizalomhiány mögött pedig sebek, sebek melyeket életünk során szereztünk.
Vajon miért is kapjuk ezeket a sebeket? Mire akarják felhívni a figyelmet, mind társadalmi, mind egyéni szinten?

A fenti kérdésekre válaszokat - melyek segíthetnek ezen az ingoványos területen eligazodni - úgy kaphatunk, ha elkezdünk megismerkedni az agresszió archetipikus jellegével.
(Archetípus (Carl Gustav Jung): az egész emberiség számára ugyanazzal vagy nagyon hasonló jelentéssel bíró, ősrégi szimbólumok, képek, melyek a kollektív tudattalan régiójában helyezkednek el.)

Manapság úgy gondoljuk, hogy az agresszió csak gonosz és rossz lehet és még az írmagját is ki kéne irtani a világból. Pedig ha jobban megnézzük, akkor láthatjuk, hogy az egész élet erről szól.
Sokszor katonai beavatkozásokkal „oldanak meg” nemzetközi konfliktusokat.
Minden országban kisebb harcok és összecsapások folynak, többek közt: gazdasági, piaci harcok, számtalan bírósági ügy, családon belüli veszekedések, ami sok helyen mindennapos erőszakba csap át, és egyéni szinten is azt látjuk, hogy minden emberi testben folyamatos harc dúl az immunrendszer és a megszámlálhatatlan kórokozó között.

Ha a fentieket nézzük, nem nagyon találunk ennél fontosabb témát, ami ilyen nagymértékben jelen van a mindennapi életünkben, és ami ekkora gondot okoz. Az elfojtás és a belőle szivárgó méreg ellen egyetlen szer létezik: saját agressziónk őszinte felderítése és tudatosítása.

Sajnos, egyelőre hallani sem akarunk róla, nem akarjuk, hogy közünk legyen hozzá, minden eszközzel hárítjuk, de így semmi esélyünk arra, hogy dűlőre jussunk vele vagy megszabaduljunk tőle.

Az agresszió őselvével szemben tanúsított csekély tisztelet, és a vonakodás attól, hogy megadjuk neki az őt megillető helyet, a Marsi erőket folyton sötét, mellék utakra kényszeríti és így az összes megváltatlan formájában előbukkan, (háború, szervezett bűnözés, bandaharcok, minden mocskos üzlet…) és ezek mind figyelmeztetnek bennünket, hogy mennyire hiányzik az életünkből az agresszió pozitív megnyilvánulása.

Minél kevésbé tiszteljük az őselvek valamelyikét, annál erőszakosabban fogja érvényesíteni a tanításait és úgy, hogy kikényszeríti belőlünk a neki járó tiszteletet!

Az agresszió a latin aggredi szóból származik, melynek jelentése: nekifogni, hozzálátni, megfogni, megragadni. Láthatjuk, hogy a szó eredetileg semleges tartalommal bírt. A mai modern nyelvhasználatban viszont az agresszió szó csak negatív jelentésekkel rendelkezik. Ezt az egyoldalúságot saját érdekünkbe fel kell oldani.
Az egyensúly megteremtéséhez szükségünk van arra, hogy a Marsnak az életet támogató, előmozdító oldalát is megismerjük.

A kezdet az mindig szép dolog, de ahhoz hogy el tudjon indulni, szükség van az agresszió energiájára.
Gondoljunk csak a tudomány „Nagy Bumm/Ősrobbanás” elméletére vagy a vallás teremtéstörténetére, ahol az első hangokból, szavakból, dallamból lett a beszéd. A legelső felcsendülő hang agresszív erővel törte meg a némaságot, de ettől még nem gonosz, sőt valami nagyszerű teremtője!
Vagy ha megnézzük a természetet: a tavasz agresszív energiájából indul útjára újra az élet. Duzzadnak a rügyek, hegyes csírák milliói törik át agresszívan a Földanya testét, de mégis mindenki örül és ünnepli az év ezen évszakát.

A Mars princípiuma olyan minőségekben mutatkozik meg, mint gyors, hegyes, éles, következetes és bátor, forró, energikus, haladás, melyeket pozitívan és negatívan egyaránt használhatunk.
Egy éles késsel ölhetünk és kenyeret is szelhetünk, bátorsággal életet menthetünk, de feleslegesen kockáztathatunk is.

Az agresszió, mint erő egész életünkben elkísér és a mi választásunk az, hogy melyik síkját éljük meg, a pusztítót vagy az építőt. Egy kapcsolatban is végig jelen van. A Marsikus erőknek köszönhetjük azt, hogy elevenné tudjuk tenni, folyamatosan fejlődünk benne, közös lépéseket hozunk meg, ismeretlen területeket fedezzünk fel.

Tehát fontos, hogy megéljük a Mars princípium energiáit a pozitív aspektusait és a felszínre hozzunk mindent, amit elnyomtunk és a tudattalanba száműztünk. Mint ahogy azt Álomkereső is nagyon szépen és érthetően leírta a „Gyógyítsd a Világot, Önmagad gyógyításával”című írásában.
http://thesecret.hu/heal_the_world

És zárszóként vonjunk párhuzamot a Vonzás Törvényével, hisz mégis csak erről szól ez az oldal :)
Ha szeretnénk pozitív teremtőkké válni, ha szeretnénk, hogy az életünkben minden gördülékenyen menjen, akkor szükségünk van arra, hogy bátrak és kezdeményezőek legyünk, hogy meg merjük élni saját erőinket és képesek legyünk a változtatásra nem csak fejben, de fizikálisan is és bizony ezek mind a marsi energiákhoz tartoznak! :)

Csodálatos, energikus teremtést kívánok mindenkinek!

Szeretettel:
Melinda

Felhasznált irodalom: Rüdiger Dahlke: Az agresszió, mint esély

Hozzászólások



...

"A kezdet az mindig szép dolog, de ahhoz hogy el tudjon indulni, szükség van az agresszió energiájára". Egyáltalán nem úgy veszem észre, hogy akiknél én tapasztalom agressziót, azok el szeretnének indulni egy pozitív úton. Egyelőre a visszahúzásban és rombolásban járnak élen.



szívesen! :-)

szívesen! :-)



Köszönöm Zsul,

Igen a kép nekem is nagyon bejön, :) minden benne van amiről írtam :-)
Köszönöm Admin!

- - - - - - - - - -
Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás és a legcsodálatosabb élmény! :)



Hú, hát ez szép volt...

Szép, és lényeges... Vader pedig találó kép volt, már csak azért is, mert kedvenc filmszereplőm.:)