Ez történt velem :)

Először úgy voltam vele, hogy egyáltalán nem írom le a velem megtörtént „csodákat”, de végülis úgy gondolom nagy baj nem lehet belőle, majd leírom egyszer, napokkal később. Ekkor jutott eszembe, mit is olvastam Joe Vitale Vonzásfaktor című könyvében: „az Univerzum szereti a gyorsaságot, cselekedj!”. Gondoltam megfogadom tanácsát, hozzá is látok egyből. :) Egyelőre még nem büszkélkedhetem „nagyobb” sikerrel, így hát leírom inkább hogyan ismerkedtem meg a Titokkal és milyen kisebb csodák történtek meg velem azóta.

Legelőször egyik osztálytársamtól hallottam egy filmről, ami a gondolat teremtőerejével foglalkozik. Fel is hozott pár példát miket érhet el az ember pusztán gondolataival, de akkor még csak megvontam a vállam és nyugtáztam egy „érdekes”-sel. Ezután már az edzőtársam is erről beszélt nekem, egyre több és több helyről hallottam arról a bizonyos „Titok”-ról. Aztán egy nap a Libriben voltam és megláttam a Titkot. Gondoltam egy próbát megér, szóval megvettem. Szó szerint faltam a könyvet, szinte kiolvastam a betűket a könyvből, egy pillanatra sem voltam hajlandó letenni. Még aznap kiolvastam az egészet és elkezdtem érdeklődni a téma iránt. A már előbb említett edzőtársam jóvoltából a filmet is sikerült megszereznem és jópárszor megnéznem. Az első „Aztaaa! A vonzás törvénye működik!”-kel bobozás közben szembesültem! :D Volt piros, narancssárga és kék „jármű”, de a kékből nagyon kevés volt. Még akkori barátnőmmel és családjával mentünk el közösen bobozni, barátnőm már ült kékben, nekem azonban még egyet sem sikerült kifognom, és már csak egy körünk volt hátra. Mindketten kékkel szerettünk volna menni az utolsó körben. Ő is ismerte a Titkot és én is, mindketten vizualizáltuk ahogy kék bobban ülünk. Aztán ránk került a sor. Egy kék, utána piros, majd megint kék bob érkezett. Valamelyikünknek le kellett hát mondania a kék járgányról. Vagyis le kellett volna mondania, ha nem jön az anyuka és közli velünk, hogy befurakodhatna-e hozzánk, mert ő is vett magának jegyet egy menetre! Majd megkérdezte hova állhat. Természetesen magam elé engedtem és az utolsó körömet én is kék bobban futottam le! ;) Mindannyiunk álla leesett…

…egy „baleset” következtében tőből kiszakadt a vállamból egy szalag, az ízületi tok is kiszakadt, az ízületi váladék pedig elfolyt. A lényeg, hogy habituális vállficamom lett, ami azt jelenti, hogy nem egyszeri vállficamról van szó, nem volt ami tartsa a vállamat, így hát gyakran „kiugrált” a helyéről. Egy egyszerű karkörzéstől is kiment, csak hogy példát hozzak rá. Egy évig így éltem, szörnyű volt. Nem mertem normálisan sportolni, vissza kellett fognom a teljesítményemből. Kinyomtattam egy lapot, melyre ezt írtam: „Teljes mértékben erős és egészséges a jobb vállam! :)” és az ágyam fölé ragasztottam, így minden reggel és este ez volt az első, illetve utolsó gondolatom. Egy évig volt kiragasztva a lap a fejem fölé, minden este lefekvés előtt elképzeltem, ahogy kis emberkék meghúzzák és rögzítik a szalagot, majd elképzeltem, hogy újra egészséges a vállam és bármit tudok vele csinálni. Egyik nap apa azzal állított haza, hogy kolléganője egy neves orvos mellett dolgozik, aki igen jó eséllyel sikeresen meg tudna engem műteni. Bele is mentünk, igen ám, de a műtét után egy hónapig fel van kötve az ember keze, így nekem szeptember első hetét felkötött kézzel kellett volna eltöltenem a suliban, amit pedig nem szerettem volna. De ekkor mégis úgy alakultak az események, hogy a doktor egy héttel hamarabb meg tudott műteni, sulikezdésre pedig pont lekerült rólam a kötés. :) A műtétnek már másfél éve, azóta teljesen normális a vállam és megtanultam értékelni és hálát adni az egyik legnagyobb kincsnek: az egészségünknek.

