Esküszöm, hogy az igazat, csakis az igazat vallom ... és a lélekrablás bűntettével vádolom a szerelmem!

Sajnos az olyan személyek, akik csakis lelki szinten követnek el bűncselekményeket, soha nem kerülnek valóságos bíróságok elé, ezért én egy spirituális szinten működő Bíróság előtt szeretnék a mai napon tanúvallomást tenni, mint a vád egyik koronatanúja.

Tisztelt Spirituális Bíróság! Tisztelt Bíró Úr! Esküszöm, hogy az igazat, csakis az igazat vallom … és tisztában vagyok azzal, hogy az esetleges hamis tanúvallomásom súlyos következményekkel terheli a következő életeim alakulását.

Tisztelt Bíró Úr! A vádlottak padjában helyet foglaló – nagy köztiszteletben álló, társadalmilag is elismert - X.Y. urat, akinek a karikagyűrűje most is ott csillog az ujján - már hosszú- hosszú esztendők óta ismerem.

Egy valóságos - emberek által építtetett és működtetett Bíróságon - csupáncsak a következőkkel vádolhatnám Őt.

- Negatív és közömbös magatartása által olyan körülményeket idézett elő, amiben simán megvalósulhatott volna a gondatlanságból elkövetett „emberölés” tette, hiszen mély szerelmi bánatom időszakában gyakran eljátszottam az öngyilkosság gondolatával. A nagy köztiszteletben álló X.Y. úr még arról a felebaráti szeretet gyakorlásáról is könnyedén és felelőtlenül megfeledkezett, amit egyébként lépten-nyomon hangoztat, tanít és hirdet. Tények bizonyítják, hogy közömbös viselkedésével egyedül hagyott engem azokkal a mély lelki fájdalmakkal, amikbe majdnem belepusztultam.

Természetesen ennek jogosságának megítélése az Önök feladata, de az Akasah-krónika fellapozása után, Önök is láthatják, hogy többször próbáltam tőle segítséget kérni, zokogtam, esdekeltem, sikoltoztam és kérleltem, hogy tisztázzuk egymással a dolgainkat, ahogy két intelligens emberhez illik, de Ő „befogta a fülét” és nem érdekelte, hogy a makacs hallgatása, olyan bizonytalanságba taszít engem, ami lelkileg – magamra hagyva az összes kérdéseimmel – feldolgozhatatlan.

Valószínűsítem, hogy tök egyértelmű volt a számára, ó, bocsánat a szóhasználatért, javítom, valószínűsítem, hogy teljesen egyértelmű volt X. Y. úr számára, hogy pokolian szenvedek, hiszen ezt számtalanszor a tudomására hoztam, és legvégül már csupáncsak annyit kértem tőle, hogy végre tegyen pontot a történetünk végére, hogy a remény csalóka ábrándjait ne kergessem tovább, de Ő ezt a kérésemet is megtagadta, nem teljesítette.

Tisztelt Spirituális Bíróság! Tisztelt Bíró Úr! Önök bizonyára tökéletesen tisztában vannak a BIZONYTALANSÁG lélekölő, lélekőrlő szerepével, ami a hamis reménysugaraival megakadályozza a gyászmunkát, a történtek feldolgozását, illetve az elengedés és a továbblépés lehetőségét. Az ember benne senyved egy lezáratlan érzelmi pókháló ragadós szálainak fogságában, amit X.Y. úrhoz hasonló „pókok” talán tudatosan szőnek. Miért? Sajnos benne lehet a pakliban, hogy valamiért élvezik, ha egy másik ember szenved. Áh, tudom, hogy ez az állításom igencsak veszélyes, hiszen egy komoly pszichés betegségre utalhat, ezért gyorsan kiegészítem azzal, hogy mindez részemről csupáncsak feltételezés, semmi több, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy többször megfordult a fejemben, hogy X.Y. úr – bármennyire is hihetetlen – de egy tökéletes álarcot viselő pszichopata, akinek igazi arcát senki nem ismeri.

„Befogta a fülét”, amikor a fájdalomtól a földön fetrengtem és egyértelműen azt várta el tőlem, hogy a siránkozásommal, jajgatásommal Őt ne zavarjam, hanem hitessem el önmagammal, hogy képzelődtem, hiszen közöttünk - érzelmileg - abszolút semmi nem történt, vagyis az Ő ártatlanságához nem fér, nem férhet semmiféle kétség.

