Fontos telefonszámok – „hívj segítségül engem a nyomorúság idején”

„És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.” (Zsolt. 50,15.)

Az emberi élet hullámvölgyei néha igencsak keményen megpróbálnak bennünket. A legnagyobb „nyomorúság” idején a „felhők fölött mindig süt a Nap” ígérete már kevés, hiszen nem látunk mást életünk sötét égboltján, csak ijesztő, feketén gomolygó esőfelhőket.

Egyedül Isten ígéretének fénysugara képes áttörni azon a sűrű felhőrétegen: „hallak téged… hívj segítségül engemet a nyomorúság idején”.

Amikor gyenge vagy, szomorú és erőtlen, hívd fel Őt! Ezt megteheted „sima” szavakkal is, de Igéin keresztül (Igéinek olvasása közben) talán rögtön útmutatást is kapsz.

A LEGFONTOSABB TELEFONSZÁMOK

Ha szomorú vagy, hívd a János 14-et!
Ha valaki cserbenhagy, hívd a Zsoltárok 27-et!
Ha termékenyebb szeretnél lenni, hívd a János 15-öt!
Ha bűnt követtél el, hívd a Zsoltárok 51-et!
Ha aggódsz valami miatt, hívd a Máté 6,19-34-et!
Ha veszélyben vagy, hívd a Zsolt 91-et!
Ha Istent távolinak érzed, hívd a Zsolt 139-et!
Ha hitednek erősítésre van szüksége, hívd a Zsidók 11-et!
Ha magányos vagy, hívd a Zsolt 23-at!
Ha keserű és kritikus lettél, hívd az 1Korintus 13-at!
Ha szeretnél megnyugodni, hívd a Máté 11,25-30-at!
Ha a világ nagyobbnak tűnik Istennél, hívd a Zsolt 90-et!
Ha honvágyad van, hívd a Zsolt 121-et!
Ha imáid gyengék és önzőek, hívd a Zsolt 67-et!
Ha bátorításra van szükséged, hívd a Józsué 1-et!
Ha depresszióba estél, hívd a Zsolt 27-et!
Ha elvesztetted a bizalmadat az emberekben, hívd az 1Kor 13-at!
Ha az emberek rosszindulatúnak tűnnek, hívd a Jn 15-öt!
Ha elcsüggedtél a munkádban, hívd a Zsolt 126-ot!

Figyelem! Ezeket a számokat csakis személyesen hívd! Minden vonal 0-24 óráig hívható.

MILYEN MEGERŐSÍTÉSEKRE SZÁMÍTHATSZ AZ ÚRTÓL?

1. Amikor szomorú vagy, s felhívod a János 14-et, az Úr a következőket mondja neked: „Ne nyugtalankodjon a Te szíved: higgy énbennem…(…) …”
(„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem”) Ha végigolvasod János evangéliumának 14. fejezetét, bizonyára megtalálod benne azt az üzenetet, amit csakis neked rejtett el benne az Úr. Ez lehet egyetlenegy szó, vagy egy olyan sor, ami valamire rávilágít. http://szentiras.hu/UF/Jn14)

2. Ha valaki cserbenhagy, hívd a Zsoltárok 27-et!
„Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?” Azt mondják, hogyha ezeket szavakat hittel ismételgeted, mint valamiféle mantrát, a feldúlt lelked lassan megnyugszik.
(Zsoltárok könyve 27. rész: http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=19&c=27&v=0&vs=)

3. Ha termékenyebb szeretnél lenni, hívd a János 15-öt!
„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen …” (http://szentiras.hu/UF/Jn15) A szőlő az élet szimbóluma, az élet fája. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy Te sem, ha nem maradsz őbenne. Bízz a végtelen szeretetében és kérd a termékenységet! (… a kérésed életed bármelyik területére vonatkozhat)

Tóth Árpád: Isten oltó-kése című versének néhány sora mindenképpen ide kívánkozik.

Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó - kése bennem
Téged szolgál, mert míg szívembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tiéd az én harcom
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád - fényű arcom.

4. Ha bűnt követtél el, hívd a Zsoltárok 51-et!
„Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet” (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=19&c=51&v=0&vs= )
A zsoltáros szerint: az Úr számon tartja a bűnöket, semmi sem titok előtte. Vizsgáld meg a lelkiismereted, vedd számba vétkeidet, amiket gondolatban, szóban, cselekedetben vagy mulasztással elkövettél. Valahányszor egy vétked eszedbe jut, szakíts le egy virágot vagy egy fűszálat, és tartsd a markodban őket. Ezekért a vétkeidért elpusztult egy-egy fűszál vagy virág. De nem ez a legsúlyosabb következményük. Gondolj arra, hány embert bántottál, mennyi fájdalmat okoztál. Most vidd a csomót a tűzhöz, és dobd bele. Isten szeretetében vétkeink úgy válnak semmivé, ahogyan a tűz ezeket a növényeket elemészti.

5. Ha aggódsz valami miatt, hívd a Máté 6,19-34-et!
„Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felõl, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felõl, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet?
Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csûrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?” (https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9+6%3A19-34&ve...)
Az aggodalmaskodás azt jelenti, hogy gyenge a hited. Persze ezt nem én állítom, hanem az igehirdetők. Azt tanácsolják, hogy erősen kell hinned abban, hogy Isten kezében tartja a jelened, a jövőd, a sorsod! S engedned kell, hogy Isten mércéje alá kerüljön minden! Sok ember a bizonytalanság elviselhetetlensége miatt vonja meg a bizalmát az Istentől, pedig akkor kéne még inkább bíznia. Mi Isten gyógyszere az aggodalmaskodás ellen? Ne aggódj, hanem imádkozz, s hálával a szívedben tárd fel előtte a kívánságaidat!

6. Ha veszélyben vagy, hívd a Zsolt 91-et!
Hívás után mondd: Oltalmam, váram vagy, drága Istenem, bízom benned!
(„Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!”)

Mire számíthatsz? Ezek a képszerű sorok elmesélik:
„… ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.
Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége”.
(http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=19&c=91&v=1)

7. Ha Istent távolinak érzed, hívd a Zsolt 139-et!
Isten mindenütt jelen van (http://szentiras.hu/UF/Zsolt139 )
A bibliai Dávid kérdezte: „hová mehetnék szellemed elől ?” (Vagyis létezik-e olyan hely a Földön, ahová el lehetne menekülni, bújni Isten jelenléte elől?) A válasz nemleges, hiszen Isten mindenütt jelen van, s akarata nélkül még egy fűszál sem nőhet. Ha Istent távolinak érzed, menj ki a természetbe, ahol valamilyen formában „megmutatkozik”! Ez úgy lehetséges, hogy minden teremtett létező magán viseli az istenség pecsétjét, ezért a természet bizonyságot tesz Istenről. Fizikailag, szellemileg és lelkileg is jót tesz, ha a szabadban „keresed” Isten lábnyomát.

