Tanácsot kérek szépen - talán mégis szeretnek...

Szotlansag, fasultsag, elfordulas. Lehet tenyleg tokeletes receptek meseszeru fordulatra...
Telnek a hetek es kikotsz egy helyen ahol szembejon veled valaki es felforgatja a csondesedo vilagodat.

Egy kozos ismeros, aki kivancsian kerdi, miert lett szerintem vege. Mi volna az en verziom. Amint elmondom az elso reakcioka hogy beszeljek exemmel. Mindenkepp. A kovetkezo tenyekkel all elo: ex harmadik vilaghaborukent fogta fol ami koztunk tortent, ismerosunk hetek ota hallgatja ot. Orakon at kepes rolam beszelni rengeteget de rengeteget s hogy oneki minden osszejott. Szarul van, azota is egyedul. S meg mindig nememesztette meg ami korulotte tortenik. Uj munkahely koltozes ... Hogy en ne higgyem el amiket mondott. Hogy a buszkeseg beszel belole. Hogy keressem meg. Jo idopontban. Hogy erdemes lenne futnunk megegy kort. Tudom, drasztikusan tettem ki a pontot. De oda tettem ki ahova szerintem akarta. Hisz nem kellettem. Gondoltam en. Hisz azt mondta azt hitte erez de nem erez. Szoval egy fiatal felnottpalanta az elso olyan alkalommal mikor alabb haynak az erzesei azonnal azt kepzeli nem is erdemes folytatni. Aztan meg rajon hohy az elet hullamzas es csiszolodas folyamata es egy vadidegentol kell megtudnom h megse lettem eldobva mint egy darab szar...

Fogalmam sincs mit tegyek. Megegyszer nem alazkodom meg. Szakitas elotti harom heten at eleg volt. O most tulajdonkepp miert nem tud elem allni hogy beszeljunk? Csak mert mikor elfogadtam a tenyt h epp nem erez azonnal visszavonulot fujtam kepletesen orokre?

Azt hiszem kellokepp artikulaltam ismerosunknek hogy mennyire sajnalom, h szetmentunk. Nagyon probalt lerazni mondvan nem akar belefolyni. De hogy szerinte nagyonis volna minekunk meg mirol beszelni. Ez a dolog rendbehozhato. Nem vagom mi van most. Ilyen egyszeru hogy megis akar? Vagy felreertem? Nem igazan merem elhinni. Hat miert nem tud elem allni ezzel? Hogy-hogy csak veletlenul tudtam meg, hogy nem hogy nem vagyok leszarva de rolam regel masoknak orakon at. Ez egy nem tul kozeli ismerose. Hat akkor mimindent beszelhet a kozeliekkel? Az ismeros a lelkemre kototte nehogy elmondjam h elmeselte ezeket. Barcsak igaz volnA mindez... Az ismeros szerint kettonk verzioja aharmadik vilaghaborurol egymas mellett tiszta szappanopera, s csak beszelnunk kellene. Megerne. Allitolag nem toleraltam a dolgait, ezert lett vege. Meg a vegen kihozza belole azt a varia iot h en szakitottam nem is o. Vagy tevedek? Most erdeklem vagy sem? Sok voltam neki? Most meg beszeljunk? Megse voltam sok eserint. Hat alig mertem keresni. Nehogy zavarjam a koreit. De piszkosul fajt h eldobott. Ami ismeros szerint nem igaz. Na szeep!

Ha az ismeros hajtogatja h orakig kepes rolam beszelni ex es faj neki akkor most megis miacsuda van? Aaaa

Ismeros azert odaig nem ment el hogy teljesen kiadja nekem exet. Magyaran nem kozolte kerek perec, hogy te, ez az ember meg mindig akar teged. Hanem csak viragnyelven hajtogatta beszeljetek beszeljetek beszelj vele. Mondta neki kozel all a szivehez ex mint barat es ezert akarta abbahagyni hogy kitalaljon es h szerinte igy is sokat mondott... Pedig en igazan nyitott voltam. Persze teny, h csak addig, amig be nem kovetkezett a szakitas. Mert akkor sajat erdekemben forditottam teljesen hatat az egesznek. Most ex es az ismerose ex poziciojat vedik? Nehogymar egyertelmu legyen szamomra valami. Na nehogymaar. Elkepeszto. Most morgolodom egy sort. Kozben jut idom orvendezni is es mindezalatt hitetlenkedni, kiborulni szomorkodni vaagyni remelni is. Faj nagyon.



az idő eltelik, az álom teremt...

a minap kaptam valami szépet.