Mosta a kezeit, mint Pilátus, de szótlanul, miközben a konok hallgatásával engemet szinte az őrületbe kergetett. Nem érdekelte, hogy a fájdalomterhekkel miképpen birkózom meg és valamiért lelkiismeret furdalást sem érzett.

Tisztelt Spirituális Bíróság! Tisztelt Bíró Úr!
Egy valóságos – emberek által építtetett és működtetett Bíróságon – csupáncsak annyit lehetne a fejére olvasni, hogy gondatlanságból elkövetett egy olyan tettet, aminek lehetséges következményeivel bár valószínűleg teljesen tisztában volt, de segítséget nem nyújtott, hanem negatív és közömbös viselkedésével továbbtetézte, elmélyítette, viszont itt, a Spirituális Bíróság előtt én LÉLEKRABLÁSSAL gyanúsítom és vádolom Őt! Ebben a körben köztudott, hogy galád tetteket nem csak a valóságban, hanem más síkokon is el lehet követni, ezért merészkedem őszintén Önök elé tárni a feltételezéseimet.

A hosszú bevezetésem után, kérem, hallgassák meg, hogy miért illetem azt a személyt – az előbb elhangzott súlyos váddal - akit egyébként életem legnagyobb szerelmének is tartok.

Feltételezéseim szerint: a LÉLEKRABLÓK a kellemetlen, nagy kockázattal járó, valóságos hűtlenségi kapcsolatokat nem vállalják fel, hanem csak lélekszinten élik ki perverz vágyaik. Mivel a lélekszintű hűtlenségek egyáltalán nem bizonyíthatók, mégis ugyanolyan izgalmasak és érzelmi töltésűek, mint a valóságos félrelépések, nagy előszeretettel alkalmazzák azon személyek, akiknek a karrierjük, a feddhetetlenségük imázsa, illetve a hírnevük mindennél fontosabb.

Hogy X. Y. úr követett-e el tényleges félrelépést, arról nincsen tudomásom és nem is érdekel, de abban biztos vagyok, hogy lélekszinten: nem én voltam neki az első, illetve az egyetlen áldozata.

Sok – sok éven keresztül együtt dolgoztam vele egy cégnél, szürke adminisztrátorként, ahol Ő cégvetőként tevékenykedett. A kolléganőim között volt egy mézes-mázos talpnyaló, aki folyton körülötte legyeskedett és önként vállalkozott pluszfeladatokra is, csakis azért, hogy valamilyen ürüggyel mindig a közelébe lehessen. Amikor a talpnyaló közöttünk cseverészett, nem állt meg benne a szó, hanem kávéfőzés, kávézás közben állandóan azzal dicsekedett, hogy a főnökkel – miközben az aktákat átnézték - miről beszélgetett, és szerinte óriási hatást gyakorolt rá nőként. Untuk az ömlengését, de a munkaidőnkbe belefért a flörtölési élményeinek meghallgatása.

Egyszer szőke csíkokat festetett a hajába és kijelentette, hogy Ő már nagyon unja a férjét és erősen gondolkodik a váláson, mert rájött, hogy nem az igazival él együtt.

- Új kapcsolatod van? – kérdezte tőle valaki.
- Még nincs, de ha minden úgy alakul, ahogy szeretném, akkor remélhetőleg hamarosan új életet kezdhetek.

Időközben – a fene sem tudja, hogy miért – a főnök (X.Y úr) felfigyelt az én precíz munkavégzésemre és többször is megdicsért munkaértekezleteken. Persze ez a talpnyaló kolléganőmnek sehogy sem volt az ínyére és szemmel láthatóan féltékeny lett rám… a semmiért.

Telt- múlt az idő … és a szőke csíkos hajú tünemény hirtelen csendesebbé vált, szinte egészen magába roskadt és a hajdani lelkesedése eltűnt, ami arra engedett következtetni, hogy a színfalak mögött olyasmi történt, amivel már nem dicsekedett el nekünk. A 180 fokos fordulata után már egyáltalán nem sietett a főnök körül legyeskedni, hanem nagy ívben kerülte az ajtaját. Ezt látva, egyértelművé vált számunkra, hogy valamiért kikerült (kiesett) abból a bizonyos cukros kosárból.

Időközben, amire még álmomban sem gondoltam, bekövetkezett, ugyanis beleszerettem X.Y úrba. Imponált a megkülönböztetett figyelme, a segítőkészsége, az udvarias stílusa.

