Negatív érzések

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. Elhatalmasodott rajtam a "világvége hangulat". Én elnézve mai világunkat, azt a verziót tudom elképzelni, hogy 2012 végén valóban valami természeti katasztrófa végez velünk. És ez rányomja a bélyegét minden napomra. Előfordul, hogy semminek nem látom így értelmét. Félek a szenvedéstől, a fájdalomtól is. De ha megpróbálok elvonatkoztatni 2012 végétől, akkor is úgy látom nagyon rossz irányba tart a világ.

A természet is adott ízelítőt pár hónapja, mikor földrengés volt felénk, és az ágyon ülve úgy rázott mint a kocsonyát. Háborog a föld is. Ha meg a politikát nézem, az embereket, hogy hova tartunk, hát nem dob fel az sem. Egyszerűen ennek sehogy sem lehet jó vége. Nem tudom hogy lehet felülemelkedni ezen a borús látásmódon. Aloevikinél járva azt mondta fényküldött vagyok, és segítek majd átvészelni az embereknek ezt az időszakot. :) Hát azt hiszem tévedett, mert még magamon sem tudok segíteni.



May

Bekesseg kedves May!

Koszonom a valaszt.

Szep estet!



Mindenki mindent úgy értelmez, ahogyan akar,

szíve joga. Nem tisztem, hogy erre reagáljak.
Annyit azért mégis leírnék (a Többieknek), hogy a "szerintem" szófordulatot én azokra az esetekre alkalmazom, amikor csak egy vélekedésről/véleményről írok, amit nem tudok kellően alátámasztani sem saját sem másoknál látott tapasztalatokkal. Ilyetén ezekről a témákról később még bármi más is kiderülhet.
Engem a saját tapasztalataim és a mai modern kvantumfizikai felfedezések arra tanítanak, hogy mereven ne ragaszkodjak álláspontokhoz/nézetekhez, mert ami egy bizonyos helyzetben megállja a helyét nem biztos, hogy más helyzetekben is.

Felebaratikerdesnek válaszolva:
"Ha soha, senki nem beszelt volna neked, hogy elozo elet meg miegymas, akkor mivel magyaraznad az anno, gyerek utani eros vagyadat?"

Ezt a vágyamat ma sem tudom megmagyarázni, csak elfogadtam a létét.

Az előző életekről meg a Magyar Nemzet újságban olvastam Müller Pétertől a 70-es években. Két napig töprengtem rajta, annyira hihetetlen volt számomra.
Keresztény családban nőttem fel, a bibliából kivették ezeket a részeket, tehát ismeretlen volt ez a nézőpont.
Azt viszont nagyon szívesen alkalmazom, hogy "mindent vizsgáljatok meg, milyen szellemtől jön"
A 2 nap töprengés után azt mondtam, hogy jó nem kell elhinnem, de kizárni sem tudom, hogy nem létezhet.
Tizenévekig volt ez így, hogy nem is hittem el, de nem is tagadtam. Azt mondtam, hogyha tudnom kell, akkor a maga idejében megtudom.
Az hogy ennek lehet valami igazságtartalma akár kollektív szinten (akár talán egyénileg is?), azt pedig álomüzenetek, meditációs élmények, csákratisztításkor feljött látomások alapján gondolom.
A teljes igazságot most sem tudom, de nem is számít, mert ami számít az az itt és mostban betöltött helyem, szerepem, felelősségvállalásom, helytállásom.
Én ezt így hiszem most, de tisztelek mindenki mást is, aki csak az egy élet lehetőségében hisz. Joga van a saját hitéhez. Mert úgy gondolom, hogy a hit megléte az ami igazán számít és értékes.



...

Végre elnézést kért. Ezek után meg nem becsméreljük tovább a stílusát.
Békesség mind a kettőtöknek!



AJÁNDÉK!