azt álmodtam, hogy békülős, nosztalgikus hangon beszél és én megbocsátó leereszkedő hangnemben cinkosan viselkedem vele, nem haragszom. és erre odabújik én meg megfogom a kezét és ő örül ennek, én meg azon veszem észre magam, hogy jó érzés... de fogalmam sincs, hova vezet a folytatás és keserűséget érzek és távolságtartással nézem kívülről az egész jelenetet. fogalmam sincs, mit akar. és azt sem tudom, hogy én mit.

régen láttuk egymást...

egy napra rá megjelent egy helyen, ahova kiplakátoltam, hogy elmegyek...

elhaladt mellettem és úgy mosolygott rám, mint régen. veszélyesen úgy. attól az idült, boldog, szeretetteli mosolytól a lelkem megtelt nyugalommal.

megállítottam a szövetséges kisbarátját egy köszönésre, és az a barát olyan bűbáj volt belem, mint még soha. meglepett az ölelés a puszi, a kíváncsi érdeklődés a szeretet ekkora bombája. fejbe kólintva álltam...miért kapom ezt - bár tudtam, hogy szimpatizált velem... s vajon Ő? miért jött, s mi volt a szemében?

másnap újra megjelent egy fórumon, ahova akkoriban azért járt, hogy velem beszélhessen... nem szabad továbbgondolnom. mégis jól esett. ha összefutunk, másnap ez történik. menetrendszerűen, bár ritka a találkozás a mi életünkben a szakítás óta.

túl van pár ominózus krízisen, amiből persze akad még szép számmal ebben az életben.

minden ex merengeni kezd a múlton egyszer. a szemében valami ilyesmit láttam.

az ő arcán boldog mosoly jelent meg, ahogy elidőzött a tekintetemen.

bennem most szomorú mosoly ül.

hagyom, hadd eméssze az életet. hagyom alakulni a lelkét. látom és érzem, hogy alakul.

fifti-fifti életérzés

én meg ezt emésztem.



Jaj gyerekek nagyon-nagyon

Jaj gyerekek nagyon-nagyon faj ez a kozony.
Annyira vagyom ra, h minden ujra a regi legyen...

(nem is tudom mikor latom valaha ujra, s hogy kivanatosnak tartaná-e, hogy odamenjek hozza azok utan, h a telefonom, uzenetem ignoralta)

pedig biztos vagyok benne h most h sokkal tobbet erzek iranta, ha megolelnem az elinditana benne ismet valamit. De nemhagyja. Barcsak hagyná...

Akkor szerettem bele, mikor szakitottunk. O pedig akkor mondott le rola, h melyebb dolog szulethet benne pedig azthitte szuletik. Barcsak elobb kezdtem volna azt erezni, amit most, s barcsak atszivargott volna a szivebe. Tudom mindig igy tortenik minden.
Velem is igy esett meg. Azt hitte szerelmesse tud valni mellettem. Az en lelkem keson kapcsolt effajta uzemmodba. Az ove pedig megkerdojelezte azt is amit addig erzett.

Ez a vegtelen kozony rettenetesen kiborit. Mirert akkor lettem szerelmes, mikor mar vege...?
Es miertnem hagyja h megkerdezzem, tehetnenk-e egy probat ujra.

Nem tudom, hogyan tortenhet h erre nem ad leetoseget nekem az, akihiaba is tagadja, ugy viselkedettvelem, mint aki szerelmes...

:'(
Sosem fogom tudni elfelejteni. Es visszasirok minden pillanatot mozdulatot Mikor nem ug es olyan erzessel oleltem at es csokoltam ahogyan most tennem ha volna ra lehetoseg.

Oruetesen szerencsetlen helyzet h eppen ekkor fordul el tolem teljesen...



na közben

na közben elgondolkodtam.
máskor is megcsinálta, hogy nem reagált. majd közölte, h azért tette, mert nem érez. ebből lett aztán a szakítás.
ettől még lehet a dolog rohadt egyszerű. csak akkor érthetetlen, miért viselte meg annyira, hogy rábólintottam.
nem szabad olyan szekér után futkosni, amiről folyton lerúgnak... bár vallom én is azt, hogy játszmák márpedig léteznek. nem volt rám készen. valami miatt nagyon haragszik rám. vagy magára. valami van a háttérben, amit nem ngdi, h megtudjak. vagy nem akar szemtől szemben bántani. inkább messziről. vagy nem tudja kezelni az olyan helyzeteket, amikor elbizonytalanodunk, majd ismét akarunk valakit, majd ismét bizonytalanok vagyunk. ez egyszerűen nem kóser így. hiába voltam nyitott, nem láttam jól,a másik kapu tényleg nyitva van-e vagy csak kikukucskálnak rajta kíváncsian. rettenetesen becsapták azt a kaput másnapra. akárcsak a szakítás előtti két hétben. oka ismeretlen. magyarázata elhaló érzelmek. a szakítás napján beszéltünk is, de el is beszéltünk egymás mellett. tényeket hallottam és nem kérdeztem rá, jól hallom-e. nem volt készen ilyesmikre, mint egy kapcsolat. csak arra volt készen, hogy rószaszín felhőkön üljön. belilult felőkre nem tartott igényt. a hullámzó érzelmek színes világa nem érdekelte. az akkori telefon fel nem vétele időhúzás volt. a mostani helyzet a nem óhajtok veled beszélni-üzenete.

