Figyelem, ez nem a főpróba!

főpróbaKinek nem inge, ne vegye magára :-) (mármint ami az idézetben van a végén) De akinek igen... az nagyon vegye föl, hogy tudja, mit vegyen le ahhoz, - ha ruhátlanul akar szeretkezni, :-) és - hogy lásson, azaz rádöbbenjen, ez az Élet, ami van! Tök mindegy, hogy az most milyen! Akkor is ez az :-)
Ez nem olyan, mint az a régi cirkuszi mutatvány, miszerint "van mááásik!".
NEM, nincs másik!! :-)))
Most, ebben a körben - míg meg nem halsz - nincs másik.
Hogy utána mi van, hogy visszajössz-e még, meg hogy miként jössz vissza, ha visszjössz, és minek is, azt most hagyjuk.

Amíg ebben a körben meg nem halsz, addig ez az egy van. Nincs több.
Nincs főpróba, hogy aztán na majd egyszer igazán élni fogok. Nincs!
Itt rögtön az élő adás zajlik. Minden különösebb bevezető és felkészítés vagy rákészülés nélkül.
Úgyhogy, nyomás, nincs mire várni.
Se a nagy szerelemre, se a lelki társra, se a milliókra, se semmire.
Csak az van, ami van. Ami nincs, az nincs.

És ha te tudod, hogy van pl. lelki társad, sőt már találkoztál is vele, de amíg veled volt, nem jöttél rá, hogy Ő Az, de amint elhúzott, már tudod, hogy bizony Ő Az, akkor hát várjál rá nyugodtan.
De addig is ÉLJ!!!! :-))))))))) Semmi garancia, hogy eljön ismét. Az életben semmire nincs garancia. Arra sincs, hogy holnap ismét felkelsz. Úgy tervezzük, de erre semmi garancia. Sőt, mire újra visszatalál hozzád a lelki társadnak mondott Ő, addigra már ő is más lesz, és te is. És mindegy, milyen hamar jön is vissza esetleg.

Amilyen volt egyszer, az akkor volt, amilyen te akkor voltál, és amilyen ő volt akkor. Folyamatosan és állandóan változunk. Olyan már nem lesz többet. Ez a jó benne, gondolj csak bele. Amíg ugyanazt akarod létrehozni, ami volt (vele, a nagy Ővel pl), addig ragaszkodsz, kapaszkodsz bele, és így áll az egész. Minden leáll körülötted. Nem vagy mozgásban, egy helyben állsz és várod, hogy rádtaláljon - hát lehet ezt is.

Egyet tudj: a Te életed és a nagybetűs Boldogságod nem Őtőle függ!
És semmi olyantól, ami úgymond kívülről jöhet el hozzád.

Tudom, ez sz*r. Én is voltam szerelmes, és ehhez lehet egy olyan hozzáállás, hogy ez sz*r! :-)
De akkor is ez van.
Az Életet nem érdekli, hogy neked sz*r. Mindent te hozol létre. Ahogy a jót, úgy a sz*rt is.
(elnézést ezért a sok sz*rozásért) :-)

A Világegyetem közömbös marad. Nézz csak fel az égre, egy gyönyörű tiszta - szerelmes (!) - éjszakán: ha a kedved épp sz..., olyanok a csillagok odafönn, amilyenek. És ha épp elszállsz a boldogságtól, akkor is olyanok. Te fényesebbnek láthatod, de igazából nem azok. Ugyanolyanok. Mindig.

Tehát, csak rajtunk múlik, milyen az Életünk. Illetve milyennek gondoljuk.
A történések történnek, és mi pedig vélekedünk róla valahogyan.
És ez a meghatározó: mit mesélünk arról, ami történik.
A történet nem változik (az már megtörtént), csak a mesénk változik róla - ami meghatározza a következő történést, illete az arról alkotott újabb mesénket.

A csillagok nem változnak. Csak az, ahogyan mi látjuk őket.

Igazából mindannyian meg vagyunk világosodva. Ez az alaptermészetünk. A megvilágosultság állapota.
Csak nem tudunk erről. Nem így vagyunk informálva.
És kitalálunk mindenfélét, hogy miért nem vagyunk megvilágosodva.
És keressük szüntelen... a megvilágosodást. Vagy ki mit.
Abban a pillanatban, hogy megadjuk magunkat, feladjuk a keresést, megadott állapotba kerülünk, mindaz, amit kerestünk, azokká válunk mi magunk.
A kereső, és amit keres, az egy és ugyanaz.
Amint ez a látszólag két dolog eggyé olvad, megszűnik a kereső státusz, és az, amit keres.
És ilyenkor "csak" él. Pillanatról pillanatra, ellenállás nélkül.
(ezekre a gondolatokra Oshon, Eckhart Tollen, kicsit A.J.Christianon, Anthony de Mellon, Dr.Darnel Christianon - meg még sorolhatnám, kin - keresztül jutottam, a teljesség igénye nélkül.)

