Igazi társnak lenni

Sziasztok!

Tudom, hogy sok hasonló témában kértek már segítséget, de nekem már az is jó, ha csak leírhatom a gondolataimat. Nehéz út áll előttem, és nagy döntések...
A párommal úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk külföldön, hogy megalapozzuk a jövőnket. Adódott Neki egy munkalehetőség, ahova fel is vették. Mind a ketten nagyon örültök. Megállapodtunk, hogy Ő kimegy hamarabb, és amikor megkapja az első fizetését, én is megyek utána, és keresek munkát. Mikor aláírta a munkaszerződését, és visszaküldte, valami nagyon megváltozott. Láttam rajta a gondterheltséget és a kétségbeesést. Egy nagy beszélgetés után ki is derült, mi a baj. Ő egy magának való ember, aki a problémáit nem mások segítségével oldja meg, hanem magában, egyedül. Elmondta, hogy teljes bizonytalanságot érez, rengeteg félelme van, csak a káoszt és az űrt látja. Nem tudja mi lesz, nem tudja helyt áll-e, és hogy mi lesz ha én kimegyek. Természetesen én ezt rögtön magamra vettem, és már a legrosszabbra gondoltam, hogy nem szeretné, ha mennék. Tavaly tavasszal már túléltünk egy hasonló krízist, amikor szintén munkát váltott, de akkor mellette voltam fizikailag is, és támogattam, bár egyedül oldotta meg a dolgokat. Attól fél most, hogy az egy hónap alatt mindenkitől eltávolodik, és mindenkit ellök magától (nem csak engem, hanem a családját is). Látja, hogy mennyire fájt, amit mondott, és mondta, hogy mindennél jobban szeret, (nagyon mély közöttünk a kapcsolat, rengeteg nehézségen mentünk már együtt keresztül) de ezt most egyedül kell rendbe tennie, és csak remélni tudja, hogy vissza kapja a régi önmagát. De arról is biztosított, hogy bármi történik , segíteni fog akkor, amikor én kimegyek, hiszen ezt együtt terveztük meg. Félek attól, hogy a nagy változások következtében elveszítem, de igyekszem a jóra koncentrálni, és hinni abban, hogy minden rendben lesz. Mondta, hogy most időre van szüksége, hogy ezt magában lerendezze. Ez nem azt jelenti, hogy nem találkozunk, hanem, hogy most többet van egyedül a gondolataival. Én biztosítottam róla, hogy minden támogatást megadok, időt, lelkit, és végig mellette leszek. Nem tudom még mit tehetnék érte, magamért, és értünk...



Tudom, hogy ez így van.

Tudom, hogy ez így van. Különböző emberek vagyunk, én sokkal inkább kimutatom az érzelmeket, mint Ő, nagyobb szükségem is van a szeretgetésre. De ez nem azt jelenti, hogy ne szeretne, van az a bölcs idézet: "csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével". Kezdem elfogadni a helyzetet, és magamban feldolgozni ezt a megváltozott élethelyzetet. Véget ért a burokba zárt kettőnk kicsi élete. Egyre erősebbnek érzem magamat, és ezáltal a kapcsolatunkat is. Mind a két félnek kell tennie azért, hogy boldogok legyünk. Mind a kettőnkben kezdenek tisztulni a dolgok, és bár nem tudjuk, hogy alakul az élet (de senki sem), tudom, hogy minden jól fog alakulni. Arra is rá kellett jönnöm, ezt csak magamban tudom elrendezni, és vállalnom kell a döntések súlyát és következményét. Nehéz ez a felnőtté válás dolog. :)



Kedves Csillagvirág22!

Észrevetted, hogy kimondtad a valóságot: "Nekem viszont nagyon szükségem lenne rá, és a szeretetére. :)" Vagyis neked nagyobb szükséged van rá, mint neki terád. Ez fontos különbség! Tehát nem te szeretnél igazi társ lenni, hanem azt szeretnéd, ha ő lenne az igazi társ. Nem mindegy!



Ez egy nagyon jó videó, már

Ez egy nagyon jó videó, már láttam! :) Egyébként tényleg igaz, amit ott lemond.
Sajnos több okból nem tudok most menni, mert még van felmondási időm, és mert szeretnénk megvárni az első fizuját, hogy legyen mire alapozni, mert egyikünk sem indul túl sok pénzzel.
Nekem viszont nagyon szükségem lenne rá, és a szeretetére. :)
Egyébként meg köszönöm, hogy válaszoltál! :) Jól esett! :)



férfiak szeretik a problémákat egyedül megoldani

Ezt a videót okvetlen ajánlom mindenkinek, tanulságos - roppant szórakoztató is.
http://www.youtube.com/watch?v=K9yXyy5FNRM&feature=player_embedded

Tökéletesen bemutatja, milyen eltérő rendszerben gondolkodik a két nem. Ne hagyjátok ki, megéri copy-zni a linket!!!



a férfiak szeretik a

a férfiak szeretik a problémákat egyedül megoldani. de legalábbis szeretik azt érezni hogy ők maguk oldották meg, tehát nem árt meghagyni őket ebben a hitben akkor is ha esetleg máshogy van. nem értem miért kell várni és később kimenni utána, gondolom megoldható az is hogy akár most ott legyél mellette, nem? és nem kell kérdezni, én a helyedben kiutaznék hozzá, azzal hogy csak hétvégi látogatás, és aztán ottfelejteném magam :)