aki már egyszer kihűlő érzelmekre hivatkozva ignorált, annaka szíve lehet, hogy most is ki van hűlve.
függetlenül attól, hogy az ismerősei szerint volna még miről beszélnünk.
egyszer majd lehet, hogy szót váltunk erről... arcomnak még ezer oldala van, amit odatarthatok egy pofonért...
ez igaz.
meg az is, hogy akármilyen oka lehet annak, ha ignorálnak.
játszma is, és menekülés is.



köszönöm a könyvajánlót!

köszönöm a könyvajánlót! megpróbálom beszerezni. amint sikerül, elolvasom.

a többi dolgon pedig elgondolkodom... :/



Nem áll szóba veled? Biztos?

Nem áll szóba veled? Biztos? Odamentél hozzá abban a buliban? Nem.
Lehet, hogy ő intett, majd azt várta, hogy te menj oda, és mivel nem mentél, ezért nem reagált utána. Ez van, ha mindenki játssza a saját játszmáit.
"A sajatmagamrol kialakitott kepet meg kene probalnom fuggetleniteni kulso tenyezoktol."
Na, hát pontosan erre próbál megtanítani. Ha én most elkezdelek sértegetni, te magadra veszed? Nem, mert egy vadidegen vagyok? Vagy igen, mert még tőlem is képes vagy magadra venni? Csak azt tudod magadra venni, ami igaz, azaz a saját valóságod. Amit te gondolsz magadról. Tőle is csak azt veszed magadra, amit valójában te gondolsz magadról.

Valami marha egyszerű helyzet lehet a tiétek, amit együttes erővel bonyolítotok agyon. Szerintem. De nem tudhatom, hiszen itt én is csak félinfókat kapok. Vagy inkább negyed, tized infókat.
Inkább olvasd el: Byron Katie - Négy kérdés



Szeretete feléd

Hibázhatott.
Tévedhetett.
De a szeretete a tied, még akkor is, ha örökre megtagadod.

Történjen bármi, a szeretete soha nem fog elfogyni irántad!



Hat ha valaki nem all szoba

Hat ha valaki nem all szoba veled akkor nehez. Bar ha valaki nem all szoba veled az eleg egyertelmuen azt jelenti h nem akar beszelni. Hogy ez csak mostansag van igy vagy kesobb is igy lesz azt az ido fedi fol. Mindenesetre nagyon rosszul tud esni sot mi tobb a hited veszi el arra vonatkozolag h ember vagy a masik szemeben... Eszempontbol nekem a sajat onerzetemet ujra fol kell epitnem. A sajatmagamrol kialakitott kepet meg kene probalnom fuggetleniteni kulso tenyezoktol. Ami tekintve h nem noveny vagyok hanem ember, kisse nehezkes.
Barcsak konnyu volna ugy tenni, mintha nem is letezne... De nem lehet. Mikozben neki talan pofonegyszeru mindez ram nezve...



Igen.

Igen. Megkérdezném TŐLE azt amit tudni akarok. Nem mástól, és nem távoli jelzésekből.



Szivarvany, te azok utan is

Szivarvany, te azok utan is odamennel, h ilyen negativ jelzeseket kapsz?
Sziven ut minden rola kapott informacio es azt remelem h egyre kevesbe fog fajni...



Tudod, ha velem ez történik...

Tudod, ha velem ez történik, hogy odajön az ismerős és ezeket mondja, majd összefutok vele egy szórakozóhelyen, akkor odamegyek hozzá és TŐLE kérdezem meg mi van, nem másodkézből származó infó alapján döntöm el valakiről, hogy mit gondol vagy érez. Vagy nem megyek oda, de szintén nem ítélem meg a gondolatait vagy az érzéseit egy harmadik embertől származó infó alapján. És legfőképp nem várom el, hogy megtegye, amit én is megtehetek (odamenni hozzá, beszélni vele), és nem mondogatom, hogy miatta döntök így vagy úgy, mikor még csak nem is beszéltem vele. Illetve nem rovom fel neki, hogy nem hív fel, vagy nem válaszol, mikor ott álltam vele szemben, és ÉN NEM mentem oda hozzá. De ez én vagyok.