8. Ha hitednek erősítésre van szüksége, hívd a Zsidók 11-et!
„A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés”. (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=58&c=11&v=1&vs=1-16)

9. Ha magányos vagy, hívd a Zsolt 23-at!
„Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.
Fűves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem”. (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=19&c=23&v=1&vs=1-4)
Soha nem vagy egyedül! Talán néha úgy érzed, de Isten látja, hogy min mész keresztül. S nemcsak látja, hanem törődik is veled. Mindig, minden helyzetben veled van, és megsegít, ha bízol Benne! „Soha ne felejtsd: Isten és egy ember, vagyis Te és Isten, már nem egy, hanem kettő!”.

A továbbiakban elcsendesedem, s hagyom, hogy Isten Igéinek üzenete csakis a szöveg által fogalmazódjon meg!

10. Ha keserű és kritikus lettél, hívd az 1Korintus 13-at!
„A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.” (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=46&c=13&v=1&vs=1-13 )
A szeretet mindenre gyógyír!

11. Ha szeretnél megnyugodni, hívd a Máté 11,25-30-at!
„Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket”. (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=40&c=11&v=25&vs=25-30 )

12. Ha a világ nagyobbnak tűnik Istennél, hívd a Zsolt 90-et!
„Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon” (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=19&c=90&v=0&vs= )

13. Ha honvágyad van, hívd a Zsolt 121-et!
„Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.
Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.” (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=19&c=121&v=0&vs= )

14. Ha imáid gyengék és önzőek, hívd a Zsolt 67-et!
(http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=19&c=67&v=0&vs=)

15. Ha bátorításra van szükséged, hívd a Józsué 1-et!
Légy bátor és erős… (…)…Csak légy bátor és igen erős, (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=6&c=1&v=0&vs= )

Keress egy ágat, és törd ketté. Gondolj arra, és mondd el Istennek, hol törött ketté az életed, mikor érezted magad megtörtnek, milyen sebeket kaptál életed során és a közelmúltban, mi az a fájdalom, ami bensődet hasogatja, minek a hiányától szenvedsz, mire van szükséged. Mi az, ami miatt nem tudsz teljes életet élni? Rakd egymásra merőlegesen a két kis ágat, majd kötözd össze a cérnával. Isten együtt érez veled a fájdalmadban, bekötözi a sebeidet, meg tud vigasztalni, és meg tud gyógyítani, meg tudja adni, amire szükséged van, be tudja tölteni a hiányt, teljes életet akar ajándékozni neked, sőt, megtört ágacskaként is lehetsz az örömhír hordozója.

16. Ha depresszióba estél, hívd a Zsolt 27-et!
„Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?” (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=19&c=27&v=0&vs= )
Megannyi kérésedet teljesítette már az Úr, sőt olyasmivel is megajándékozott már, amit kérni sem, remélni sem mertél. Keress magadnak egy helyet a patak partján (lejjebb is sétálhatsz), ahol hálaköveket gyűjthetsz. Attól lesznek hálakövek, hogy miközben egymásra helyezed őket, elmondhatod Istennek, miért vagy hálás Neki. A hálaoltárodba beleépítheted mindazt, amiért köszönetet akarsz mondani Istennek. A hála érzése segít leküzdeni a depressziót.

17. Ha elvesztetted a bizalmadat az emberekben, hívd az 1Kor 13-at!
„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom”. (http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=46&c=13&v=1&vs=1-13 )

18. Ha az emberek rosszindulatúnak tűnnek, hívd a Jn 15-öt!
„Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket”. (http://szentiras.hu/UF/Jn15 )
Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.

19. Ha elcsüggedtél a munkádban, hívd a Zsolt 126-ot!
„Sírva mennek előre, míg a magot szórják, de ujjongva jönnek visszafelé és összegyűjtik kévéiket”. Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza! (http://szentiras.hu/UF/Zsolt126 )

Hívd hát Őt segítségül, gyermeki hittel, bizalommal, mint ahogy gyermekként szaladtál az édesapádhoz, amikor valamilyen sérelem, bánat ért, hiszen Ő: valamennyiünk Atyja! Számomra picikét furcsa, hogy cserében hálát vár: „én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem”, de ez talán azt jelenti, hogy nemcsak jogaink (lehetőségeink) vannak, hanem kötelességeink is, vagyis a „nem hiszek benned, de segíts” módszer éppen a hitetlenségünk miatt nem vezet (nem vezethet) eredményre.

-----------
Források: keresztény portálok sokasága … és a www.reformatus.hu



Hogyan kérheted meg Jézust, hogy legyen az Urad és Gyógyítód?

Mondd el ezt a megvallást hangosan!

Hiszem, hogy Jézus Istennek Fia.
Hiszem, hogy Jézus meghalt az én bűneimért.
Hiszem, hogy Jézus feltámadt a halálból az én
megigazulásomért.

Kérlek Jézus, jöjj a szívembe!
Legyél az életem Ura, Megváltója és Gyógyítója!
Jézus, Te vagy az én Uram, Megváltóm és Gyógyítóm.
Köszönöm, Úr Jézus, az örök életemet és a szent véredet!

Ámen.

(forrás: internet)



Hit nélkül senki sem lehet kedves Isten előtt



**

http://3.bp.blogspot.com/--wsE-oOss7Y/UHVdH0u8ZNI/AAAAAAAAEww/f0Yg_Ii2sT...
(Az egész napom csupa aggodalom, s hiába próbálom, nem tudom megtenni azt, amit a fenti Ige javasol, pedig ezerszer könnyebb lenne minden!)



A szenes kosár példázata (Mire jó a bibliaolvasás?)

A történet egy öregemberről szól, aki Kentucky hegyei közt élt fiatal unokájával.
Minden reggel a nagyapa korán kint ült a konyhában, és olvasta régi, megviselt Bibliáját.
Az unokája, aki ugyanolyan szeretett volna lenni, mint ő, mindenben utánozni igyekezett a nagyapját. Egyik nap megkérdezte, „Papa, én is próbálom olvasni a Bibliát úgy, mint te, de nem értem azt, és amit értek, azt is elfelejtem, amint becsukom. Mire jó a bibliaolvasás?”

A nagyapa, aki közben szenet tett a tűzre, csendesen odafordult hozzá, és azt mondta: „Fogd meg ezt a szenes kosarat, menj le a folyóhoz, és hozz egy kosár vizet!” A fiú úgy tett, ahogy mondták neki, bár az összes víz kicsurgott a kosárból, mielőtt visszaért volna a házhoz.

A nagyapa nevetett, és azt mondta, „A következő alkalommal egy kicsit jobban szedd a lábad!”, és visszaküldte azzal, hogy próbálja újra. Ezúttal a fiú gyorsan futott, de a kosár csak üres volt, mire hazaért.
A szuszból kifogyva mondta nagyapjának, hogy lehetetlen a kosárban vizet hozni, és elindult, hogy vödröt kerítsen a kosár helyett. Az öregember ezt mondta, „Nem akarom, hogy vödörrel hozd a vizet; én egy kosár vizet kérek. Meg tudod te azt csinálni, csak nem igyekszel eléggé”, ezzel el is indult, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megnézi, hogyan sikerül a következő forduló. Bár a fiú tudta, hogy lehetetlen, most már csak azért törte magát, hogy lássa a nagyapja az igyekezetét. Megmerítette a kosarat, és futott, ahogy csak tőle telt.
Természetesen sokkal azelőtt, hogy elérte volna a nagyapját, a kosár már üres volt.
Alig bírt beszélni, „Látod, papa, nincs értelme, ugye te is így gondolod?”. Az öregember azt mondta: „Nézd meg a kosarat!”. A fiú ránézett, és a kosár másmilyen volt. A régi, piszkos szenes kosár helyett egy tiszta kosár volt.