KEDVES KICSICSILLAG29!
ÉN NEM TUDOK NEKED TANÁCSOT ADNI,DE EGY TÖRTÉNETET ELMESÉLEK MAGAMRÓL:
2010 FEBRUÁRJÁBAN MINDENT FELADTAM,TUTIRA,ELENGEDTEM MINDENT,ÉS AZON VOLTAM ELINTÉZEM ,AKKOR MÉG 7 ÉVES KISLÁNYOM (AKIT EGYEDÜL NEVELEK) ÉLETÉT,ELRENDEZEM A SORSÁT ,ÉS LESZ AMI LESZ.
DE NEM ÍGY TÖRTÉNT.VALAMI NEM AKARTA ,HOGY EZ MEGTÖRTÉNJEN.VALAMI EL KEZDETT VEZETNI,AKKOR MÉG NEM TUDTAM MI.BEVEZETETT A KÖNYVTÁRBA ÉS OLVASNOM KELLETT,SZOCIOLÓGIÁT ,PSHIOLÓGIÁT,FILOZÓFIÁT,VALLÁSTÖRTÉNETET,ÉS A MEDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS KÖNYVEKET.
ÉS ELKEZDTEM MEDITÁLNI.KB. 2 HÉT ALATT ELJUTOTTAM A NÍRVÁNÁBA,A MEDITÁLÁS ÚTJÁN.UTÁNA PEDIG MEGKAPTAM AZ IGAZSÁGOT. EZUTÁN KÉRNEM KELLETT DOLGOKAT,MERT NEM NAGYON ,IDÉZŐJELBE TESZEM,HITTEM EL EZT AMI
TÖRTÉNT VELEM,NAGY ÚR VOLT AZ EGÓM.MEGKAPTAM MINDENT AMIT KÉRTEM.AMIRE SZÜKSÉGEM VOLT.
EZUTÁN MÁR NEM VOLT KÉTSÉGES SEMMI A SZÁMOMRA.SOK MINDEN TÖRTÉNT MÉG,APRÓSÁGOK,NAGY DOLGOK,
DE HOSSZÚ LENNE ELMESÉLNI.A LÉNYEG AZ ,TELJESEN MEGVÁLTOZOTT A VILÁGSZEMLÉLETEM.
AZÓTA MINDENHONNAN EZ JÖN LE,AZ EMBEREKTŐL IS,AKIKET AZÓTA MEGISMERTEM.
MOST MÁR PRÓBÁLOK AKTÍVAN RÉSZT VENNI A VILÁG FORMÁLÁSÁN,SZEBBÉ TÉTELÉN.
EGY VIDEÓT KÜLDÖK NEKED,CSAK ANNYIT KÉREK NÉZD VÉGIG,EZEKET A DOLGOKAT NEM ADJA LE A MÉDIA,DE A NET MÉG SOK MINDENRE JÓ ADDIG,MÍG MEG NEM REFORMÁLJÁK,AMI VÁRHATÓ.(CENZURA)
http://www.youtube.com/watch?v=JcbMW5Y5HxY
HA KÉRDÉSED VAN MÉG ÍRD MEG,MEGPRÓBÁLOK VÁLASZOKAT ADNI.
ÜDVÖZLETTEL,FERI.



Gyalázatos a stílusod. Látod,

Gyalázatos a stílusod. Látod, ezért kértem (teljesen normális hangvételben) hogy ne adj tanácsot, mert messze nem vagy azon a szinten, hogy bárkinek tanácsot adj. Érezni rajtad, hogy te is küzdesz egy csomó problémával. Én már sokkal jobban vagyok, neked is hasonló jókat kívánok.



Elnézést!

Elnézést kérek mindenkitől, akit sikerült megsértenem!
Azt gondoltam, hogy már leszoktam erről a kötekedő stílusról, de ez az egész számomra pont arra volt jó, hogy megmutassa, még közel sem szabadultam meg tőle. Visszavonni már nem tudom, de a tanulságot levonva nem is akarom. Köszönöm ezt a leckét. Peace.