Igazatok van abban, h ha

Igazatok van abban, h ha valaki valamit nem akar azt hagyni kell.
Csak ugye az ismeros mast mondott.
Tudom abbol kell kovetkeztetest levonni amit tapasztalok.
Mar nem az zavar h nem akarja a kapcsolatot, hanem az, h az emberi kontaktra keptelen envelem.
Zavar h azt erezteti velem h valamit elkovettem ellene.ertitek?
Ettol vagyok nyugtalan.

Tiszta sor h az ismerose tevedett. Teljesen benezte a dolgot.
Az is hogy megerdemelnem a reagalast.
Forditott esetben en reagalnek. Sajna nincs mire...
Ha egy kicsit is erdekelnem, a hivasomat nem hagyta volna szo nelkul.

Felejtes csapo ketto. Ignore on.
Almok torolve.

Kar volt talalkoznom az ismerosevel es elhinnem amiket osszehordott. S ujra remelni...



...

felebarátikérdéssel egyetértünk úgy látom...
Szép lassan engedd el, és sírd ki magad jól, és akkor nem tér vissza az önsajnálat. Attól nem leszel jobban ha panaszkodsz, bár ez is része az áldozatérzésnek egy darabig, aztán már nem.
A lényeg, hogy te maradj ember! Nem érdekes, hogy neki milyen érzéseid vannak feléd, ezt nem tudod megváltoztatni, sőt még a gondolatait sem.
Ne az ő gondolatai és viselkedése tükrében lásd önmagad!
Vannak olyanok akik még egy határozott nemet sem tudnak kimondani, csak húzzák a másik idejét.
Én is összeakadtam egy hasonlóval, nehezen szabadultam meg tőle, de megtanultam, hogy mivel tartott a markában. Pontosan ezzel a passzív viselkedéssel. Majd belepusztultam az érzelmi távolságtartásába, aztán rájöttem, hogy ennél nem képes többre, hiába is akarom.
Nem tehetsz meg mindent egy olyan emberért aki NEM AKARJA a kapcsolatot.
Pont.



Tehat Nem arasztottam el

Tehat Nem arasztottam el tomerdek uzenettel es vegelathatatlan hivasokkal. Nem terheltem vele. Nem az volt tehat h nem.hagytam beken. Epp ellenkezoleg. De mikor megis irtem akkor mindi szepet kedveset. Szoval nem.ertem ezt a gyulolettel teli elfordulast nem reagalast. Emberileg.



Anyai oszton

Bekesseg nektek!

Kedves Melazo-anyuci,

"veletlen" nem 'anyai osztonod' "toporzekol" egy olyan helyzetert, amiben vegre hasznodra lehetne?

Lollika jol mondja.
Sird ki magad, buslakodj, jard vegig a 'gyaszmunka' allomasait, tegyel pontot az ugy vegere, es keszulj fel egy olyan igazi, tartos, orok kapcsolatra, meg nehany lurkora, akikert erdemes aggodnod.

'Elore' nezz, ne hatra tekintgess. :)

Minden jot!



Nagyon-nagyon magam alatt

Nagyon-nagyon magam alatt vagyok megint.
Nem birok dolgozni semmire se vagyok kepes azon kivul, h erre gondolok.
Sirogorcs kerulget

en vagyok a kituntetett, akivel nem all szoba. A legkozelebbi baratjanak nyilvan benyog par mondatot. Ul a munkahelyen es vegzi a dolgat vagy nem vegzi nem beszelget senkivel. Falbol nyomok en is par szoveget de nagyon kivagyok. De elkepzelem h komor ugyan.de szobaall az anyjaval a csaladjaval a munkatarsainak valaszol es eli az eletet ami nem tul.vidam mostansag.es stresszes is.es nagyon faj h en nem vagyok melto arra h egy szot legalabb kinyogjon felem. Csak az az apro koszones felem a buliban.
Az ijeszt meg a leginkabb h nehogy kiboritsam a vizsgaidoszakra. En annyira szeretnem ha tudna h mennyire drukkolk s h mennyire faj h nem esz emberszamba es mennyire vagyom arra hogy par honap mulva kepes legyen velem szobaallni. . Annyira felek h egy ilyen informacoval folzaklatom egy ilyen idoszakban de annyira bant h ennyire gyulol engem

:'(

Miert gyulol ennyire -ezt ugy megkerdeznem tole
Ha o akartaakapcsot eredetileg es o mondta h nem erez
s en ezutan nem is kerestem.
:''(
Annyira vagyomra h aztmondja feneket gyulolloek nem igaz.
De ahogy viselkedik az olyan mintha gyulolne valamiert...
Masfel honap alatt haromszor hivtam fol 3-4 smst kuldtem ossz-vissz

indokolatlan ez a gyulolet
emberileg



...