„Fiam, ez történik akkor is, amikor a Bibliát olvasod. Lehet, hogy nem érted, vagy nem emlékszel mindenre, de amikor olvasod, az kívül-belül megváltoztat. Ez Isten munkája az életünkben. Ez az, amit csak Isten tud elvégezni, átalakítani bennünket kívül-belül, és lassan Krisztushoz, a Fiához hasonlók leszünk.
Szánj időt, hogy elolvass Isten szavából valamennyit mindennap! Élj egyszerűen, szeress nagyvonalúan, törődj őszintén, beszélj kedvesen, a többit hagyd Istenre.

Forrás: http://havannacsoport.hu



Ákos: Adjon Isten jó éjszakát!

https://www.youtube.com/watch?v=axlB7x5VUpA
Ezzel a dallal kívánok mindenkinek szép álmokat!



Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...

úgy érdemes! Miért? No, pontosan erről szól ez a tanulságos történet, ami természetesen többletjelentést is hordoz.

Az idős ács egy szép napon úgy döntött, ideje nyugdíjba vonulni. Főnökének elmondta, hogy bár hiányozni fog a kereset, amit a munkájáért kapott, mégis otthagyja a házépítést, mert többre értékeli a szabadidőt, amit az évtizedek során szép nagyra nőtt családjával tölthet.
- Valahogy majd csak elleszek; mondta.

A főnök nagyon sajnálta, hogy elveszíti legjobb ácsmesterét, s arra kérte őt, hogy utoljára segítsen felépíteni neki még egy házat.

Az ácsmester ráállt, de nem telt el sok idő, és máris látni lehetett, hogy az utolsó házába a szívét már nem tette bele. Az elvégzett munka hanyag volt, a felhasznált anyagok minősége silány. Szomorú befejezése volt ez egy egyébként kiváló és elkötelezett ácsmester szakmai életének.
A ház átadására megjelent a főnök is, aki magával hozta a ház kulcsait, s azokat átadta az ácsmesternek.
- Ez a Te házad - mondta. - Ezt én adom ajándékba.

Az ácsmester meg volt döbbenve. Milyen kár... Ha tudta volna, hogy a saját házát építi, egészen másképp dolgozott volna.

Így van ez mindnyájunkkal. Építgetjük életünket nap-nap után, de sokszor nem éppen a lehető legjobbat adjuk magunkból. És aztán jön a hideg zuhany, amikor rádöbbenünk, hogy nekünk kell majd laknunk abban a házban, amit magunknak építettünk. Ha újra kezdhetnénk, egészen más életet építenénk.

Tehát nincs visszaút.

Te is építőmester vagy. Te is nap, mint nap kalapácsot fogsz kezedbe, hogy szöget verj be a falba, léceket illesztesz egymáshoz, falakat húzol fel.

Egyszer valaki úgy fogalmazott, hogy: "az élet egy csináld magad vállalkozás". Ahogy ma állsz a dolgokhoz, és ahogy ma döntesz, az szabja meg, hogy holnap hogyan élsz majd.
Építkezz okosan.

Ne feledd:

Úgy szeress, mintha senki nem bántott volna meg!

Úgy dolgozz, mintha nem lenne szükséged a pénzre!

Úgy táncolj, mintha senki sem figyelne!

(forrás: http://havannacsoport.hu)



"Aki tudna jót cselekedni és nem cselekszik, bűne az annak"

Egy hideg vasárnapon történt. A templom parkolója hamar megtelt. Ahogy kiszálltam a kocsimból, arra lettem figyelmes, hogy a testvérek valamit sugdolóznak, miközben bemennek a gyülekezetbe. Ahogy közelebb értem, észrevettem egy embert, amint támaszkodik a templom falának. Már majdnem egészen lefeküdt, mintha aludna. Egy hosszú, nagyon rongyos viharkabát volt rajta és egy kalap a fejére húzva, hogy már az arcát sem lehetett látni. Egy kb. 30 éves cipő volt rajta, ami olyan kicsi volt rá, hogy kilógtak a lábujjai. Gondoltam, hogy hajléktalan és hogy alszik, így bementem a templom ajtaján. Bent elkezdtünk beszélgetni. Szóba került a kint fekvő hajléktalan is. Az emberek csak mosolyogtak és suttogtak, de senki sem volt hajlandó behívni, hogy üljön le. Én sem.

Néhány perc múlva elkezdődött az istentisztelet. Mindenki a prédikátort várta, hogy foglalja el a helyét, és szóljon az Igéből, amikor kinyílt az ajtó. Bejött a hajléktalan, fejét lehajtva végigsétált a padok között. Az emberek zavarban voltak és suttogtak, meg arcokat vágtak. Végigment a szószékig, ahol aztán levette a kalapját és a kabátját. Elszorult a szívem. Ott állt a prédikátorunk… ő volt a hajléktalan. Senki sem szólt egy árva szót sem. A prédikátor elővette a Bibliáját és letette. „Testvéreim, azt hiszem, nem kell mondanom, hogy miről fogok ma prédikálni.” Aztán elkezdett énekelni egy éneket, amelynek így hangzottak a szavai: "ha tudok segíteni valakin, amint elmegyek mellette, ha tudok egy bátorító szót, ami bizakodóvá tette, ha meg tudom mutatni, hogy az ő útja helytelen, akkor már nem hiábavaló az életem."

Vajon hiábavaló az én életem?
"Aki azért tudna jót cselekedni és nem cselekszik, bűne az annak." Jakab 4:17, Károli

(forrás: havannacsoport.hu )