A hajdani talpnyaló közben ott hagyta a céget, de a felmondási időszakában mindig úgy nézett rám, mint egy véres rongyra, és amikor tudott, akkor mindig csípett rajtam egyet-kettőt, mielőtt elment.

- Ez egy szar cég, ideje váltanom – mondta – és az is hülye, aki marad.

100 százalék, hogy szerelmes volt X.Y úrba, dehogy miképpen és miért „rúgott bele” a főnök, az soha nem derült ki. Valamiféle mély sérelem érhette, amit érthetetlen módon az én számlámra írt. Ezt az is bizonyítja, hogy a hölgyemény még évekkel később is próbált nekem törleszteni, amikor telefonon felhívott, vagyis a lenyelt békát nem emésztette meg.

No, hogy ne húzzam ezt a sztorit, mint a rétestésztát, a lényegre térek.
Később - hasonlóan, mint a talpnyaló- én is kiestem abból a bizonyos cukros kosárból, de ez már a munkahelyváltásom után történt. Próbáltam a kapcsolatot X.Y. úrral továbbra is tartani, de Ő elvágott mindenféle kommunikációs csatornát, vagyis nem reagált se az SMS-ekre, se az e-mailekre.

A nagy bánatom időszakában – teljesen véletlenül - rábukkantam a világhálón egy olyan harmadik személynek, egy lánynak a blogjára, amiből megtudtam, hogy évek óta pokolian szenved X.Y. úr miatt… és a történteket egyszerűen képtelen feldolgozni.

Hogyan lehetséges ez? – kérdeztem önmagamtól, aztán válaszoltam is rá: „csakis úgy, hogy X.Y. úr Őt is a bizonytalanságba taszította, ezért a reményét nem veszítette el”.

Tisztelt Spirituális Bíróság! Tisztelt Bíró Úr!
Lehet, hogy bolond vagyok, de mindvégig úgy éreztem, hogy X. Y. úr bár kidobott a VALÓSÁGÁBÓL, lélekszinten mégsem engedett el. S amíg más pasiknak lepkegyűjteménye van, addig neki lélekgyűjteménye, amiben szépen „felszúrva” ott sorakoznak a lelkek.

A többi „lepke” szó nélkül tűrte a magyarázatnélküliséget, és kanyar nélkül bevette a „csak képzelődtél, drága kis anyám” naiv meséjét, de én a három különböző sztoriból összeraktam, hogy mindenki (mindegyik áldozat) nem lehet olyan hülye, hogy a tisztelt és nagyra becsült X.Y. úr közelében csupáncsak képzelődött.

Ezután nem hevertem tétlenül a lepkegyűjteményében, hanem kiszabadítottam magamat a „gombostű” fogságából és a valóságos közegben keményen provokálni kezdtem a lélekrablómat.

Mi történt utána? No, azt nem tettem zsebre! Lelkileg összetört, meggyötört és megkínzott, majd szépen kisimította a „szárnyaimat”, megigazította a kókadozó „csápjaim” és 2 „gombostűvel” visszaszúrt a gyűjteménye közepébe, majd így szólt:

- Meg ne moccanj, mert ha még egyszer fellázadsz, akkor még az Isten sem szed ki a markaim közül! Te vágyódtál annyira utánam, drágám, vagyis önként adtad nekem a lelked. Azt ígérted, hogy örökre szeretni fogsz, ezért viselkedj annak megfelelően! (… és végre fogd be a szád, ne kérdezgess folyton, ne idegesíts, mert nekem olyan fontos dolgaim is vannak, amikkel csakis nyugodt körülmények között tudok elmélyülten foglalkozni) Remélem, érthető voltam!? A szerelmi mágiáddal pedig önkéntes cinkostársammá váltál, úgyhogy nincs miért reklamálnod!

Tisztelt Spirituális Bíróság! Tisztelt Bíró Úr! Az utóbbi csupáncsak megérzés, vagyis bizonyítani nem tudom, ezért tisztelettel kérem Önöket arra, hogy ezt a különös eseménysorozatot spirituális eszközökkel, spirituális módszerekkel vizsgálják meg!

