Banánhéjak - Mi az, amitől egy nőt a hideg ráz egy kapcsolatban?

Mostanában sokat foglalkozom a férfi-nő kapcsolattal, házassággal, boldogsággal.
Lux Elvíra azt mondta egy néhány napja elhangzott rádióriportban, hogy a férfiak soha nem képesek megérteni a nőket. Szeretnék néhány kérdést feltenni, a válaszaitok sokat segítene néhány dolog megértésében. Szeretném felhasználni őket írásaimban és programjainkban. Így aztán köszönöm, ha komolyan veszitek a kérdéseket.
Itt tehát ez a kérdés: Mi az, amitől egy nőt a hideg ráz egy kapcsolatban?



Válasz kedves Kreátornak!

Hidegrázás......??? Hmm......Ha nincs meg a feltétel nélküli szeretet,az elfogadás,és ha nem találod a helyedet a világban,illetve a párod mellett. Ha már unalmas a kapcsolat,nincs benne szenvedély.De kimondott hidegrázást kapok ha:sör szagú,ha nem figyel rám,nem figyel oda arra amit mondok,és ha kapkod. De szerintem ezt egy darabig lehet birni,aztán vagy elfogadod úgy a párodat ahogy van,vagy keresel mást! Szerintem.........Szép napot neked!



Sebzettszív! "nem velem

Sebzettszív!

"nem velem osztotta meg elsőként a gondjait" --------> evidens, mivel Te a barátnője vagy... a nő, aki előtt nem mutathatja magát gyengének, mivel akkor egy para miatt, úgy érezheti, hogy nem nézel rá pasiként(tutyimutyi alak, aki nem képes megoldani a dolgait). Én legalább is így voltam vele... szóval, ez csak 1 nézőpont.



Hidegrázás???

Rengeteg mindentől érezhetnénk, hogy ráz bennünket a hideg! Ezek közül milliónyi említésre sem méltó, mindennapi kis történés. Pl. elhagyott papírzsepi, előszedett dolgok el nem rakása, csámcsogás.....
Nem, ezek kezelhető dolgok, azt gondolom a hidegrázás mégiscsak más.
Mitől ráz a hideg, ha a páromról van szó?
- az állandó ellenőrizgetés, merre jársz, jártál, mit csinálsz, miért pont azt, miért azokkal az emberekkel
- akinek szükséges, hogy néha egyedül lehessen, az egyedüllét hiánya
- mi a vacsora c. kérdés, mikor előző nap megbeszéltük
- a hazugság, ha valakit rajta érek azon, hogy nem őszinte velem, hazudik, füllent. Nem az a baj, hogy megteszi, én az okát szeretném tudni... de ehhez szükséges volna némi őszinteség
- az őszinteség hiánya....itt romlott el az én kapcsolatom is annak idején ( nem csak páromnak, a legjobb barátomnak tekintettem a páromat, és nem velem osztotta meg elsőként a gondjait, bajait, örömeit, és később már nem nagyon érdekelt....lehet hiba, de maradt a "szeretet" )

Remélem, én is segíthettem valamennyikét! További szép hetet kívánok!



Hidegrázás?

Flörtölés más nőkkel a szemem láttára, ha mindent megígér de szinte semmit nem tart be, ha irányítani akar, ha nevelni próbál, ha képtelen érzetetni, hogy szeret, fontos vagyok neki, ha hülyének néz...
Nagyon hirtelen ezektől ráz a hideg. Túl sokat várok? Lehet, hisz mindig "szingli" vagyok...
(Ha felmerül a párkapcsolat,mindig az jut eszembe, hogy maradni kellett volna a seggem az egyetlen férfi mellet, aki elviselt, szeretett, elvett volna. Akit nem szerettem eléggé. Nagyon boldogtalan lennék, de legalább látszólag normális életem lenne.)



Szeretet ide vagy oda, az

Szeretet ide vagy oda, az addig úgy sincs, amíg nincs (ön)elfogadás. Fontos a tudatosság az életem/életünk/életed minden területén és ez alól a párkapcs. sem kivétel.

Vélményem szerint, ha egy nőt a "hidegrázás" kerülget, akkor a saját el nem fogadását vetíti ki a másikra... Ezzel mind a kettőnek dolga van amúgy. A nőnek is, mert ez tőle származik és a férfinek is, mert ha benne helyén lennének dolgok, akkor nem szembesülne vele már. Ez lehet a hiszti, lehet a "drágám, megint úgy viselkedsz, mint egy gyerek", még megdugni sem tudsz rendesen és ilyenek...

Az említett példákban jól kivehető (ki ki tudatossága szerint), hogy a nő nem fogadja el magában a teszetosaságot meg az ilyen dolgokat, a férfinál meg mondjuk zavar van a férfiasságában.

Ezt úgy hívják, hogy "tükrözés", ami már kőkemény önismeret, észrevenni magunkat a másikban...