Tanulságos történet

Néhány éve, egy forró nyári napon, Dél Floridában, egy kisfiú úgy döntött, hogy úszik egyet a házuk mögötti régi kis tóban. Sietve, hogy minél hamarabb a hűvös vízbe ugorhasson, kiszaladt a hátsó ajtón, maga mögött hagyva cipőt,zoknit és inget, ahogy futott. Repült a vízbe, nem véve észre, hogy amint ő úszik a tó közepe fele, egy aligátor épp a part fele úszott. Apja, aki a kertben dolgozott, észrevette, hogy a kettő egyre közelebb és közelebb kerül egymáshoz. Rémülten rohant a vízhez, kiabálva a fiának amilyen hangosan csak bírt. Apja hangját hallva a kisfiút aggódás fogta el és gyorsan megfordult és a part fele úszott apjához. De már túl késő volt. Amint elérte apját az aligátor is elérte őt. A partról az apa megragadta kisfiát a karjától pont abban a pillanatban mikor az aligátor annak lábait ragadta meg. Ez egy hihetetlen huzavonához vezetett a kettőjük közt. Az aligátor erősebb volt az apánál, de az apa túl szenvedélyes volt ahhoz, hogy elengedje fiát. Egy gazda épp arra vezetett és a sikoltozásokat hallva, autójától odarohant, célzott és lelőtte az aligátort. Rendkívüli módon, több hetes kórházi tartózkodás után, a kisfiú életben maradt. A lábát hatalmas sebhelyek torzították az állat erőszakos támadása révén. És a karján, mély karmolások voltak, ahol apja körmei húsába vájtak a kétségbeesett erőfeszítésben, hogy megtartsa az ő szeretett fiát. Az riporter az újságtól, aki a trauma után meginterjúvolta a fiút, megkérdezte, ha láthatná a fiú sebhelyeit. A fiú felhúzta a nadrágszárát. És utána, nyilvánvaló büszkeséggel, így szólt a riporterhez: De nézd a karjaimat! Nagy sebhelyek vannak a karjaimon is. Azért vannak, mert Apám nem engedett el!

Te és én azonosulhatunk ezzel a kisfiúval. Nekünk is vannak sebhelyeink. Nem, nem egy aligátortól, hanem egy fájdalmas múlt sebhelyei. Némelyek azok közül a sebhelyek közül csúnyák és mély megbánást okoztak. De, némely sebhelyek barátom azért vannak, mert Isten visszautasította, hogy elengedjen. A vívódásaid közepette Ő ott volt és beléd kapaszkodott. Az Ige arra tanít, hogy Isten szeret téged. Te Isten gyermeke vagy. Ő meg akar védeni és gondodat viselni minden nap. De néha meggondolatlanul veszélyes helyzetekbe gázolunk, nem tudva hogy mi vár ránk. Az élet tava tele van veszélyekkel és mi elfelejtjük, hogy az ellenség lesben áll, hogy ránk támadjon. Ekkor kezdődik el a huzavona, és ha az Ő szeretetének a sebhelyei a karodon vannak légy nagyon, nagyon hálás!
Ő eddig sem és ezután se fog soha elengedni!
Isten megáldott, hogy te mások számára áldás lehess. Sose tudhatod, hol van egy-egy ember az ő életében és min megy épp keresztül. Soha ne ítéld egy másik ember sebhelyeit, mert nem tudhatod, hogy kapta őket...

(Bácsi Irma története - havannacsoport.hu )



Biblia a tüzes kemencében

Husz Jánost nevezhetjük a morva reformátornak és prófétának, de éppúgy mártírnak is. Lángoló bizonyságtétele ezrek és ezrek szemét nyitotta fel, hogy meglássák Krisztus megváltó munkáját.
De abban az országban nem sokáig tartott az evangélium nyilvános hirdetése.

Husz Jánost máglyán elégették, patakokban folyt a keresztyénnek vére, és mindenütt vadásztak a Bibliára, hogy megsemmisítsék. Egy asszony, akinek legnagyobb kincse Bibliája volt, éppen a kemence előtt készült, hogy kenyeret süssön, mikor meghallotta, hogy az inkvizíció emberei átkutatják a falut és mindenkit foglyul visznek magukkal, akinél Bibliát találnak.
Gyors elhatározással a Bibliát belecsavarta az egyik kenyértésztába, amelyet aztán bevetett a kemencében. Utána betette a többi kenyeret is.
Nemsokára átkutatták a házát. Mindent feltúrtak a padlástól a pincéig. De hiába.
Mikor az inkvizítorok elhagyták a házat, a kenyér már megsült és a Biblia is kikerült a forró kemencéből.
És íme, a Biblia éppúgy nem szenvedett semmi kárt, mint egykor Sidrák, Misák és Abednego,akiket Nabukodonozor az égő tüzes kemencébe vettetett és onnét sértetlenül kerültek elő.
Ennek az asszonynak az utódai is drága örökségként őrizték meg ezt a Bibliát.

Az utolsó örökös egy Schebold nevű morva volt, aki Ohio-ban lakott és ezt a családi örökséget igen nagy becsben tartotta.



Mennyit ér az imádság?

Az egyedüli ember, aki próbálta ezt megmérni, még mindig nem tudja. Egyszer azt gondolta, hogy kitalálja. Ez akkor történt, amikor volt egy kis zöldségüzlete a város nyugati végén. A világháborút követő karácsony előtti héten történt mindez.

Egy fáradt kinézésű asszony ment az üzletébe és kért annyi élelmiszert, ami elegendő ahhoz, hogy karácsonyi vacsorát készítsen a gyermekeinek. Az üzletes megkérdezte tőle, hogy mennyit tud rá költeni. Az asszony ezt felelte: “Férjem meghalt a háborúban, semmit nem tudok fölajánlani, csak egy kis imádságot.“

Az üzletes megvallotta utólag, hogy nem nagyon volt szentimentális azokban a napokban. A zöldségüzletet nem lehetett fönntartani imádságok alapján. Ezért így szólt: “Írja le egy papírra“, aztán folytatta munkáját. Legnagyobb meglepetésére az asszony elővett ruhája zsebéből egy papírlapot és átadta az üzletesnek, miközben ezt mondta: “Már meg is írtam az éjszaka, amikor őrködtem beteg gyermekem ágyánál.“

A zöldséges átvette a papírt, mielőtt fölocsúdott volna meglepetéséből, és aztán már sajnálta is, hogy ezt kérte. Mert mit tudna csinálni az imádsággal, és mit tudna rá válaszolni. Aztán egy ötlet fogamzott meg benne. A mérleg egyik tányérjára, a súlyok helyére tette a papírlapot anélkül, hogy elolvasta volna és így szólt: “Meglátjuk, mennyi élelmiszert ér az imádság.“

Legnagyobb meglepetésére a mérleg nyelve nem mozdult, amikor rátett egy kenyeret a másik tányérjára. Zavarában és meglepetésében újabb élelmiszereket rakott rá, amit csak elérhetett hirtelen a kezével, mert közben a vásárlók is figyelték. Próbált kemény lenni, de sem sikerült neki. Arca elvörösödött és dühös volt, mert meglátszott rajta a zűrzavar. Végre így szólt: “Ez minden, amit a mérleg képes megmérni. Itt van egy zacskó. Tegye bele az élelmiszereket, mert el vagyok foglalva.“ Az asszony mélyet sóhajtva és könnyek között kézbe vette a zacskót és kezdte belepakolni az élelmet, közben ruhájának az ujjával törölgette a szemét. Az üzletes nem akart odanézni, mégis észrevette, hogy elég nagy zacskót adott az asszonynak, és nem telt meg egészen. Ekkor odagurított neki egy nagy sajtot, anélkül hogy szólt volna. Amikor az asszony távozott, az üzletes megvizsgálta a mérleget. Vakarta a fejét és meglepetésében fölfedezte a titkot. A mérleg eltört.