Oké, akkor lesz szíves

Oké, akkor lesz szíves mindenki abbahagyni, hogy kivetíti rám a problémáját.
Én pedig kiszálltam. Végülis Kicsicsillag már jó rég elküldött a picsába, miután megpróbáltam neki tanácsot adni, amit ugye ő kért. Szánalmasak vagytok.



...

Légy szíves és hagyd abba a kioktatást!
Szerintem nem ezért kért kiscsillag segítséget.
Tartsuk tiszteletben a másik problémáját, és ne tetézzük feleslegesen teljesen mással!
Kiscsillagnak meg azt javaslom, ha irritálja a másik hozzászólása akkor ne reagáljon rá, mert csak olaj a tűzre..ahogy látszik...



Kicsicsillag, egyébként meg

Kicsicsillag, egyébként meg szerintem semmi sem történik véletlenül, épp ezért én a helyedben megvizsgálnám, hogy miért írok neked pont én, pont úgy, ahogy te gondolod, miért akaszt ki (még ha nem is neked írok), meg úgy az egészet. Én pl. ezt teszem.
Hozzáteszem újra a kedvedért: szerintem.



May

Bekesseg nektek!

Kedves May,

erdekes, amirol irtal.

"...Egy korábbi életemben volt egy fiam, akit akkor és ott, valamiért fiatalon eltemettem és annyira erős bűntudatot hoztam át magammal, ami átjött ebbe az életemben..."-irtad.

Ha soha, senki nem beszelt volna neked, hogy elozo elet meg miegymas, akkor mivel magyaraznad az anno, gyerek utani eros vagyadat?

Koszonom a valaszt.

Szep estet!



szerintem

Kicsicsillag, tisztában vagy a SZERINTEM szó jelentésével?
Kivetíted rám a problémáid, de próbáld meg önmagadban keresni inkább.
SZERINTEM!



Hihetetlen, hogy mindenki

Hihetetlen, hogy mindenki véleményébe belekötsz, és csak az lehet igaz amit te gondolsz.



Nem nevezem semminek, mert

Nem nevezem semminek, mert nem igazán hiszek az előző életekben, vagy legalábbis még nem tudom hová tenni.
Nem akarlak lebeszélni a te magyarázatodról, eszem ágában sincs, csak van, hogy elfelejtem a mondanivalóm végére írni, hogy "szerintem" :) De hát ki más szerint lehetne, ha én írom :)

Egy szóval sem mondtam olyat, hogy nem ismerem el az anya-gyermek kötődést. Nem is zavar.
Csak mostanában másképp értelmezem a szükség szót. Senkinek nincs _szüksége_ arra, hogy gyereke legyen. Azon kívül, hogy a DNS-ünk tovább akar öröklődni. A szeretet egy másik kérdés. De amíg _szükségem_ van rá, addig függök tőle. Pl. a gyerekemtől várom, hogy megadjon valamit nekem, amim nélküle nincs. Szeretetet, elismerést, visszajelzést, eltartást, stb... Bizonyos meglátások szerint, amíg függök valakitől, vagy szükségem van rá, legyen az bárki, addig az nem igazi szeretet.
Azt sem állítom, hogy bármilyen kapcsolatomból sikerült volna már kizárni a függést. Nem sikerült. Közelében sem vagyok. De ettől függetlenül én ezt így látom. Most legalábbis.



jó, legyen

Rendben! Hívjuk dns-be kódolt szaporodási ösztönnek, ha így szeretnéd. Valószínűleg ez is igaz lesz rá:)

S mondd kedves, azt minek neveznéd, amit a lentiekben leírok?

