Szív vagy ész? S.O.S.

Egy 24 éves lány vagyok. Van egy barátom, már 4 éve együtt vagyunk a kapcsolatunk most jutott el oda hogy a szerelmünk átváltozott szeretetté és tiszteleté. Viszont van pár dolog ami nagyon zavar benne (tudna változtatni ha igazán akarná), ez annak köszönhető hogy két évvel fiatalabb mint én. Nem veszekedünk, eléggé kiegyensúlyozott a kapcsolatunk, az ágyban pedig isteni egy pár vagyunk. A baj csak azzal van hogy unom. Anyukám azt mondja a kutya is a jó dolgában döglik meg, de én nem bírom a monotonitást. Ezt neki is elmondtam. Mindent megteszek hogy ne üssön be a monotonitás és ha nem segít nekem ebben akkor lépek, s ezt ki is hangsúlyoztam nem egyszer neki... már lassan egy fél éve... de semmi változás.
Közbe nekem akadt egy nagyon kitartó udvarlóm, aki egész nyáron csapta a szelet. Kitartása sikerrel járt mert találkoztam is vele, nagyon jól el beszélgettünk és elég sok közös tulajdonságunk van ami eléggé megrémiszt de a legrosszabb az hogy azok a tulajdonságok megvannak benne amit a jelenlegi kapcsolatomból hiányolok. Van negatív is biztos de még nem ismerem annyira... Az eszem nagyon harcol a szívemmel. Szívem szerint találkozgatnék vele még hogy ismerjem meg de az eszem pedig nem akarja engedni, tudom ez nem szép dolog tőlem de nem tudok dönteni. Minél többet találkozok vele annál több hibát látok a jelenlegi páromba, nem mehet ez így tovább érzem... valakinek volt hasonló esete? Hogy tudnék dönteni?
Most nagyon szükségem lenne egy tapasztalt véleményére.



Szív és ész együtt

Szia!

Szerintem gondold át, hogy a barátod nélkül kellene élned, az hogy esne? Ha Ő nagyon fontos még, akkor az elválás gondolata is nagy fájdalmat okoz.
Az új udvarló ebben a döntéshelyzetben rosszkor jött. Esetleg Ő okozta a kimozdulást a stabilitásból? Vele új, és izgalmas. Ilyenkor nem vagy objektív. Lehet, hogy a régi nem is lenne unalmas, ha az új nem jelent volna meg. Kicsit érdemes lenne várnod, amíg elillan a varázs. Akkor fogsz tudni helyes döntést hozni, fő a viszonylag hideg fej.
Az is biztos, hogy olyan kapcsolatban nem szabad élni, ami nem megfelelő, még ha jó ember is. Megváltozni nem fog. De ne egy másikért lépj ki, mert az új nem biztos, hogy jobb lesz. Most viszont másként látod miatta a régi barátodat.
Én 39 éves vagyok, és kiléptem 22 évesen egy 4 éves kapcsolatból, aki a vőlegényem volt, pedig nagyon szerettem. Megtettem, mert hazudott, igaz nem nagy dologról, de nekem elég egyszer hazudni. A bizalom már nálam akkor kútba esett. Unalmasságért nem biztos, hogy elhagytam volna akkor. Szenvedtem borzasztóan, de döntést hoztam.
Most 14 éve házas vagyok mással, a férjem a legjobb barátom is, nem cserélném le. Nincs féltékenység, nincs hazugság, nincs unalom. A rajongás nem múlt el.
Nagyon sok helytelen döntés áldozata vagyok, kivéve ebben a témában. Teljesen meg tudom érteni a hezitálásodat. Borzasztó viselni a hibás döntések következményeit.

Kívánom, hogy helyesen dönts, és légy boldog!



Az emberek nem változnak...

Az emberek nem változnak, sőt! Az idő múlásával csak egyre rosszabbak lesznek. -- Szalai Vivien

Mivel nem tudtam okosabbat írni, mint Roberto, hoztam egy olyan idézetet, amit nemcsak Szalai Vivien fogalmazott meg, hanem nagyanyám is, ugyanis Ő azt gondolta, hogy a rózsaszín időszak, a rózsaszín köd feloszlása után: mindkét fél kimutatja fogának fehérjét... és a pasik egyre rigolyásabbak, figyelmetlenebbek lesznek...

Igaza volt a nagyimnak? Hm, az esetek többségét tekintve: igen!



Azt

Olvastam egyszer valahol, - bár ez házasság előtt tanácsolják nagyon - hogy amikor döntesz, vegyél számításba, minden nem tetsző dolgot, ami csak eszedbe jut a Párodról.
Képzeld el, hogy Ő semmiben nem fog változni, egész életében!
Akkor is hozzámennél??? Ha igen csak így tedd meg. Ha nem akkor nagy az esély a kudarcra.
Miért?
Ha már most várjuk a Társunktól, hogy ebből-és ebből változnia kéne és akkor minden jó lesz, az halott ügy, mert ahogy halad előre a kapcsolat a rossz dolgok inkább még rosszabbá válnak és nem jóvá.
Persze változhat az ember és változik is, de ha ezt nem önmagától teszi majd, hanem kényszerből, akkor mi lesz? Idomított Társ?
Ha egy kapcsolat onnan indul, hogy a teljes megismerés, a jó és a rossz dolgok TELJESKÖRŰ ismerete után is 100 %-ig mindketten úgy gondolják, hogy egymással akarják leélni az életüket, akkor is komoly munka színesen tartani és feldobni a hétköznapok egyhangúságát...
Ha ebben már az elején csorba van.....akkor zűr van.



Írj egy 2 oszlopos "listát"

hogy mi szól az egyik, illetve a másik pasi mellett, azután pedig időt adva magadnak mélyedj bele, mert a választ csakis Te tudhatod!



A vibráló levegő nem azonos

az újdonság varázsával. Bár erre nincsen garanciám, hiszen egy kezemen meg tudom számolni, hogy összesen hányszor voltam szerelmes. De ha mindegyiket összevetem, akkor az „egyenletem” eredményei azt mutatják, hogy kellemes bizsergések élménye meg sem közelítette annak a vibráló levegőnek az energiaszintjét, amit csakis egy pasi közelében éreztem… egész életemben.



A vibráló levegő

A vibráló levegő természetesen az új udvarlómnál érzem, de ezt annak tulajdonítom hogy még nem ismerjük egymást, 4 év után nagyon nem vibrál semmi csak szeretkezés közbe...



A vibráló levegő mindent elárul

Melyik mellett érzed? Ó, ha én 24 éves volnék, csakis a szívemre hallgatnék...



24 évesen

végérvényesen lehorgonyozni valaki mellett - akit már most sem látsz tökéletesnek - nem érdemes! Ha a monotonitás már felütötte a fejét, akkor bizony van min elgondolkodnod, mert az egyhangú szürkeség piszkosul hamar átszínezi egy kapcsolat egykori élénk színeit.

A harmadik felbukkanása sohasem véletlen, hanem egy JEL, ami azt mutatja, hogy csak 2 lehetőséged van.

1. Partnert váltasz
2. Vagy energiát fektetsz a régibe. A „színek” ugyanis néha még visszahozhatók, csak legtöbbször nem tartósak.