És még valami:
Soha ne kövess senkit, és ne higgy el senkinek semmit! Nekem se :-))))))))

És akkor íme az idézet, ami elindította bennem ezt a blogot - eredetileg csak ezt akartam feltenni, aztán mi lett belőle... :-))))

További jó Utat! (nincs hova jutni, mert már most ott vagy)
Szelly

„… Ez maga az Élet, rendben? De mi igenis úgy kezeljük, mint egy ’rávezető gyakorlatot’, és így sajnos a legtöbb jó pillanatát elszalasztjuk.
Dolgozunk, hogy "túléljünk", és otthont teremtsünk szeretteinknek, miközben meggyőzzük magunkat arról, hogy ez csak egy átmeneti állapot az ahhoz vezető úton, amit igazából szeretnénk. Aztán 60 v. 65 felé hirtelen kapunk egy órát ajándékba, meg egy-két unokát, és visszatekintünk: rádöbbenünk, hogy az a sok-sok év, amíg mi arra vártunk, hogy majd eljön az Igazi Élet, nos az volt az igazi élet. …” /Ray Connolly: Ez nem színházi próba c. cikkéből/

CsatolmányMéret
foproba.jpg10.28 KB

Hozzászólások



Erre az írásra csak azt tudom

csenge333
mondani:igen, igen, igen...



Gratulálok Szelly és köszönöm!:))))

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Szelly

Csak egy idezetet akartal beirni,na es mi lett belole? Szin tiszta realitas, koszonom.
Szeretettel,
felebarat



Köszönöm

Köszönöm a hozzászólásokat, akik meg köszönik az írást, nekik (is) szívesen. :-)
Szelly



.

"A történet nem változik"

Szerintünk az ember nem ragadhat le egy dolognál, nem kövülhet meg egy változatban hanem az áramlást kívülről kell szemlélnie, hogy ne mozgó hanem mozgás legyen, hogy ne élő hanem élet legyen, hogy ne csak egy változat, hanem A változó ne csak egy tapasztalható múló körülmény hanem maga a tapasztaló legyen.

Semmi nem változik csak a változatlanhoz való viszonyunk. Köszönöm hogy ilyen kitartóan megmaradsz annak ami vagy.



Köszönöm

Férjem két héttel ezelött örökre eltávozott közülünk. 39 éves vagyok. Kérdéseim, miért... és hogyan tovább...
Te az írásoddal választ adtál a ki nem mondott gondolataimra. Köszönöm

Szeretettel: Médi



:)

Tikk-Takk :)

:)*



Szelly:) ez nagyon király írás:) köszike...Csillagvirág

Ha egy lépést teszel a kegyelem felé, az ezer lépést tesz Feléd!



Drága Szelly :)

Ezt most jól alánk tetted :))))
Nagyon tetszett :)
Öbike :)

A szeretet mindent áthat.....
Mosolyogj Drága Magyarország :)



Szelly...

Nagyon jó irás! Az élet nem főpróba ÉLni kell: nem majd ,még ma, holnap.....örökké!!!
Ágica



Kedves Szelly!

...soha senkinek ne higgy el semmit, és soha, de soha ne hagyj el egyvalakit, önmagad, ha valamiről azt érzed, a tied, senkinek se hagyd lebeszélni róla magad, és ha valamiről azt érzed, hogy nem a tied, senkinek se hagyd, hogy rábeszéljen téged :-)
élj örömben, minden pillanatot érezz... köszönöm...
nagyon jóóóóóóó
ölellek!!!!
Unique**
Keep smiling :-)



Azt hiszem

..ezt most így azonnal kiírom az iroda falára, hogy ha elfelejtkeznék róla, legyen ami emlékeztessen...
Hahó..! Ez nem a főpróba...!
Milyen könnyed szöveg, mégis benne van minden, ami fontos...
Legyen szép a napod, Szelly!



Szelly!

A szívemből és az életemről szóltál! Mondd, honnan ismerjük egymást? Miért gondolkodunk éppen itt és most ugyanazokról a fontos dolgokról? Talán, mert örökérvényűen mindenki számára életbevágó! Talán, mert olyan emberek élnek itt ezeken az oldalakon, akiknek fontos az értelmes, harmónikus élet!
Jó köztetek lenni! Gratulálok Szelly! Én a főszerkesztőnk helyében címlapra tenném az írásod:)
Dodola
"Érdemes aszerint élni, amiben hiszel, különben előbb-utóbb abban fogsz hinni, ahogy élsz" Ákos



Hoppá! :)))



Szelly,

húúú a mindenit.
Ne higyj el senkinek semmit... merthogy ez frankón így van.
És pedig sokszor jön ez a felismerés,ha olvasom más gondolatait is,hogy ezt is igaznak érzem,meg azt is...
Naigen,nincsen lacafaca...
Éppen tegnap gondolkodtam ezen megint.
Hogy mi végre is vagyunk itt,meg minek minden...pedig ezzel teljesítjük be a kiteljesedettségünket.

köszönöm,hogy leírtad:)

csudaszép napot /maszkkal vagy nélküle:))) /