Egy korábbi életemben volt egy fiam, akit akkor és ott, valamiért fiatalon eltemettem és annyira erős bűntudatot hoztam át magammal, ami átjött ebbe az életemben.
Ebben az életemben Ő 10 évvel fiatalabb nálam és amikor először megláttam a fotóját egy magazinban, azt éreztem/mondtam nagyon erősen és nagyon mélyről: hogy látnom és hallanom kell.
Ő egy spirituális tanító, de mégis én vagyok a karizmatikusabb egyéniség. Sokszor meghallgattam és sok mindent átéltem/megtanultam a találkozásainkkor: szeretetet, elfogadást, megértést, toleranciát. Sokszor a tükröm volt, aki helyrebillentett, meg én is sokszor voltam az Ö tükre.
Ami számomra döbbenetes és szokatlan volt, hogy olyan erős felelősségtudatom és kötelességtudatom van vele szembe, ami nem indokolt és érthetetlen. Aztán persze egy meditációban feljött az erős bűntudat, amivel akkor hozzákötöttem magamat. Mára már az sincs, azt is elengedtem.
Már az előadásaira sem járok (mert inkább zavartam, mint inspiráltam), de ha a közelembe kerül, akkor 8-10 méterről megérzem a kisugárzását és már attól is "felébredek". Pedig lehet, hogy ő nem is lát, mert a túloldalom megy és a barátnőjével van elfoglalva.

Én ezek után azt mondom, hogy egy anya-gyerek kapcsolat több életen át is képes áthatni és befolyásolni bennünket, ha szerettük egymást azért, ha nem, akkor meg talán éppen a bűntudat miatt.
Sőt még azt is mondanám, hogy a szeretet a legnagyobb kötőerő az univerzumban.
Isten is szeret bennünket, ezért mi csak az Ő megtagadása árán tudjuk kivonni magunkat ez alól a kötelék alól.

Mondjuk a szüleinkkel, az édesanyánkkal ezt egész más beismerni, mert pl. az önértékelési szakasznak a leválási részében pl. biztos hogy én is tiltakoztam volna (szerintem)

Van oka annak, amiért nem ismered el az anya-gyermek erős egymáshoz kötődését?
Van valami ami zavar ebben a témában/a véleményemben?



ösztön

"Még a gyerek megszületése előtt volt bennem egy nagyon erős vágy a gyerek után. Ennek karmikus oka volt, korábbról hoztam ezt magammal. Annyira erős volt ez a vágyam, hogy belebetegedtem volna, ha nem teljesül."

Ez nem karma, hanem a DNS-edbe kódolt szaporodási ösztön. Ennyi. Nem kell túlbonyolítani.
Bár tény, hogy amíg úgy érzed, hogy szükséged van valamire, az a valami tanítani akar, egészen addig míg már nem lesz rá szükséged, azaz már nem függsz tőle.



Anyáknak is szükségük van a gyermekeikre

Nekem nagyon is szükségem van/volt arra, hogy anya legyek/lehessek.
Több okból.
Még a gyerek megszületése előtt volt bennem egy nagyon erős vágy a gyerek után. Ennek karmikus oka volt, korábbról hoztam ezt magammal. Annyira erős volt ez a vágyam, hogy belebetegedtem volna, ha nem teljesül.
A gyerek születése előtt egy kemény, akaratos, megkeményedett, kicsit meghízott huszonéves voltam.
A terhesség alatt 12 kilót híztam, de később kiderült, hogy a saját súlyomból meg egy csomót fogytam.
És az együtt töltött 9 hónapos várakozás alatt azt éreztem, hogy rajtam keresztül egy pici lény nagyon is diktálja nekem a saját vágyait/akaratát/szeretetét.
Nem voltam leveses, megszeretette velem, nem voltam eléggé toleráns, szeretni tudó, az lettem.
Nem igazán kíméltem magam előtte, ő megtanított arra, hogy rá való tekintettel ezt is meg kell tenni.
Nem voltam leleményes, a megszületése után ezt is megtanultam.
Nem tudtam önzetlenül, elvárások nélkül szeretni, rajta keresztül ezt is megtanultam.

