Jobb kapcsolat kialakítása, segítség!

Sziasztok!

A segítségeteket kérem! Én az életet, főleg a kapcsolatokat úgy élem meg mintha csak megtörténne. Mintha kivülről látnám magamat, mintha csak figyelném az eseményeket (leginkább ez a most hatalma tanításainak alkalmazása miatt van gondolom).
Lényeg h hatalmas lelki békét érzek. Nem tudom elképzelni hogy mi az amit letörhetne engem. És ez a lelki béke nem vmi külső dologhoz kötött, ez független mindentől, 2 hónapja kb. foglalkozok most hatalma gyakorlásával.

Ez szép és jó, és ez az amit számít. A külvilág nem fontos, ha megszerzed a saját lelki békédet, tehát akkor ha a jelenben élsz.
Ettől független persze én jó kapcsolatokat akarok kialakítani. Azt nem értem miért nem megy. Van egy haverom (aki lány én meg fiú vagyok) és most pl. elég bunkó voltam vele néha-néha. Meg azt nem értem miért van az hogy félre hallok dolgokat, sokszor nem értem mit mondanak (a hallásommal nincs gond sztem, leginkább az értelmezésével). Olyan vmit halottam ami nagyon rongálhatta a lány önbecsülését, én meg még kérdésnek is feltettem hogy azt mondta-e. Tudom ez hülyeség volt, de mondom ezek a dolgok csak úgy jönnek.
Mi az oka ennek? Nem szeretem igazából azt a lányt, inkább csak vmi eszköznek tekintem (tehát egos szeretet)?
Hogy érthetném el érezzük egymást közt az összhangot, nagyon jó kapcsolatot alakítsak ki vele? Érzelmi kapcsolatot akaroknék vele, ami persze egyelőre lehetetlenség mert én képtelen vagyok megnyilni, mind1 ez még változhat részemről. Lényeg hogy én jó kapcsolatot akarok.
Sok ilyesmit olvastam hogy hogy kell. Pl. becsüljön meg az illetőt, éreztessük fontosságát, ez a lényeg. De hogy ha a tetteim úgymond maguktól jönnek? oké tudom erőszakolni magamat (ha eszemben van a dolog, figyelek rá) hogy kedves legyek, éreztessem a fontosságát, de az nem hiszem h vmi eredeti lesz. Ráadásul sztem nem is menne annyira, nehéz ügy.

Van még egy dolog hogy mintha nehezemre menne a tartalmasabb beszélgetés. Szóval van olyan (nem csak élőbe, akár facebookon is) hogy beszélek illetővel.. Hát basszus full semmi nem jut eszembe mit mondjak. Aztán lelép faceről, vagy elköszönünk élőbe, kajak 5-10 téma beugrik amit akartam is neki mondani.

A most hatalmában azt írja hogy ha nincs idő (az elmédben) akkor lehetetlen a negativitás. Ez így is van. Olyan lelki békét érzek hogy el tudnám (nem simán de eltudnám) képzelni hogy további életemben egy padon ülök, kisebb-nagyobb elfoglaltságokkal. Tehát ez tényleg komoly, sztem elég sokáig eljutottam a jelenben élésben. De nem értem hogy a külvilágban a régi negatív sémák még miért élnek? Idővel ahogy a jelenben élek ezek el fognak tűnni?

Légyszíves segítsetek amiben tudtok. :) Köszönöm!



Köszönöm Ragyogás! :)

Igen, az új kép az új énemet akarja majd mutatni. :) Régebben azt hittem hogy csak a gondolat létezik, az a minden (pl. szeretem magam) de már rájöttem hogy leginkább az érdekel aki igaziból vagyok (vagyok aki vagyok, ilyen állapotban pedig se nem szeretem se nem utálom, nem gondolok semmit magamról csak érzem a jelenlétemet).
A blogod érdekel nagyon! :) Ha ez tényleg megadja a szabadságot, meg feloldja a múltat ahogy írtad, akkor ennél jobb dolgot nem is kívánhatnék (ez még a skyrim-on is túltesz :D). :)
A buzgó gondolkodó énemnek csak az fura hogy ha nincs gondolat, csak úgy mondom magamba h "Sajnálom! Bocsáss meg kérlek! stb.." az miért hatásos? Vagy ez nem is a gondolatok akar hatni?
Érdekel nagyon a bővebb leírása a dolognak.