Közben elolvastam Joe Vitale Vonzásfaktor, A kulcs és a hetekben a Számíts a csodára című könyveit. Nagyon kedvelem Joe írásait, ha őt olvasom, mindig átjár a jókedv és életöröm. :) Joe-nak hála megismerkedtem az ötlépéses módszerrel, melyet azóta is használok egyre sikeresebben: kezdetben még csak a feleléseket kerültem el, majd bevonzottam ötből öt (!) dolgozat kérdést. (Persze nem mindig sikerül, legutóbb 5-ből csak 3 jött be, dehát még sokat kell tanulnom. ;D) 2010 szeptemberében a forgalmi vizsgát megelőző nap „bevonzottam” előre, hogy milyen útvonalat szeretnék húzni. Szinte már meg sem lepődtem, amikor másnap azt húztam ki. :) De sajnos megbuktam, elrontottam a parkolást teljesen érthetetlen módon. =/ Október elején mentem újból vizsgázni, elképzeltem azokat az útvonalakat, amiken az elmúlt napokban az oktatómmal közlekedtünk. Igen ám, de azok két különböző útvonal voltak, szóval kihúzni nem lehetett őket egyszerre. Na nem baj, én azért ezt vizualizáltam. Elképzeltem, hogy merrefelé hajtok ki a tanpályáról és hogy honnan érkezek majd visszafelé. MINDEN úgy történt, ahogy elképzeltem! A vizsgabiztos beült az autóba, majd közölte velünk „Engem nem érdekel az útvonal, csak menjünk valamerre!”. Az oktatóm pedig arra vezetett, ahol a legutóbbi napokban gyakoroltunk. :) És át is mentem! ;)

Egy hétvégén reggel 10-re mentünk családommal egy pránáról szóló előadásra. Azelőtt még sosem jártunk arrafelé, úgy számítottuk, hogy negyed 10-kor kell elindulnunk, hogy 10-re megérkezzünk. De sajnos csúsztunk, és csak fél 10-kor sikerült elindulnunk. Gyorsan alkalmaztam az ötlépéses módszert és elképzeltem, hogy 9:53-ra megérkezünk a helyszínre és az első sorban kapunk helyet. Amikor már a közelben voltunk, véletlenül túlmentünk egy utcával, így hát gyorsan vissza kellett fordulnunk, de végül megérkeztünk az épülethez. Pontban 9:53-kor szálltunk ki a kocsiból…:) És természetesen az első sorban kaptunk helyet! ;)

Egy péntek reggel a szokásosnál lassabban készültem el, így hát vizualizáltam, hogy még csöngetés előtt beérek a suliba, és hogy elérem a trolimat, a metromat stb. Bezártam magam mögött az ajtót, erre látom, hogy a lift foglalt, pedig ilyen korán reggel még nem szokott az lenni. Gondoltam is magamban, hogy ilyen nincs, még ez is! =/ Erre mi történik? oO A lift megáll az én emeletemen…üres volt, senki sem volt benne. És ez nem olyan lift, hogy beszállok, megnyomok egy gombot, kiszállok, majd a lift elmegy nélkülem. Csak akkor lehet közlekedni vele, ha van benne valaki. A mai napig sem tudom mi történt pontosan, de tetszik a dolog. :)

Na és tényleg egy utolsót! :D Neten kinéztem magamnak egy húzódzkodó rudat, amit külföldről kellett volna megrendelnem, kb 8 ezer Ft-ért + szállítási költség. Nekem azonban nem volt kedvem rendelgetni, elképzeltem, hogy máris rendelkezem egy sajáttal. Egy hétre rá elmentünk az Auchan-be vásárolni (pedig ritkán járunk oda), és mit látok? Egy hasonló húzódzkodó rúd 9 ezer Ft-ról le volt értékelve 4 ezerre… :) :)

Nos, röviden ennyi. Nagyon hálás vagyok a Titoknak, Joe Vitale-nek, minden történésért az életemben (mert tudom, hogy minden okkal történik és a javunkat szolgálja), mindenkinek, akit ismerek és az egész ÉLET-nek! :) Köszönöm, hogy élhetek! :)

És még valami: márpedig nekem ezek után senki se mondja, hogy nincsenek csodák!!! ;)



Vyca,

örülök, hogy feldobott!! :)) És köszönöm, hogy elolvastad! ^^



Drága Flush! :)

Pont most, pont erre volt szükségem! köszönöm, hogy leírtad egészen feldobott :)