Szerintem ezt tök felesleges ennyire boncolgatnod, hogy ő miért nem...
Ez így történt, és nem tudod őt megváltoztatni, csak magadat.
Zárd le ezt magadban, az lesz a legjobb.
Ne reménykedjél hiábavalóan olyanba, aki nem érdemes rá!
Jó lenne, ha megélnéd szívből a bánatodat, mert ettől látom lezáratlannak ezt a dolgot.
Rossz átmenni a fájdalmon, de magadnak fogsz ezzel jót tenni, és utána ahhoz fogsz vonzódni, aki sokkal jobban illik hozzád, és az nem is fog ilyeneket csinálni.



Sőt, két durcás, egymásra

Sőt, két durcás, egymásra mutogató gyerek.



En tettem fele lepest.

En tettem fele lepest. Telefon, sms. Megint megcsinalta azt a huzast h nem vette fol, nem reagalta le.
Megint en mondhatnam magam baleknek. De legalabb leptem.
ha azt mondta azert tunt elmert azt erezte nem erez akkor termeszes h kozoltem h hat akkor ennyi volt.
Ha azutan vki kozli h o nem egeszen igaz h nem erez, termeszetes, h remenykedni kezdek
ha azutan ott vagyunk egy helyen es ennek ellenere nem jonoda termeszetes h azt erzem tevedett az ismeros
ha megis folhivom masnap meg uzenekis es nem reagal termeszetes h lemondok.
Ha azutan kozlik h a munahelyen tenyleg olyan mint egy ket labon jaro zombi akkor termeszetetes h folmerul bennem h teljeseneluralkodott rajta valami nagyon negativ
de hogy mindehhez nekem mennyi kozom van ... Biztos nekem is. Meg az o dontesenek is amirol nem tudja jo volt-e.
En megprobLtam eloszlTni a szarokrad kodot azzal j ujra kerestem. Annak ellenere h leet h egyaltalan nem akar mar tolem semmit se.
Erre jon au ignoralas. En visszafogott voltam. Nem kerestem egy honapig. O tovabbra is szarul van. De nem tudja szerintem eldonteni magaban h miattam is van-e ez vele. Vagy tolem fuggetlenul.
En tudom h en az ignoralasatol vagyok szarul.s eektol a libikokaszeru dolgoktol.
En leptem. Annak ellenere h o mondta h nem erez eppen.
Szerintem annak kellene odamennie a maaikhoz aki ugy erzi megiserez.
Nekem aki kinyilvanitottam h iy van de elfogadom es ennyi szevasz... Nem nekem kell lepnem. Megis ujra megtettem.
"hiaba"?

Erik meg ez a dolog...
De a fenieket erthetoen kozoltem szerontem tiszta sor miert viselkedem igy ahogy...
Tenyleg yerekes. De indokolt. De ne feledd leptem.



Mint két gyerek...

Ugyanazon a szórakozóhelyen jelentetek meg ugyanabban az időben, és nem szóltatok egymáshoz. Mind a ketten azt játszottátok, hogy lépjen a másik, én aztán nem. Mint két gyerek, komolyan. Egymás tükörképei, tökéletesen egyformák vagytok. Duzzogva leírod, hogy ő milyen hisztis és duzzog.
Hogy mi jár a fejében, azt soha nem fogod megtudni, ugyanis az az ő feje. De vajon tudod-e, hogy a tiédben mi jár?