Tisztulj te is:) A könyvből

Tisztulj te is:)

A könyvből idézek be: Hogy mi az a Ho akármi?

A ho'oponopono* k i v é t e l es a j á n d é k, amellyel az ember működő kapcsolatot képes kialakítani a benne rejlő ISTENIVEL, és megtanulja kérni, hogy minden m ásod percben megtisztuljanak azok a hibáink,
amelyeket gondolatban, szóban, tettben vagy
cselekedetben elkövettünk.

A módszer alapvetően a s z a b a d s á g r ó l szól, a múltunktól való teljes megszabadulás révén.
Morrnah Nalamaku Simeona, Ho'oponopono - mester oktatója, az „ Önidentitás, Ho ' o ponopono rendszer" megalkotója, akit 1983 - ban, „ Hawaii állam éő kincsének" nyilvánítottak, a Honolulu - i „ Hongwanji " misszióban és a Hawai- i Állami törvényhozásban.

*E szó - kiejtésének megfelelően - többnyire hoponoponó formában szerepel
majd a könyvben. (Szerkesztői megjegyzés.)

Ha szócska a Hawaiban, Isteni,
a wai szócska vizet jelent
Hawaiul, így Hawai szó jelentése: Isten levegője és víze



Tetszik az új léped Bif

Ez egy új Énedet akarja majd mutatni, ugye?

Ahogyan gondolkodsz, amit gondolsz magadról, a világról, a te világodról, az változtat meg Téged, és mutatja kapcsolataid működőképességét. Tehát nem mindegy mid van és mit használsz fel azokból!

Kérdésedre, hogy válaszoljak, ne gondolj senkire ELEINTE. Csak úgy, magadban-magadnak mondogasd. Szilveszter nagyon közel van még. Akkor nyomtattam ki 3700 Ft-ért a könyvet, amúgy boltban 2500 Ft
( csak nekem adjuramisten, sürgősen kellett a könyv és nem jártam utána hosszasan :) Azóta nagyon intenzíven, napi több órát rászánva alkalmazom: Sajnálom! Ezerszer sajnálom! Bocsáss meg kérlek! Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm! Most már mindenre, ami figyelmembe kerül, tudatosan mindenkire használom, úgy, hogy közben felvállalom a felelősséget azokért a történésekért amiket tapasztalok:) Volt egy-egy pillnat, amikor megriadtam, valóban, nem leszek én ettől dilis? Mert ez óriás feladat! És nagyon felkell magamat hozzá növeszteni, ám az eredmény! Megdöbbentő ennyicske idő távlatában is, amit el tudtam nyerni, érni:)! ) És, ma, hajnali 1/4-kor kipattant a szemem, és azóta nyüzsgök, és arra gondolok, ezek a friss energiák, biztosan az ígért, felszabaduló energiák, a Hoponoponó alkalmazása révén. Mennyi mindent elterveztem, hogy megcsinálok! Időm azonban kevés lesz, de a tettvágy buzogója nem apad el:))))
Nyíyitok majd egy Blogot a Neten, amiben részletesen megírom Ha érdekel szólj!