Kicsit off a dolog, viszont véleményem szerint nem sok értelme van példákat írni, mert ezek "csak" TÜNETEK az ok mélyebben van... :)



Nálam az akkor történt, mikor

Nálam az akkor történt, mikor már nem nőként kezelt az illető. Sok helyen látom, hogy a kedves férj vidáman flörtöl a feleség barátnőjével, a kedves párja szeme láttára, de számára soha nem marad egy kedves szava. A férfiak egy részénél egy idő után természetessé válik, hogy mellettük van a feleség, nem érzik fontosnak, hogy szeretetüket kifejezzék, "belekényelmesednek" a kapcsolatba. Ennek a legdurvább része, mikor már szinte "haverként" kezelik a párjukat és hazamenve azt ecsetelik, hogy milyen csinos nőt láttak itt vagy ott, na ettől tényleg a hideg ráz.



emberek

attól rázza az embereket a hideg, nőt férfit egyaránt ha nem találta meg még a tudatos énjét..ha ezzel megvan az ember onnan a szeretet útján lépdel és nem létezik ilyen eset h hidegrázás, a szeretet útján az ember nem találkozhat ezzel..ha ezzel találkozik akkor még nincs rajta..



Én ugyan férfi vagyok, de a

Én ugyan férfi vagyok, de a következőt mondom.

Attól kap hidegrázást a nő egy kapcsolatban, ha nincs meg a feltétlen szeretet. Sajna ez nagyon kevés helyen van csak meg. És ugyanakkor a férfit is a hideg rázza ezért.

A szeretet az építőköve mindennek. Ez nem valami fickós fikció, hanem maga az életenergia.



mitől ráz a hideg?

Emberek vagyunk, különfélék és bizonyos dolgokban különbözünk egymástól nő és férfi, míg más dolgokban nem annyira. Abban hogy mitől ráz ki bennünket a hideg, abban talán nem annyira különbözünk én úgy gondolnám:)

Én azt figyeltem meg, hogy az zavar, ami leginkább a lelki sérüléseimre emlékeztet, de csak addig míg ezt felszínre nem tudom hozni. Amint ráláttam, ráismertem, kibeszéltem magamból, már nem állok annyira a hatása alatt, akkor már csak észlelem, de nem ráz ki tőle a hideg (annyira).

Amikor a zavart keltő sérülés előző életbeli, ott nehezebb a helyzet, mert nehezebb a felismerés, a tudatosítás, de manapság az elengedés kozmikus könnyebbé válásával ez is lényegesen könnyebb lett. (több a kegyelmi ajándékként kapott elengedés, ha részünkről a szándék, a hozzáállás megvan.

A fentiekkel azt feltételeztem, hogy a hozzáállásom elfogadó, nyitott, beleegyező.
Mert ha a hozzáállásomban félelem van, akkor a félelmem tárgyát, történését vonzom be.
Ha a hozzáállásomban elkeseredettség, düh, féltékenység, irígység vagy bármilyen lehúzó érzelem van, akkor a magam által keltett örvénybe kerülök és azt generálom, hogy már a képzeletemben felfokozott belső játszmától is sikitófrászt, vagy hidegrázást kapok.

Még mi zavarhat? Azt embere és helyzete válogatja. Sokkal több múlik azon, hogy amit mondtak, azt hogyan mondták, milyen éllel, milyen érzelemmel, milyen indulattal? Mi nők erre különösen érzékenyek vagyunk (a férfiagy inkább a látványra érzékenyebb).
Sőt, azon is múlik, hogy ki mondta. Mert, akit a szívembe fogadtam és barátsággal vagy szeretettel viseltetek iránta és számomra szokatlanul (hidegrázósan) reagál, akkor a döbbenet után az lesz a következő reakcióm, hogy: Figyelj!, Neked most mi bajod? Mondd mi bánt igazán?

Aztán olyan is lehetséges, hogy valami őszintétlen, sumákolós dolog miatt bezárulnak csatornák a két fél között és elromlik a kommunikáció, s ez egyre inkább tapintható a két fél között, s ilyenkor az érzékenyebb - lehet, hogy leginkább a nő, ráérez valamire ösztönösen, ami miatt kirázza a hideg.

Hogy a férfiak nem képesek megérteni a nőket?
Hmmm, ez sok mindentől függ... leginkább attól, hogy mennyire akarja megérteni, rászánja-e az időt, fáradtságot, energiát, tudatosságot, éberséget a megértésre, vagy egy sima legyintés után sarkon fordul (az egyszerűbb megoldást választja).
S attól is függ, hogy milyen szinteken és miért szeretné megérteni (testileg, lelkileg, szellemileg), s legfőképp meg attól, hogy az adott férfi önmagát mennyire tudja megérteni, önmaga női aspektusával mennyire van elfogadó viszonyban.

Nézzetek körül a mostani fiatal generációban, s lássatok csodát, hogy sok sok fiatal férfi nagyon jól érti önmagát és a nőket is (még ha az önbizalma kevés is hozzá, hogy ezt elismerje). S amit nem ért, ott pedig folyamatosan kérdez (mint, ahogy most Te is teszed). S ezzel nem kevesebbet tesz, mint amit mi is teszünk nők, ha a férfiakat szeretnénk megérteni, kérdezünk, kérdezünk és kérdezünk:)
S ha már itt tartunk, akkor hála és köszönet minden férfinak, aki (minden lelki sérülése ellenére is) nem kézlegyintéssel intézi el a dolgot, hanem tesz bármit is a megértés érdekében.

Nem tudom mennyiben használható számodra a válaszom, de én ezt így látom (most)



Mondjuk ha már hidegrázás

Mondjuk ha már hidegrázás van,akkor minek benne lenni szerintem,mert hogy van egy olyan lehetőség is,hogy belátni,hogy nem illenek össze.Részemről,ha nincs meg a szabadság.Emlékszem egyik exemnek mindig kamuztam valami programot,hogy miért kell elmennem otthonról,aztán csak autókáztam egymagamban és üvöltettem a zenét. Tök jó volt.