háát

Lehettem volna tamasz...
Osszefutottunk egy szorakozohelyen, ahova mindketten meh voltunk hivva. Ugyanakkor toppantnk be mindketten. En is ois a legjobb bRatjaval erkezett. Kisse ijedten vettem tudomasul a jelenletet. A barat istapolta ot ahogy engem az enyem. Kisse nyugdijas pozicioban ultek egesz este. Figyelve a tancolo tomeget. Koztunk volt egy csomo ember. Veletlenul folneztem epp ott allt nezett a zemembe intett egyet szomoru mosollyal es koszont egy sziat. En ijedten vissza. Egesz este nem mentunk odA egymShoz. Baratom levagta neki ugyanazt a jelenetet, amit a kedves ismerose nekem anno. H nem erti miert tortent ez velunk s beszeljuk meg. A kwdves Llitolag bolintott, de lehet h csak le akarta razni... Baratom vegul folkapta a kabatjat h megy es ezt a Kedves meglatta. Folalltak es elhuztak... Mielott odamehettem volna. Hiaba hivtam fol masnap gesztuskepp h kideritsem, mi van velunk. Nem vette fol. S hiaba irtam smst, h beszeltem volna vele szuvesen... Nem volt jo kedve... Pokerarccal neha eroltetett egy felmosolyt.
Sorsszeru, h egy jobaratom utanakerdezett egy kedves valakinel, ismeri-e a kedvest. Ugyanott dolgoznal. Kiderult igen. Azt allitja nagyon baratsagtalan visszahuzodo zarkozott es komor. Nem beszel senkivel es maganyos.
Erdekes h mindenkitol ezt hallom. Omaga is ezt mondta, az ismerose is, ez az idegen is, s hat en is ezt erzekelem.
Eloszor megLazonak ereztem, h nem reagal.
Aztan valaki azt mondta,talan a benne keletkezo uresseget rajtam keresztul tapasztalja meg, s ez is kikeszitti. En nem tudom, mi van vele. Nem hitt el, h szaRul van. Szimpla bunkosag. Vagy totalis kiborulas. Rajtam igy csapodott le. Ezert kenytelen vagyok a felroppeno remenyek utan ismet lemondani rola belul.
Nem ertem ot. De ertem is ugyanakkor.
Ha neki igy jobb, h ilyen rossz es ennyire elzarkozik mindentol akkor valoban itt a vege. S hogy lesz-e folytatas... Ahogy a dal szol... A jovot nem sejtheted... Soha ne mondd, h soha. Stb...

Lemondok es ra hagyom, jonjon ra amire akar vagy amire tud, nelkulem. Hogy ott leszek-e... Ki tudja. Magam sem.
Remelem azert jo szivvel gondol ram...

De az nagyon boki a csoromet, h megis miafenet gondolhat erezhet velem kapcsolatban, ha az ominozus dolgokat hallom vissza. ... Termeszeesen agyalok meg ezen egy darabig. Lehet, h ennyire fonn hordja az orrat, lehet hogy teljesen megkattant. Minde.esetre Mosolygos jokedelyu kedves nyitott valaki most ki van fordulva magabol es ugy fest mint aki elvesztette az almait...
De ha nem akar, azzal en is elvesztettem a magamét... Csak tudnam mi jar a fejeben.
a gyulollek mert szeretlek most nagyon igaz ram. Ismet leepitem magamban az erzest de mostmar legalabb azzal a tudattal teszem ezt h tisztaban vagyok vele h rajtam is tenyleg kikeszult s attol is ami korulotte folyik vele tortenik.

Egyszerre erzem h le vagyok tojva
hogy meg vannak ram sertodve
meg valamiert azt is h kellek.
Ha nem ertitek mert erzem az utobbit... Azon nem csodalkozom.
Ez a kettosseg konnyebb tesi a lemondast. Es akar meg igaz is lehet.

De lehet h tenyleggesz egyszeruen csak megkattant a dolgoktol...



.

Bekesseg nektek!

Kedves Melazo,

vegre, dontottel.:)
Nagyon jo tamasza leszel. Mint eddig is, a kis csetlo-boltlo, utjat kereso urfinak. Es mikor majd egyenesbejon........

Szep napokat!



Tetszik vagy sem, osszegzek,

Tetszik vagy sem, osszegzek, merlegelek es akovetkezteteseket vegsosoron ugyis en vonomle. De hasznosnak tartom eskedves gesztusnak, ha szeretettel atgondoljavalaki a helyzetemet. A legfobbcelom atgondolni kellokepp. Hogy magamban helyretegyem a tortenetet es a sajat reakcioimat, szuksegemvolt s van ezekre asorokra. Akkor is ha nem erzem hogy passzollna aszituhoz. A tanacsarravanhkivalaszd beloleMivel egyetertesz. Az egyikmegerosit amasik alakit. Vegul olyan dontesthozol, amimegnyugtat.a nyugtalansag lekuzdesehez a kimeleteses kimeletlen igqzsagok kozul kell valasztani. Belulugyis tudom, miaaz igazsag.mindenkinekmegvan Sajatmagae.
En azt gondolom nekem megegy kor belefer. A kovetkezmenyeit vallalom.



Tanácsok?