A zöldséges ma már idős ember. Haja fehér, de még mindig ugyanazon a helyen vakarja a fejét, amint visszaemlékezik az esetre. Sohasem látta az asszonyt ismét, de azelőtt sem találkozott vele. Mégis egész életében jobban emlékezett az asszonyra, mint bárki másra a világon, és gyakran gondolt rá. Tudta, hogy ezt az esetet nem ő találta ki, mert még mindig megvolt az a papírlap, amire az asszony az imádságot írta:

“Kérlek, Uram, add meg a mi mindennapi kenyerünket nékünk ma!“ (Máté 6: 11).

forrás: http://www.baptista.hu



Ha ezt a szöveget olvasod, azt jelenti: Isten hozzád is szól

Egyszer egy fiatalember, aki komoly lelki életet élt, elment egy bibliaórára egy baráti családhoz. Csütörtök este volt. A találkozót vezető házaspár az imaórát két részre osztotta: hallgassuk Istent, és engedelmesen kövessük, amit kér tőlünk. A fiúnak szünet nélkül az járt az eszében, vajon Isten ma is beszél még az emberekkel?
A bibliaóra után barátaival még betértek egy kávézóba. A találkozón elhangzottakról beszélgettek. Mindannyian elmesélték, hogyan vezette őket Isten különböző utakon.

Este tíz óra körül járt, amikor a fiatalember elbúcsúzott a barátaitól. Beült az autójába, és imádkozni kezdett:

- Istenem, ha még beszélsz az emberekkel, szólj hozzám. Hallgatni fogok a szavadra, és mindent megteszek, hogy engedelmesen kövessem, amit kívánsz;
Ahogy a város főutcáján hajtott, egyszerre különös gondolata támadt, mintha valaki azt mondta volna neki:

- Állj meg, és vegyél egy liter tejet!
Megrázta a fejét, és hangosan megkérdezte:

- Isten, Te vagy az?;

De mivel nem kapott választ, továbbhajtott. De a hang újra megszólalt:

- Vegyél egy liter tejet!

A fiatalembernek eszébe jutott a bibliai idézet, amikor a kis Sámuelhez szólt Isten, és ő nem ismerte fel a hangot.

- Rendben van, Istenem, ha valóban Te vagy az, akkor megveszem a tejet. Nem gondolom, hogy ez túl nagy próbatétel volna.

Megállt, megvette a tejet, és folytatta az útját hazafelé. A következő kereszteződésnél újra egy különös belső ösztönzést érzett:

- Fordulj be ebbe az utcába!

Ez valami őrület, gondolta magában, és ment tovább. De újból érezte, hogy be kellett volna fordulnia. Visszafordult hát, és követte a hangot. Félig tréfásan, félig komolyan azt mondta magában:

- Rendben, Istenem, megteszem!

Ment tovább az úton, elhagyott több kis utcát, míg egyszerre azt érezte, meg kell állnia. Megállt hát, és körülnézett. Tipikus városi környék volt, lakóházakkal és boltokkal. Nem a legjobb, de nem is a legelhanyagoltabb negyed. Az üzletek már bezártak, és a legtöbb ház ablaka sötét volt. Csak egy házban égett a lámpa az utca másik oldalán.
A fiú újra hallotta a hangot:

- Menj, és add oda a tejet azoknak az embereknek, akik abban a házban laknak, a túloldalon.

A házra nézett. Kinyitotta a kocsiajtót, és kiszállt. De azután kétségei támadtak, és vissza akart szállni.

- Uram, ez őrültség! Hogy csengethetnék be egy idegen házba éjfélkor?

A gondolat azonban, hogy oda kell adnia a tejet, nem hagyta nyugodni. Elindult hát, miközben azt mondta magában:

- Rendben van, Uram, ha Te mondod, megyek, és odaadom a tejet ezeknek az embereknek. Ha az Úr azt kívánja, hogy őrültként viselkedjem, hát jó. Én engedelmeskedni akarok Neki. Valami célja biztosan lehet; Ha pedig ki sem nyitják az ajtót, azonnal visszafordulok;

Átment az úton, megállt az ajtó előtt, és megnyomta a csengőt. Bentről mintha egy gyerek sírása hallatszott volna. Egyszerre egy érdes férfihang szólalt meg:

Ki az? Mit akar?

Az ajtó kinyílt, mielőtt a fiú elfuthatott volna.

- Egy férfi állt előtte farmerben és ingben. Elég kellemetlen szag áradt róla, és nem látszott különösebben boldognak sem a fiatalember láttán.

- Mi történt?

A fiatalember gondolkodás nélkül átnyújtotta az üveg tejet, és azt mondta:

- Ezt önöknek vettem.

A férfi megragadta az üveget, és beszaladt a házba. Azután egy nő szaladt át a folyosón kezében a tejjel, valószínűleg a konyha felé sietve. Mögötte a férfi, karján a síró csöppséggel. Amikor a férfi visszajött, a fiú látta, hogy a szemében hatalmas könnycseppek csillognak, majd zokogva azt mondta:

- Imádkoztunk. Nagyon sok tartozást kell kifizetnünk ebben a hónapban, és épp elfogyott minden pénzünk. Nincs több tejünk a kicsinek
- Kértem az Urat, mutassa meg, hogy tudnék tejet szerezni a kicsinek.

A felesége is kikiáltott a konyhából:

- Én arra kértem Isten, küldjön egy angyalt. Ön egy Angyal?

A fiatalember kivette a zsebéből a pénztárcáját, és minden pénzét odaadta a férfinek. Azután megfordult, és szemében könnyekkel visszament az autójához. Megtapasztalta, hogy Isten ma is meghallgatja az igazak imáit.

Ha ezt a szöveget olvasod, ez azt jelenti, hogy Isten hozzád is szól. Annyi hangot hallasz napközben. Az a legfinomabb, amely a szeretetre hív, Isten hangja.
Ez az üzenet Isten vágyának egy szikrája, Aki arra vár, hogy valaki meghallja a hangját. Szítsa fel benned ez a kis szikra a vágyat, hogy hallgasd Őt, aki annyi mindent szeretne mondani neked.

forrás: internet



Az Ige hatalma

Chicago városban egy hideg, sötét éjszakán beállt egy nagy hóvihar. Egy kisfiú újságot árult a sarkon, az emberek közül néhányan bent, páran kint voltak a hidegben. A kisfiú annyira fázott, hogy meg sem próbált több újságot eladni.

Odament egy rendőrhöz és megkérdezte:
- Uram, meg tudná mondani, hogy egy szegény fiú hol találhat meleg helyet, ahol éjszaka elalhat? Tudja, egy dobozban alszom a sarok után mindjárt lefelé a sikátorban, és ez elég hideg lesz számomra. Legyen olyan kedves, segítsen egy meleg helyet találnom éjszakára.

A rendõr végignézte a kisfiút és ezt mondta:
- Menj lefelé az utcában addig a nagy fehér házig és kopogtass be. Amikor ajtót nyitnak, te csak mondd azt, hogy János 3:16 és be fognak engedni.- A kisfiú megtette. Felment a lépcsőn, kopogott az ajtón és egy hölgy válaszolt.