Amennyiben tévedtem, illetve tévedek, a rágalmazás következményeit vállalom, de a saját megítélésem szerint: X.Y. úr mindenképpen bűnös, hiszen cégvezetőként nem húzta meg azt az etikus határvonalat, amit se neki, se nekem nem lett volna szabad átlépnem! Esküszöm, hogy érzelmileg Ő kezdeményezett, Ő nyitott felém, ezért a nagyobb felelősség az övé. A főnök-beosztott alá- és fölérendeltségi kapcsolattal való visszaélés pedig mindenképpen csakis Őt terheli, még akkor is, ha én a saját szabad akaratomból mentem bele a játékba.

Tisztelt Spirituális Bíróság! Tisztelt Bíró Úr! A legkülönösebb az, hogy ez a „szappanopera” valamiféleképpen továbbjátszódott, illetve jelenleg is tovább játszódik – persze nem a valóságban – hanem más síkokon, ezért erős a gyanúm, hogy a szerelmem tényleg egy LÉLEKRABLÓ!

Tisztelt Bíró Úr! Csupáncsak azt szeretném végre megtudni, hogy mi történt valójában és nem az a célom, hogy saját felelősségemet tagadjam, másra hárítsam.

Kérem, adjanak nekem arra választ, hogy létezik-e lélekrablás, illetve arra, hogy a vádlottak padjában ülő személy valóban lélekrabló e? Amennyiben tévedtem, kérem, hogy a rágalmazásért mindenképpen szabjanak ki rám büntetést és az ártatlanságát X.Y. úrnak hozzák nyilvánosságra! Köszönöm!

**
Mivel ez egy fórumtéma, nagy tisztelettel várom az olvasók véleményét is!
A kérdésem így hangzik: Léteznek-e lélekrablók?



Még nincs döntés...

mert az alperes különböző okokra hivatkozva - betegség, külföldi út - rendszeresen távol marad a tárgyalásokról. Megkértem a bíró urat, hogy hatóságilag állítsák elő, illetve állíttassa elő, mert vártam már éppen eleget!



"Nem ítélhetsz, ha csak az egyik oldalt hallgatod meg"

Ezt helyesnek ítélem, ezért nyugodtan megszólalhat az alperes is! :)



:)

"A bűnnek Ádám volt a szerzője. Nem bánnám, ha bejegyeztette volna rá a nemzetközi szerzői jogot". -- Mark Twain



Az írott törvény mögött van egy másik, az íratlan...

"Az írott törvény mögött van egy másik, íratlan, s annak is igazságot kell szolgáltatni." Márai Sándor

A legfőbb íratlan törvény - szubjektív véleményem szerint - az EMBERSÉG , ami az én ügyemben szintén csorbát szenvedett.



Első nekifutásra ezt nem értem...

de majd utánanézek.

"Mert a törvény haragot nemz: a hol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen." -- Biblia



Van ebben valami...

A Világegyetem általunk ismert részében nagymértékű igazságtalanság áll fenn; a jók gyakorta szenvednek, a gonoszak pedig élnek és virulnak, s sokszor nem is tudjuk, melyik arcpirítóbb. Ha viszont a Világegyetem egésze igazságos, akkor fel kell tételeznünk egy túlvilági életet, amely kárpótol a földi szenvedésekért és helyreállítja az egyensúlyt. Azt mondják tehát az ily módon érvelők: kell lennie egy istennek, és kell lennie mennyországnak és pokolnak is, hogy hosszú távon igazság legyen. Ez igen különös érvelés. Ha tudományos szempontból néznénk a dolgot, így okoskodnánk: "Végül is csak ezt a világot ismerem. Nem tudok semmit a Világegyetem többi részéről, de - már amennyire lehet bármit is mondani valószínűségi alapon - ez a világ bizonyára jó mintavételnek tekinthető, s ha itt igazságtalanság van, akkor minden esély megvan rá, hogy máshol is igazságtalanság van". Ha kapunk egy láda narancsot, s kinyitva a ládát azt látjuk, hogy a felső rétegben lévő narancsok megromlottak, akkor nem azt mondjuk: "Az alatta lévőknek jóknak kell lenniük, hogy helyreálljon az egyensúly", hanem azt: "Valószínűleg az egész láda egy romlott szállítmányból származik".

(Bertrand Russell)



Athleta Christi, miközben egy betyár!

Ez a fotó jól sűríti a lényeget! https://pbs.twimg.com/profile_images/788753891659743232/fmLec3S3.jpg
Ádám Krisztus katonája? :) No, ezt mindenkivel elhitetheti, csak velem nem!