Egy nagyon erős igazságérzetű, lovagias fiúgyerekem van. Ma már felnőtt ember.
Sokszor szembesített az igazsággal, ami néha nem volt könnyű, de akkor és most is azt mondom, hogy annyira más ember lennék nélküle, hogy az elképzelhetetlen.
Köszönöm a sorsnak, hogy vele és rajta keresztül megtanulhattam sok-sok dolgot, mint pl. az önzetlen, feltételek nélküli szeretetet is.

Ezek után bátran és büszkén állítom, hogy Nekem és sok anyának nagyon is nagy szüksége van a gyermekére, gyermekeire, akár tud erről, akár nem.



mi a negativitás és mi nem az?

Alapvetően igaz, hogy a negativitás hatással van a Földre, az univerzumra, az energiaminőségre.

De a negativitás nem a negatív energiák meglétét, hanem az elfojtását jelenti szerintem.
Mert az energia az önmagában nem jelent negatívat, csak mi minősítjük bármilyennek is az intenzitása/ismeretlensége okán.
Tehát az energia csak van és megnyilvánul, következésképp nincs más dolgunk, mint engedni megnyilvánulni.

S amíg ebben a dimenzióban élünk és létezünk, addig teljesen természetes, hogy mindennek van ellenpólusa is, mert ez ennek a dimenziónak az alaptörvénye.
Ha majd egyszer átkerülünk egy másik dimenzióba, akkor ez már másképpen lesz, de ott még nem tartunk, szerintem.

A tudatosodás útja egy nem könnyű út és sokszor szembesülnünk kell az árnyékunkkal, ami azt jelenti, hogy a lélek alaphangulatain keresztül sok mindent kell megélnünk/megértenünk.
S mindaddig míg fénylénnyé/angyallá nem válunk, addig igen is két lábbal a földön állva kell megoldanunk az életfeladatainkat, mert ezzel szolgáljuk legjobban önmagunkat/embertársainkat és a Föld bolygót.
A Föld bolygónak is olyan emberekre van most még szüksége, akik két lábbal állnak rajta és nem az univerzum védett közegébe burkolóznak.
Ezt most nem csak Nektek írom, hanem főképp önmagamnak is, mert nekem legalább akkora szükségem van arra, hogy ezt leírhassam/önmagamnak rögzíthessem.

Köszönöm, hogy vagytok Nekem!



fogadd el, mást úgy sem tehetsz

Kedves Kicsicsillag!
A lélek alaphangulatához nagyon is hozzátartozik mindenféle negatív érzés/érzelem.
Nincs is ezzel semmi gond, mert ez is hozzánk tartozik. A tudatosodás útja számomra azt jelenti hogy változtatunk, amin csak tudunk és elfogadjuk mindazt, amin változtatni nincsen erőnk.

Átérzem, hogy mit érezhetsz. Ilyen világvége hangulat néha úrrá tud lenni rajtam is. Főleg akkor, ha valami nagyon régi rajtam eluralkodó mintát/megszokást/függést/érzést/gondolatot kell elengednem.
Ha ilyenkor képes vagyok átélni ezt az érzést és hagyom hogy hasson rám, amennyire csak akar, akkor egy idő múlva szétoszlik, semmivé válik és én továbbra is élhetem az életem a saját magam biztos középpontjában.

Az ilyen érzések segítenek bennünket lelkileg megerősödni és megérezni a másik végletet is. Mert ha ezt képes leszel a kellő mélységig átélni, akkor a másik véglet is feltárulkozik előtted, ami már nagyon is fog tetszeni Neked.
Tehát kitartás, mert lesz ez jobb is (feltéve, hogy felvállalod az éppen most átélendő életérzésedet).

Én a saját tapasztalatom alapján ezt tudom írni Neked (ha még aktuális)



Kicsicsillag

Bekesseg nektek!