"nagyon akartam, vagy volt

"nagyon akartam, vagy volt valami belülről jövő sérülés, félelem, érzés, érzelem, amit nem tudtam ugyan ott és akkor tudatosítani, azonban akadályozott abban, hogy őszintén és spontánul az ott és akkor elhangzottakra reagáljak."
Igen. :) Így van, nálam is csak ez lehetett a gond. Kis harag meg támadás is volt bennem, bizonyos dolgokra amiket mondott.
Nekem olyan nyakatekert dolgok játszódnak le ilyenkor a fejembe.. pl. "ezt a vicces megjegyzést azért mondja mert eddig rosszul "csináltam" a beszélgetést" és erre támadtam gondolom ezért volt bennem harag meg előtte is volt sok nem-elfogadás. tényleg nem csoda h voltak apró problémák. de tényleg ezek nagyon nagy apróságok, tehát ettől még ez egy jó kapcsolat. amúgy meg nem partnerem :) csak haverom ahogy mondtam.

"Szinte már túl sok az ilyen régről őrzött séma bennem.
... gondolom ezzel nem csak én vagyok így mostanság:)... vagy?"
Ezzel szerintem az emberek többsége így van. Én részemről megteszek érte minden hogy maximálisan elfogadjam a jelen pillanatot mindig, aztán majd meglátjuk a külvilágba hogy alakul (belső világba nyilván csak még mélyeb béke, öröm..)
Nekem talán ami nehezemre esik az az érzelmek tudatosítása, meg a megfigyelésük.



kivülállóként

Kedves BIF!

Én két problémát érzékelek:

Nem szereted eléggé a mostani partneredet. Ez lehet, hogy általánosan igaz és még lehet, hogy másnak elég lenne, de úgy tűnik, hogy Te ennél sokkal másabb, tartalmasabb, lelkisebb kapcsolatra vágysz (ha tudsz róla, ha nem:) Gondold végig egy nyugalmas időszakodban, hogy a lelked mélyén méltó társadnak érzed-e a partneredet. Vizsgáld meg, hogy ebben a kérdésben mi az igazság, a Te igazságod.

Másrészt meg, amikor utólag jössz rá, hogy mit kellett volna írnod, vagy mondanod, akkor sajnos nem a mostban voltál, hanem egy más valaminek a fogságában (érzés, érzelem, gondolat, sérülés,...bármi)

Ezt azért gondolom így, mert ilyeneket én is szoktam magamon észrevenni, hogy utólag nagyon tudom a tutit, s ilyenkor rendre-másra az derül ki, hogy valamit vagy nagyon akartam, vagy volt valami belülről jövő sérülés, félelem, érzés, érzelem, amit nem tudtam ugyan ott és akkor tudatosítani, azonban akadályozott abban, hogy őszintén és spontánul az ott és akkor elhangzottakra reagáljak.
Ha ez kiderül, akkor utólag már csak annak örülök, hogy volt egy segítségem, egy útmutatóm, ami megmutatta, hogy - hitem ellenére - nem a mostban, a mostra reagáltam.

Aztán nem tudom Ti hogy vagytok vele, de mostanság olyan időket élek meg, amikor rendre másra fel kell ismernem, hogy régi, elavult hitek, meggyőződések, sérülések várják, hogy felismerjem, újraírjam, megváltoztassam őket. Szinte már túl sok az ilyen régről őrzött séma bennem.
... gondolom ezzel nem csak én vagyok így mostanság:)... vagy?



Oké én is örülök hogy más is

Oké én is örülök hogy más is ilyen cipőben járt mint én. :)
Amúgy a hoponoponó lényege hogy mondogatod h "szeretlet! bocsáss meg kérlek!"? És ezt kire kell érteni? Magamra, másikra, vagy isis?



Beletaláltál kedves BIF

Életem 57 évével ez a te írásod döbbentett rá, ( bár sejtettem évtizedek óta, hogy ilyen vagyok), mert ugyanaz pepitában, aki én is voltam.
A keresés meghozza lassan gyümölcsét. És a Hoponoponóval most már megszelidült a bensőm, és nem nagyon vagyok ilyen már. :)
Hatalmasak a változásaim!
Köszönöm, hogy ilyen szépen leírtad, a megfogalmazás gondolatban ment csak, a leírásáig nem tudtam eljutni:) Anikó
Priviben folytathatjuk, akár....