A kisfiú felnézett és ezt mondta:
- János 3:16.

A hölgy ezt válaszolta:

- Gyere be fiam.
Bevezette a gyereket és leültette egy megrepedt aljú hintaszékbe a hatalmas régi öreg tűzhely előtt majd kiment. A fiú ott ült egy rövid ideig és gondolkodott: János 3:16… Én ezt nem értem, de ez biztosan felmelegít egy átfagyott fiút.

Később visszajött a hölgy és megkérdezte:
- Éhes vagy?
- Hát, csak egy kicsit. Jó pár napja nem ettem és találgattam, meddig bírom még valamicske étel nélkül.

A hölgy bevezette õt a konyhába és leültette egy csodálatosabbnál csodálatosabb ételekkel megrakott asztalhoz. A kisfiú csak evett és evett addig, amíg nem bírta tovább. Akkor ezt gondolta magában: János 3:16… Haver, én ezt nem értem, de egy éhes fiút jóllakottá tesz
A hölgy ezután felvezette a lépcsőn a fürdőszobába egy hatalmas fürdőkádhoz tele meleg vízzel. A kisfiú ott maradt és áztatta magát egy ideig. Amíg ezt tette, elgondolkodott: János 3:16… Ezt én nem értem, de egy piszkos fiúból tisztát varázsol. Az az igazság, hogy úgy igazán, még soha nem fürödtem egész életemben. Az egyetlen fürdőm az volt, amikor odaálltam a nagy öreg tűzcsap elé, amikor az kitört.

A hölgy bejött és kivitte, bevezette egy szobába, lefektette egy nagy régi puha ágyba, betakarta a nyakáig, jó éjt puszit adott neki és eloltotta a lámpát. Amíg ott feküdt a sötétben és kinézett az ablakon a lehulló hópelyhekre azon a hideg éjszakán, ezt gondolta magában: János 3:16… Ezt én nem értem, de egy fáradt fiút kipihentté tesz.

A következő reggel a hölgy visszajött és újra levitte a kisfiút ahhoz a nagy asztalhoz, tele ennivalóval.

Miután evett, visszavitte ahhoz a nagy, öreg repedt aljú hintaszékhez a tűzhely előtt és felemelte a nagy, öreg Bibliát. A hölgy leült a kisfiú elé és belenézett fiatal arcába.

- Érted a János 3:16-ot? - kérdezte szelíden.

A kisfiú felelt:

- Nem hölgyem, nem értem. Első alkalommal akkor hallottam, amikor a rendőr mondta, hogy ezt mondjam.
A hölgy kinyitotta a Bibliát a János 3:16-nál és elkezdett neki Jézusról beszélni. Ott, a nagy, öreg tűzhely előtt a kisfiú átadta a szívét és életét az Úr Jézusnak. A kisfiú ott ült és gondolkodott: János 3:16… Ezt nem értem, de egy elveszett fiút megmentetté tesz.

Tudod… bevallom, hogy nem értem, Isten hogyan akarhatta elküldeni az Ő Fiát, hogy meghaljon értem és Jézus hogyan egyezhetett bele, hogy megtegyen egy ilyen dolgot. Nem értem az Atya és az összes angyal gyötrelmét a mennyben, amint látták Jézust szenvedni és meghalni. Nem értem azt a nagyfokú szeretetet IRÁNTAM, ami Jézust a kereszten tartotta a haláláig. Én nem értem ezt, de egy életet teljes értékűvé tesz.

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

János 3: 16
Ha te nem szégyelled ezt, kérlek, kövesd az utasításokat. Jézus mondta: „Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt.” Csak akkor add tovább, ha érted ezt. Én szeretem Istent. Ő az én élet forrásom. Ő tesz engem működőképessé nap mint nap.



Igemagyarázat

“Történt pedig, hogy amikor mentek az úton, valaki azt mondta: Követlek téged, bárhova mégy is!… Ennek Jézus azt felelte: Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, az nem alkalmas az Isten országára.” (Lk.9,57.62)

Ha önmagamra hagyatkozok, akkor órákig töprengek a fenti Ige jelentésén... de másoktól sikerült megtudnom, hogy mit akart mondani mindezzel Jézus...

"Azoknak, akik elindulnak, hogy Krisztust kövessék az úton, fel kell adják azt az elképzelést, hogy ez a világ az otthonuk. Vándorok vagyunk, pihenés nélkül haladva előre,felhasználva az élet menedékhelyeit az úton, de anélkül, hogy helyünk lenne a végleges letelepedésre.

Krisztus tanítványának fel kell készülnie arra, hogy feladja otthoni kényelmét, ha szükséges és meg kell tagadnia azt az igényt is, hogy az otthoni feladatok elsőbbséget élvezzenek.
Krisztus követőjének fel kell készülnie arra, hogy döntő módon szakítson a családi vonzalom visszahúzó erejével. Egy katonának az a hivatása, hogy nemzetének megvédéséért harcoljon és a családnak fel kell készülnie arra, hogy elhagyja őket és kimegy a frontra.

Ha kezünket az Isten országa szolgálatának erkélyére tesszük, az a családi élet örömeinek bizonyos feláldozásával jár, amely egyre növekedhet, ahogyan az eke előrehalad. Ha a könnyebb élet után sóvárgunk a szántásunk könnyen abbamaradhat vagy elromlik".

Hm, ez aztán a megfejtés... :)



Áldott vasárnapot!

"A hetedik napon Isten megpihent. A hetedik napot megáldotta és megszentelte." /Ter 2,2-3/
http://1.bp.blogspot.com/_pZ2aBHykHP4/TVFkwXcUbyI/AAAAAAAAAHw/V4EG56EMCg...
Mifelénk esik az eső. Szép vasárnapot, jó pihenést kívánok mindenkinek!



„Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké"



Kis mag a gránitkövek között

A németországi Hannover temetőjében van egy sír, amelyen hatalmas gránitkövek és márványdarabok fekszenek, betonnal és acélpántokkal összefogva. Ez egy olyan asszony sírja, aki nem hitte el, hogy Jézus feltámadt a halálból, s azt sem, hogy a halál után lesz feltámadás. Végrendeletében elrendelte, hogy sírját olyan biztonságosan zárják le, hogyha lenne is halottak feltámadása, akkor se nyíljon fel a sír. A márványkőre ezeket a szavakat vésette: "Ezt a sírt sohasem szabad felnyitni!" Azonban egy kis mag a gránitkövek alá került és növekedni kezdett. A kikelt növény kereste a világosságot. Senki sem gondolta volna, hogy egy fejlődő palánta képes szétfeszíteni a vastag acélpántokat és a lebetonozott köveket. A kis mag fává cseperedett, és az óriási kövek szétnyíltak előtte. Jézus ellenségei - közöttük Kajafás - azt gondolták, amikor Jézus testét betemették a sírba, hogy többé nem kerülhet ki onnét. De Isten hatalma, amely Hannoverben egy kis növény által nyilvánult meg, még csodálatosabban működött Jézus sírjánál Jeruzsálem közelében.