Kedves Kicsicsillag,

a Tv-ben a helye, a reklamok kozott!
Minel surubben! :)
Koszonom.

Hasonlo elmenyekben gazdag, bekes, szep napokat neked!



Köszi!

Klassz videó!
A képet Admin tette be az írásodhoz.



Egy kedves videó



Igazad van felebaratikerdes!

Igazad van felebaratikerdes! SzivárványVirág békét kívánok Neked!

Csak azt nem értem, hogy került a fórumom címlapra, és ki rakott hozzá képet.

Szép napot mindenkinek!



Kicsicsillag

Bekesseg nektek!

Kedves Kicsicsillag,

Aloavikitol kellene megkerdezned -mivel o az, aki ugy gondolja, hogy te fenykuldott vagy- hogy hogyan tudnal kapcsolatot teremteni a 'Fennyel'.(Toltekezned kellene Belole, hogy erot nyerj.)
Valoszinu, a mostani nehez idoszakod hordozza a szukseges tapasztalatokat, amibol majd "meriteni" fogsz, hogy masoknak is segits.
Ha Aviki nem tud valaszolni, gyere ide vissza es irj egy uj topikot, uj kerdessel, vki biztos lesz, aki majd hasznos infoval/tanacssal jon es valaszol neked.

Ha vki neked akar esni, annak csak ket oka lehet:
1. megbantottad; vagy
2. vki megbantotta es frusztralt, epp "gozolog", rajtad vezeti le a folosleges feszultseget, ezert ne vedd a szivedre, kivanj neki beket.

Erot, egeszseget es bekes napokat! :)



Kicsicsillag, kötött beléd a

Kicsicsillag, kötött beléd a kertkapu, az.
Valakinek mindig sikerül bebizonyítania, hogy felesleges másokon segíteni. Tanácsot kér, de ha kap és nem azt hallja, amit hallani akar, akkor puffog. Rosszul álltam hozzád. Két nagy pofon kellene neked, segítség címszó alatt.



Kedves Kicsicsillag!

Fogadd őszinte részvétemet!

Látod, ilyenkor nagyon kevés, amit tenni tudunk, vagy akár csak mondani, és ilyenkor szánalmas előhozakodni mindazzal, amiket lentebb írtam. Efféle veszteségeket feldolgozni egy élet is kevés, és nem vigasz semmiféle magyarázat, tudom jól.

Kívánok Neked nagyon sok erőt, kitartást, s szíved fájdalmának mielőbbi enyhülését, ha ilyet egyáltalán kívánni lehet.



Kitartás

Popper Péter azt írta a Belső utak könyvében:

"Figyelj! Ma van az a holnap, amitől tegnap féltél!"



Látom csak azért is hajtod a

Látom csak azért is hajtod a magad igazát. Tudod, lehet hogy tényleg jobban megérzek dolgokat, és veled kapcsolatban azt érzem, hogy valami nem stimmel. És messze nem vagy olyan kiegyensúlyozott mint a többi hozzászóló. Így szerintem neked nem kellene tanácsokat osztogatnod. Hiszt te magad mondtad te is depis vagy. Nekem 2011 előtt jó éveim voltak, ez az év nem jó, szerelmi téren sem, anyagilag sem, nincs jelenleg munkám, egészségileg sem, idén műtöttek is, azon kívül meghaltak a testvéreim és édesanyám, úgy gondolom mások is mélyponton lennének. úgy hogy nagyon szépen kérlek inkább köss bele valaki másba.Köszönöm.



Kicsicsillag ennek örülök...

...mert talán sikerül kimozdulnod a holtpontról:)

Igen, a negativitás hatással van a világra, hisz minden egyes ember negativitása tovább fokozza a Földön amúgy is megszaporodott romboló energiaminőséget. Erre mondtam, hogy mi is hatással vagyunk a Földre.