Sziasztok!

Muszájból nem fog menni a kapcsolat építés, csak ahogy jól esik.
A szégyellem magam, csak egy példa volt.. és ettől nem kell szánalmasnak érezni magad.
Akkor azt mond, amit érzel...
Egy kapcsolat fokozatosan bontakozik ki...nem közölsz mindenkivel mindent az első pillanatban, csak akiben van már bizalmad. Az is csak idő kérdése...



Kedves Szilvácska! Miért

Kedves Szilvácska! Miért döbbensz meg? Az emberek közt ez eléggé általános állapot (szerintem). Ettől függetlenül én ezt kérdésként tettem fel, logikázgattam hogy esetleg, de hülyeség volt, nyilván vannak előnyei is a kapcsolatnak, de önzetlenül is szeretem az illetőt.



Köszi a választ! Közben

Köszi a választ!

Közben gondolkodtam és rájöttem hogy a kapcsolat nem elfogadása okozhatott bennem haragot! Szóval nem vagyok elégedett azzal hogy ilyen kapcsolatban vagyok az illetővel mer ego ego többet többet nem elég, jobban akarok. és szerintem szinte csak ez okozta a gubancot, mivel régi viselkedési simáim ellenére is olykor nagyon jól kijövünk. 1-1 feledésbe merült napok voltak amikor aztán 100% királyság volt minden.
Igen ez most vhogy nagyon nyilvánvalónak érzem. :)

"ne haragudj mariska, de semmi nem jut eszembe, úgy szégyellem magam..."
Szégyellem magam? Áhh. :) Szerintem ez szánalmas kicsit (bár nyilván előadásmódtól is függ). Volt néhány "tiszta" pillanatom, amikor mentes voltam a "rabsági" gondolkodástól nagyon a jelenben voltam (és persze állati nagy lelki béke, öröm feeling tehát biztos az volt) akkor egy olyan megállapítást is levontam hogy egy beszélgetés során "arra vagyunk kiváncsiak" hogy a másik személy szerint mennyit ér az amit ő mond, vagyis attól érdekes valaki hogy érdekesnek tartja magát. Ezt eddig is tudtam énkép, hitek, de ez úgymond "külön" fogalmadzódott meg bennem.. nem hiszem h önáltatás lenne.
Persze ezt nem elutasításként mondom arra, ami tanácsot adtál, mert be is válhatna akár. De amint mondtam nem nagyon tudok megnyilni, érzéseket még csak el mondom de a gyengeségeimet az nem megy olyan könnyen.



Szia!

Ezek régi viselkedési sémák lehetnek, amik még mindig irányítanak téged.
Valamitől berögződtek. Talán ideje lenne átgondolni a meggyőződéseidet.
Az egyik barátomnak is van egy elég kellemetlen viselkedése, ami zavar benne, de veszem a bátorságot, és nem sokára elmondom neki. a beszélgetést sem lehet erőltetni, ha görcsösen rákoncentrálsz, hogy most akkor 4-5 téma legyen...mi az ami számít? A számszaki mennyiség, vagy a beszélgetés minősége.
A facebook és társai virtuális kapcsolat, talán érdemes lenne, egy kis séta, túra együtt.
Ha észreveszed a jelenlétében a rossz viselkedést, akkor miért nem teszed szóvá rögtön, hogy...bocs egy idióta vagyok...másra gondoltam. Ezt lehet!
az új viselkedés kialakítása nem erőlködés kérdése. Adj magadnak időt, és türelmet, sőt figyelmet.
Egy jó kapcsolat kialakítása is idő, figyelem, és türelem kérdése.
Miért nem mondod ki az érzéseidet?..-ne haragudj mariska, de semmi nem jut eszembe, úgy szégyellem magam...