(Forrás: világháló)



**

Atyám, rájöttem, hogy véletlenek nincsenek ... és az én nyájam Pásztorai értik legjobban a dolgukat!



Ha a Biblia lenne a mobilunk...

Mi lenne, ha a Bibliánkat úgy kezelnénk,
mint ahogy a mobilunkat?
Mi lenne, ha mindig magunkkal hordanánk?
Mi lenne, ha mindig visszafordulnánk érte, ha otthon felejtettük?
Mi lenne, ha az igékre úgy néznénk, mint az sms-ekre?
Mi lenne, ha ajándékként adnánk?
Mi lenne, ha vészhelyzet esetén elsőnként ezt vennénk elő?
Mi lenne, ha úgy tekintenénk rá,
hogy nem tudunk nélküle élni a mai modern világban?
Mert a Biblia olyan, mint a mobilunk. Összeköt Istennel, ezáltal is
tudunk Vele kommunikálni, aki ezen keresztül is válaszol.
És miért jobb a Biblia, mint a mobil? Mert soha nem kell a térerő miatt
aggódnunk, ugyanis Jézus Krisztus a kereszthalálával megteremtette a 100%-os lefedettséget az egész Földön és kiontott vérével aláírta azt a szerződést, mely örökre szól, és állja minden számlánkat, így ingyenesen hívható…

(Az én nyájam weblapjáról)



Isten nem ígért mindig kék eget...

Isten nem ígért mindig kék eget,
Mindig virágos, víg ösvényeket,
Ború nélkül derűt, árnyék nélkül fényt,
És fájdalom nélkül békét nem ígért.
De ígért erőt minden új naphoz,
Munkádhoz nyugalmat, világot utadhoz,
Bajban is nyugalmat és segítő kezet,
Mindig veled érző örök szeretetet!



Tanulj meg Jézusban bízni és mindig felfele tekinteni!

"Egy kisbárány beleesik a szakadékba. A Pásztor azonnal észreveszi, és odamegy, hogy felmérje a helyzetet. A szerencsétlen jószág kétségbeesetten próbál kimászni, béget, kapálózik, de csak mind jobban betemeti magát. A laza kövek mindig visszaomlanak, és csak reménytelenebbnek tűnik a helyzete. Már kezd kimerülni, tele van horzsolással, de nem bír kijutni!

A Pásztor, az a Jó Pásztor pedig csak néz, türelmesen vár, de gyakorlatilag „ nem csinál semmit” ! Nem lusta, nem közömbös, ....csak tudja, hogy jelenleg nem tehet semmit.

Tudja, hogy a kis birkuci a saját erejéből nem képes kijutni.

Kell az Ő segítsége. Mindig van nála kötél, bot vagy valami hasonló eszköz erre az esetre. De hadd kérdezzem meg tőled, hogy veszed rá a barit az együttműködésre?

Sehogy. Ezért a Pásztorunk vár, amíg ki nem fullad az a birka, amíg abba nem hagyja a kapálódzást, amíg el nem csendesedik és le nem rakja az ülepét a szakadék aljára. Előbb-utóbb elcsendesedik a bárányka.

ÉS MOST FIGYELJ !

Birkapajtás bámul a semmibe, magába és a gödörbe roskadva, reménytelenül, búcsút mondva kóró és bogáncs vacsoráknak, melyek a Kánaánt jelentették számára a Kánaán földjén....És mit lát?

A Jó Pásztor megpróbálja kiszabadítani a báránykát. Először közel hajol, szeretettel beszél hozzá, a szemébe néz....

Majd meglátja bárányka a segítséget! Egy kötél végét, vagy egy kampót a nózija előtt! Nem béget, nem kapálódzik, nem kiabál kétségbeesve, hanem ráharap a kötélre, és hagyja, hogy a föntről jövő segítség kihúzza őt a veremből. És ez így van a valóságban is , nem mese, nem ámítás!

És hogy mi ebben a történetben a tanulság?

Azt már megtanultad, hogy Jézus Krisztus a Jó Pásztor, aki szeretettel terelget minket a helyes útra.

Azt is sejtheted, hogy az az egyetlen bárányka, aki eltévedt, az esetleg pont te vagy, vagy egy kedves barátod, ismerősöd.

Vajon mit jelent a szakadék?

Van olyan helyzet az életedben, hogy nem is veszed észre azt, hogy menyire eltávolodtál a Jó Istentől. Talán az osztálytársak a suliban, akik csak egyszerűen szórakozni akarnak, és semmi rosszat, visznek magukkal a rossz útra. Vagy egy film a tévében vagy a moziban ébreszt olyan gondolatokat a buksidban, amik eddig ismeretlenek voltak a számodra. Sok minden történhet, de a lényeg mindig ugyanaz.

-Észreveszed, hogy baj van.

-Észre veszed, hogy nincs visszaút.

-Észreveszed, hogy segítségre van szükséged.

A világ legtermészetesebb dolga, hogy megpróbálsz kimenekülni az adott problémából, ugyanúgy mint a kisbárány a szakadékból. És a világ legtermészetesebb dolga, hogy amikor úgy érzed, hogy bajban vagy, akkor gyorsan akarsz csinálni valamit!

Láttál már ideges embereket? Nem tudják, hogy mit csináljanak, elindulnak, aztán megállnak. Kinyitnak valamit majd becsukják és újra kinyitják. Kapkodva elkezdenek csinálni valamit, majd hirtelen abba hagyják és sokáig nem csinálnak semmit...

A legjobb amit tehetsz, hogy szépen abbahagyod a kapkodást, picit leülsz és próbálsz elcsendesedni a szívedben.

Ilyenkor jusson az eszedbe, hogy van egy Jó Pásztor, Jézus Krisztus, aki mindig veled van.

Csak a kapálódzásaid miatt nem tud segíteni.

Türelmes. Megvárja, míg abba hagyod a hiába való erőlködést és felfele tekintesz.

Tanulj meg mindig Jézusban bízni és mindig felfele tekinteni!"

(https://sites.google.com)



Elgondolkodtató



Ilyen az igazi hit

http://1.bp.blogspot.com/-QnjP1CecgDY/VOa-KXw9oII/AAAAAAAAG18/qtbd20MT2-...
https://1.bp.blogspot.com/-fSj92uobsu8/V1PB4fjybWI/AAAAAAAAJTI/6Un8BOsAT...

Egy anekdota szerint Will Rogers felkereste barátját, Eddie Cantort, és tanácsot kért tőle. Will szeretett volna a szerepében néhány fontos dolgon változtatni, de aggódott, hogy milyen hatással lesz az egész darabra, hogyan fogja érinteni a mű egészét. Eddie Cantor így válaszolt: "Miért nem mersz kimászni az ág végére? A gyümölcs pedig mindig ott terem." Ez az igazság a hitre is vonatkozik. (http://virtualiskavezonoknek.blogspot.hu)

Szép álmokat!



Nem számít a vihar, ha Istennel vagy...