A lényeg az, hogy hatnak ránk energiák, mikor milyenek. Kétféleképpen regálhatunk. Vagy nem vagyunk rájuk tudatosak, saját érzéseinkként kezeljük őket, beleragadunk, sajnáljuk magunkat, vagy tudatossá válunk rájuk, belátjuk, hogy ez egy időszak, amin át kell esni, kihozni belőle a lehető legjobbat, s a kényelmetlen, kellemetlen érzések nem a sajátjaink, egyszerűen érzékeljük őket.

Az ember ott rontotta el, hogy ragaszkodik a pozitív érzésekhez, amit az építű jellegű energiák keltenek, s minden erejével fut utánuk, közben menekül a negatív érzések - a romboló energiaminőségek - elől. Pedig a Földre hol ilyen érkezik, hol meg olyan, és magunk is hol ilyenbe, hol olyanba kerülünk, attól függően, miféle emberekkel, élethelyzetekkel vesszük körül magunkat.

Ha sajnálkozunk, dühöngünk, lesajnálunk, utálunk a Földön történtek láttán, azzal bizony tovább fokozzuk a negatív erők hatását - ha elfogadjuk, hogy ennek így kell lennie, ez elkerülhetetlen, sőt, törvényszerű, vagyis ezek szerint minden a legnagyobb rendben van, még akkor is, ha emberi elménk mást mond, akkor máris elfogadtuk, átengedtük magunkon a kényelmetlen érzéseket, kicsit jobban érezzük magunkat, és máris elkezdtük feloldani a negatív erők hatásait. Kiküszöbölni valamit nem azzal lehet, ha ellenállunk, elhatárolódunk, hanem épp ellenkezőleg, ha elismerjük létjogosultságát mindannak, aminek eddig tagadtuk.

A Föld járja megszokott útját, nem először, és nem is utoljára zár be egy nagy évkört - cirka 25.000 évente van ez így. Ha tudjuk, hogy volt már ilyen, és mindig vége lett, s jött valami új, kicsit elfogadhatóbb - márpedig így van, mert olyan régen figyelik a Föld útját az emberek, hogy kiismerték, ezért tudtak mindennek nevet adni, méghozzá a rá jellemző tulajdonságok függvényében - akkor azt is tudjuk, hogy minden a legnagyobb rendben zajlik, mi gondoljuk ezt egyedül másképp, és ha gondolkodásunkon változtatunk ezzel kapcsolatban, meg az érzéseinken is, egyedül azzal válunk a világ, a változó energiaminőségek hasznára.

Ezt a kort megjósolta sok száz irat, de azok az iratok mind csillagász-matematikus népek tollából születtek. Egyikük sem rémisztgetésnek szánta, hisz üzenetük lényege nem a rossz időszak volt, hogy hú, de sokat kell majd szenvedni, hanem épp ellenkezőleg - AZ UTÁNA KÖVETKEZŐ, MEGTISZTULT VILÁG, egy új Aranykor ígérete, ami nem légből kapott álomkép csupán. Volt már ilyen a világtörténelemben:)



Na, 2012, a másik

Na, 2012, a másik kedvencem....
"A hazug embereknek van okuk a félelemre"
Egyszóval, mindenkinek. Értem.



Számomra nem összevissza,

Számomra nem összevissza, ellenben ezekkel az emberek által elnevezett csillagképeknek tulajdonított izékkel.
Nekem ez az összevissza. Olyan mint a heti újságban lévő horoszkópok.
Viszont, ha jól értelmezem, akkor végülis Keisla ugyanazt mondta, amit én - a negativitásoddal hatással vagy a világra. Igaz, korábban azt írta, hogy a világ (a vizöntő néni/bácsi) van hatással rád, így végülis eldöntheted, hogy vállalod-e a felelősséget az életedért, a világodért, vagy kifelé mutogatsz.
Lényegében ugyanazt mondjuk, már ami a problémádat illeti, csak más megközelítésben.
Csak én nyersebb vagyok, és ezt utálod.