Tanácsot kértél, és mi adtunk, de neked nem feltétlenül tetszik, ha az nem az amit hallani akarsz. Én is ezt szoktam csinálni.
Az egyik szerint ne add fel, a másik szerint hagyd a fenébe, a harmadik szerint tanulj belőle, a negyedik szerint....
Komolyan tőlünk vársz megoldást? X átélt hasonlót és így tett, y is átélt hasonlót, és teljesen másképp tett.
Az egyik alázatos, a másik büszke. Az egyik nyugodt, a másik haragos...
Egyetlen embert nem fogsz találni, aki meg tudja neked mondani, hogy mit csinálj, de még csak jó tanáccsal sem fog szolgálni senki. Igazából én sem tudom miért reagáltam bármit is. Talán épp büszke voltam magamra, hogy látok valamit, amit a saját korábbi, eléggé hasonló helyzetemben nem láttam. Bár még mindig tartom, ő egy tükör, amibe -szerintem-, nem mersz belenézni.
Ajánlották neked a szerelempróbát. Jó film.
Én pedig ajánlom még mellé Byron Katie könyveit.
Illetve azt, hogy ne hallgass másra, csak önmagadra, ugyanis más nem élheti helyetted az életed.
Sok sikert!



Szerelempróba

Kedves melazo!

Csak ezt ajánlom neked a megoldáshoz nézd meg ezt a filmet. A címe Szerelempróba

http://www.youtube.com/watch?v=l85S0IAXb-c&feature=autoplay&list=PLCEEEF...

Kitartást....



Akkor most elmesélem

hogy miért gondolkodom én így! Ez a saját történetem!
16 évvel ezelőtt meg ismerkedtem egy fantasztikus nővel. Tudtam, hogy sokkal idősebb nálam (kerek 20 évvel), de cseppet sem zavart. Annyira összejöttünk, hogy felköltöztem hozzá. Eddig semmi gebasz nincs. Az első év eltelt szépen kettecskén, élvezve az apró és kevésbé apró örömöket. Csak menet közben volt egy kis bibi! Mikor szabadnapos volt a kedves, akkor általában részegre itta magát. Eleinte még nem zavart különösebben, mert igen kedves volt és semmilyen módon sem bántott meg részegen. Telt az idő és én ráébredtem, hogy ebből baromi nagy gáz lesz, ezért szedtem a cuccom és haza költöztem. Egy hét sem telt el és eljött értem, tele ígéretekkel. Visszamentem! Persze megint nem volt semmi az ígéretekből. Minden szabadnap totál részegség, veszekedések, stb., és a hőn áhított változásból semmi sem lett. Majd terhes lett és elvetette. Az volt az utolsó lehetősége, ekkor 45éves volt. Még jó darabig kínlódtunk, de a vége az lett, hogy én is bele merültem a szeszbe. Pár év így telt, majd megint költöztem. Persze újra jött az ígéret, melyet néhány hétig meg is tartott. Szóval így telt el kb 14-15 év. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy sem ő sem én nem piálunk egyáltalán, a kapcsolatunk mentes minden feszültségtől, még egy apró vita sincs, s minden a legnagyobb rendben van! Csak egy apró dolog változott. Ezek pedig az érzelmek. Az a kínlódásokkal teli idő kiölte belőlünk a vágyat egymás iránt. Szeretjük egymást, de már inkább mint partner, anya-gyerek, vagy épp barátok. Külön szobában alszunk, sokszor egész nap nem látjuk egymást, pedig itthon vagyunk, és sorolhatnám! Tudom, hogy ha jönne az életünkben valaki aki fontossá válna, akkor ha nehezen is, de mindketten ugyanúgy döntenénk. A másikkal próbálnánk meg az új életünket élni. Ezt ne úgy értsd, hogy keressük a lehetőséget. De ha ez megtörténne akkor.......
Ezért írtam, hogy hagyd a fenébe. Én pont ugyanebben a cipőben jártam az elején, s tudom mi az amikor az ember gondolkodni visszavonul. Tisztában van az érzéseivel, s pont ezért gondolkodik. Elértem ugyan a célomat, s mindketten normális életet élünk, de milyen áron? Ki b.sztam az ablakon 15 évet az életemből azért, hogy amikor végre megütöm a főnyereményt, sz.r íze legyen. Nagy ötlet volt! Ha újra kezdeném, lehet, hogy ugyanezt választanám, mert tanuló leckének baromi jó volt, de nem biztos. Érzelmileg, testileg (értsd ezalatt a szexuális vágyakat is), teljesen tacssra vágott a dolog. Egy részéből már kilábaltam, de a többi feldolgozása még hátra van.
Minden jó, ha jó a vége!?



Koszi Lolli! Ez világos

Koszi Lolli!
Ez világos analízis. Nem kímel megse fáj.
Így könnyebb a lelkem es massal foglalkozni is konnyebben tudok. ..



Koszi Dezoxi a te

Koszi Dezoxi a te velemenyedet is. Regebben en is igy gondolkodtam. Vagy igy legyen vagy sehogy.