Noé bölcsessége
Mindenre, amit tudnod kell az életben, megtanít Noé Bárkája.
1. Ne késd le a hajót!
2. Emlékezz, mind ugyanabban a hajóban vagyunk!
3. Tervezz előre! Akkor sem esett az eső, amikor Noé megépítette a bárkáját.
4. Tartsd jó kondiban magadat! Mikor hatvanéves leszel, lehet, hogy valaki felkér egy nagy dologra.
5. Ne törődj a kritikákkal! Csak tedd meg a munkát, amit meg kell tenni!
6. A jövődet építsd magasra!
7. A biztonságod érdekében mindig párban utazz!
8. A sebesség nem mindig számít. A csiga és a párduc is ugyanabban a hajóban van.
9. Ha stresszes vagy, lebegj kicsit!
10. Emlékezz: a bárkát amatőrök, a Titanicot pedig profik építették.
11. Nem számít a vihar, ha Istennel vagy, a végén mindig vár a szivárvány.

(http://ajnacsko-plebania.webnode.hu)



A lámpák

Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként. A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte: - "De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?" - Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal az istentiszteletre és függesszék fel a falra: - "Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz - felelte a nemesember. - Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten marad."

Vajon a mi lámpásunk meg van gyújtva? Azon a helyen világítunk, ahová Isten helyezett minket?
Ha a megfelelő helyen világít életünk, akkor igazi a mi Krisztus várásunk.

(http://ajnacsko-plebania.webnode.hu)



A HŰSÉG JUTALMA (tanmese)

Egy gazdag ember munkásokat toborzott. Azzal a feladattal bízta meg őket, hogy az udvarán lévő kútból húzzák fel a vizet és egy vesszőkosárba öntsék. Külön kérése még az volt, hogy a munkát gondosan és hűségesen végezzék mindaddig, míg a kútból a víz ki nem fogy.
A munkások összesúgtak, és megállapodtak egymás között, hogy ezt nem vállalják. Azt mondták a megbízónak:
- Mi minden munkát nagyon szívesen elvégzünk, különösen, ha jól megfizetik. De ez annyira értelmetlen munkának látszik, hogy nem vállaljuk. Keresünk valami hasznosabb munkát. - S választ sem várva otthagyták.
Az egyik munkás viszont másként gondolkozott:
Ha a munkát elvégzem, a fizetést megkapom. Ha a munkaadóm nem találja értelmetlennek ezt a munkát, és még ráadásul fizetést is ad, akkor én elvállalom, A gondolatot tett követte, és csak húzta, húzta a vizet hűségesen és kitartóan.
De mi történt?! Az utolsó vödörrel, amelynek vize már nagyon zavaros és iszapos volt, valami más is felkerült. Amikor kiöntötte a vesszőkosárba a vizet, előtűnt egy nagyon értékes, csodaszép gyémánt ékszer.
A gazdag ember nagyon megörült, mert megkerült az elveszett ékszer. Most értette meg a munkás, hogy miért kellett vesszőkosárba öntenie a vizet, és nem a veteményre, ami talán hasznosabbnak tűnt volna. Ráadásul a bérén felül még külön jutalomban is részesült.

A mi Urunk szintén hűséges munkásokat keres. A munka néha értelmetlennek látszik. mert nem látunk eredményt. Sokszor nem értjük, hogy miért is kell ezt vagy azt tenni. Ez a kis történet emlékeztessen bennünket a hűségre.

Ne feledjük el Jézus Krisztus ígéretét: »Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját« (Jel 2,10).



A SÜTEMÉNY (tanmese)

Sokszor gondolkodunk azon: „Mivel érdemeltem ki ezt a rosszat?"
„Miért engedi meg Isten ezt a dolgot az életemben?"

Ha benned is felmerülnek ezek a kérdések, itt van egy rövid, aranyos kis történet:

Egy lány, amikor hazament édesanyjához elkezdett panaszkodni: „Anya, meg fogok bukni algebrából, a barátom szakított velem és a legjobb barátnőm elköltözik. Miért kell, hogy ilyen sok rossz dolog történjen velem?"
Mialatt a lány elmesélte bánatát, az édesanyja éppen egy süteményt sütött. Megkérdezte a lányát, hogy kér-e enni valamit.
Erre a lány egyből így felelt:

- „Persze anya, te mindig valami nagyon finomat csinálsz."
- „Megkínálhatlak egy kis olajjal?"
- „Fúúúúj, anya ettől lenne aztán szörnyűbb a napom."
- „Akkor adhatok néhány nyers tojást előételnek?"
- „Jaj, anya, az is undorító."
- „Talán lisztet vagy egy kis szódabikarbónát?"
- „Anya!!!!!!! Valami normális dolgot szeretnék enni!!!"
- Erre az édesanyja így felelt: „Drága kicsim! Sokszor a dolgok, egymagukban rossznak tűnnek. De ha megfelelően összerakod őket, akkor a végeredmény egy nagyon finom és csodálatos sütemény lesz, amit szeretni fogsz! És drága lányom ez nem csak a sütésre igaz..."

(http://hitremenyszeretet.network.hu)



Csak a keskeny út vezet a mennybe

Máté 7:13-14
Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.

Kapcsolódó videók
https://www.youtube.com/watch?v=bSnMtvb0abY
https://www.youtube.com/watch?v=lF4g7Hb90jk

"Magam is sokáig azt hittem, és úgy gondolom velem együtt sokan mások is, hogy az a széles út, amelyik a veszedelemre visz, a durva bűnökbe merült embereknek az életútja, a rablók, erkölcstelen züllöttek, istenkáromlók, huligánok, becstelenek országútja. Rájöttem, hogy azon a széles úton nemcsak káromkodó emberek járnak, hanem imádkozók, zsoltárt éneklők is. Azon a széles úton nemcsak kocsmák vannak, hanem templomok is. Olyan tömegek is vonulnak rajta, akiknek a zászlaján ilyen feliratok olvashatók: Isten, vallás, keresztyén erkölcs. És ezért veszedelmes ez a bizonyos széles út, mert az ember, miközben keresztyén jelszavakat hangoztat, bibliai idézeteket citál, észre sem veszi, hogy őmaga is azon jár. Hagyjuk most a betörőket, meg a gyilkosokat, meg a széles út többi züllött vándorát, - azok talán még hamarabb bejutnak majd az Isten országába, mint azok, akik azt hiszik magukról, hogy jó úton járnak". (Dr. Joó Sándor )



Uram, neked adom szívem...

Uram, neked adom szívem - Csiszér László: https://www.youtube.com/watch?v=R0A2wgvfuyI
Érdemes meghallgatni, mert nagyon szép!



Tebenned bíztunk eleitől fogva

Ezt a nagymamám emlékére adom most közre. https://www.youtube.com/watch?v=oQpvhJd0cZg
Sokat énekelte.

Atyám, én semmit sem tudok elénekelni neked, mert az életemből kimaradtak az egyházi énekek!



A véletlen álnév, melyet Isten használ...

amikor nem akar saját nevében aláírni.
https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/564x/2f/88/61/2f88611895e014fed8696...

Ezt felírtam...