Ketlem hogy nincs olyan avilagon h valaki nem tudja egybol h mitakar aztan meg rajon h megis kell nekivalaki. Ketlem h csak a rozsaszinkod letezik atmenetek nelkul. Ketlem h nincs jovoje olyan kapcsolatoknak amikben vannak hullamvolgyek.
Ketlem,h ha szeretszvalakit, ne erdemelne meg, h megbocsasd a botlasat.
S ketlem, h igazan szeretunkvalakit, haazt varjuk csusszon-masszonelottunk meaculpazva.
En nem ezt akarom.

Ketlem h egy gyerek nem szokott megijedni az erzesek hullamaitol ketlem hogy emiatt le kene mondanom rola
ketlem hogy kompromisszumok nelkul van igazi jovoje ket embernek.

Ketlem h csak a tokeletesen indulo kapcsolatokra erdemes koncentralni ketlem h nem letezik tokeletesedes lassu fejlodes radobbenes atalqkulas valtozas es beismeres.

Ketlem mert tapasztalom masonis magamon is.

Ketlem h ahidakat eppenakkor kell folegetni amikorvalaki ralepett csak nem mer vegigmenni rajta felem.

Ketlem h garancia van barmire.
Ennek ellenere hiszek a fentiekben. Vagy eppen ezert...



...

Ez az ember palánta szenved!
Ez hallatszik ki abból a beszélgetésből, amit itt ki közvetített valaki neked.
Mert még nem tapasztalta meg!
Nem sajnálni kell, hanem időt adni, hogy be merje látni, hogy hibázott, és tudjon megbocsátani magának, és neked is. Csak így nyernétek belőle emberileg a legtöbbet.



Olyan nehez tullepni. Olyan

Olyan nehez tullepni. Olyan nehezen szedi ossze az ember mGat. Nekem ez olyan de olyan nehez. Mikor kiderul, h Ő nem lepett tùl egybol visszaesem. De azt se tudtam elhiggyem-e az ismerosnek. Bar nem ugy tunt, mint aki szorakozik. Halalkomolyan beszelt, de nem tudtam ertelmezni az uzenetét. A kedves tart karokkal varna-e. Vagy sem. Szar ez igy. Tudom, h meg varni kell. Aztan elvalik. Jobb vagy balfele. Csak szerettem volna ha ertelmezitek nekem az ismeros szavait.
A beszeljetek mert van mirol az valoban azt jelenti beszelnunk kene mert még van mirol?
Agyremgyaros szunetet tart. Jo-jo befejezem.
En is buszke vagyok es en is felek. Talan egy utolso pofon meg beleferne. Tobb nem. Ha o ilyen h megint nekem kell lepnem Kkor is ha ennyireabszurdnak tunik h en lepjek ujfent, hat vegul lehet h megteszem.
Csak felkeszitem magam az orokviszlatra is. Vagy ilyet ne manifesztaljak elore?
Tudom Zt teremtem amit erzek. Lassan alakul bennem a kep arrol.az onmagamrol aki meltosaggal lep egy utolsot felé belekalkulalva h barhogy reagalhat...
Abszurdum h elutasitana azutan h rolam regel. Megis benne van a pakliban. Ezert varok a vegso kinyilatkoztatassal. Még.



Kedves Melazo!

Nagyon röviden annyit mondanék: Hagyd a fenébe az egészet!
Kicsit hosszabban: Meséld már el, hogy mit remélsz? Mert amit itt leírsz, sosem fog létrejönni. Te vágysz egy társra, szerelemre, szeretőre, akármire(kire), de ebben a formában tőle max csak csalódást kaphatsz. Ami nem megy nem kell erőltetni!!!!!!! Ha valaki azt mondja, hogy gondolkodnia kell, akkor azt már megette a fene! Mi a fenét kell azon gondolkodni, hogy szerelmes vagyok beléd és veled akarom le élni az életem? Gondolkodni csak azon lehet, hogy kell nekem ez egyáltalán? Nem rossz vele, de azért kínlódjak, kössem le magam, hogy....... Azután meg majd csodálkozol, hogy "megcsal", becsap, stb.! Én szeretlek, veled akarok élni! Te szeretsz velem akarsz élni! Aki szeret nem gondolkodik, mert ösztönből tudja mi kell neki, s nincs benne semmi kétség sem. Ha van, akkor az nem őszinte szeretet, csak egy egyszerű kaland, ami mellesleg nem rossz! Gyerekes trükközés, hogy majd a haver leoltja az ostobát, ÉN majd jól visszafogadom és onnantól jó alaposan becsicskáztatom! Kell ez neked? Ha igen rohanj a karjaiba! Ha nem, akkor meg hagyd már a francba had menjen a maga útján!