Próbáltam másképp...

segítségül hívva a felsőbb Igazságszolgáltatást is: http://www.bszui.hu/wp-content/uploads/2014/04/iustitia-01.jpg ... és igyekeztem másokat abszolút kihagyni a csakis kettőnkre tartozó konfliktusunkból, de a Te makacsságod lehetetlenné tette, hogy etikusan - mindkettőnk számára megnyugtatómódon és békésen - zárjuk le ezt az ügyet, ezért én annak az embernek (léleknek) tettem a kezébe a sorsodat, aki engemet - amíg élt - feltétel nélkül szeretett.

Hogyan hívják most? Nem tudom... és azt sem, hogy merrefelé lakik, de ha olyan maradt, amilyen volt, ahogyan én egykoron ismertem, akkor ne számíts semmi jóra!

Mivel hatalmas az igazságérzete, talán mégiscsak megúszhatod, de csakis akkor, ha talál felmentő okokat ... és valamiért elmarasztalni tud engem.



Lehetnék PAJZS, aki megvéd téged, de nem leszek…

Óvakodj a vakítóan égszínkék szemű pasiktól, Ádám, mert ha apám újjászületett és elérte már a felnőttkort, akkor nem úszod meg, ez 1001 százalék!

„Apámat” nem fogja visszatartani: sem a börtönbüntetés, sem más attól, hogy átvágja a nyakadat, de nemcsak képletesen, hanem igazából, ahogyan illik… és nem a következő, hanem a mostani, a jelenlegi életedben, drága kedvesem!

Ha tényleg létezik újjászületés, akkor hamarosan – talán már a közeljövőben – farkasszemet nézhetsz egy vakítóan kék szemű pasival, aki fiatalabb és erősebb lesz, mint Te!

Lehetnék PAJZS, aki megvéd téged, de nem leszek… mert szemet szemért, fogat fogért.

Nincsen már több mondanivalóm számodra… és a Spirituális Bíróság döntésére sem várok tovább, hanem az „apám” kezébe tettem az életed! Ha már közöttünk van, akkor tutira megtalál Téged, ebben teljesen biztos vagyok…



Most már végképp nem értek semmit...

ezért tisztelettel kérem a Spirituális Bíróságot, hogy az összes különös eseménysorozatot vizsgálják meg: spirituális eszközökkel és spirituális módszerekkel 2010 és 2017 között!

Köszönöm!



Ó, érdemes volna bejelölnöm a facebookon, hogy "kapcsolatban" :)

és Secret Imit kijelölnöm páromnak! :) Valószínűsítem, hogy sokan gratulálnának Iminek, :) mert az adatlapomon:
- szép hosszú a nevem,
- nincsenek iskoláim, :)
- és "sem rokona, sem ismerőse, nem vagyok senkinek, nem vagyok senkinek", csakis Imrének!



:)

Secret Papi, a Facebook úgy sejti, hogy valamiféle közöm van hozzád, úgyhogy titkok nem léteznek!



A Facebook még soha nem kérdezte meg tőlem...

hogy ismerem-e Bakó Ádámot, :) amiből egyértelműen kikövetkeztethető, hogy:
- a Facebookon még nem kerestem rá Ádámra,
- illetve Ádám sem járt soha az én adatlapomon, :) mert különben már felfigyelt volna a "kapcsolatunkra" a rendszer, de azt mindig megkérdezi, hogy ismerem-e Secret Imit?



Remélem, hogy alatta is hamarosan megbotlik majd a ló

ha valóban létezik igazságszolgáltatás … és Őt is éppen úgy „lecsukják” örökre, mint Rózsa Sándort! :)
https://www.youtube.com/watch?v=lS6gjlavdDE

Esik eső szép csendesen csöpörög,
„Rúzsa Sándor” a kocsmában keserög. :)
Kocsmárosné, bort hozzon az asztalra,
Legszebb lányát állíja ki strázsára.
Kocsmárosné, bort hozzon az asztalra,
Legszebb lányát állíja ki strázsára.

Édösanyám strázsa kislány nem leszök,
Amott gyünnek a fegyveres vitézök.
„Rúzsa Sándor” se vette ezt tréfának,
Fölkapott a sárga szőrű lovára.
„Rúzsa Sándor” se vette ezt tréfának,
Fölkapott a sárga szőrű lovára.

Lova, lova lova viszi messzire,
Igyenöst a kerek erdő mélyibe.
Lova lába megbotlott egy gödörbe,
Ott fogták el „Rúzsa Sándort” örökre.
Lova lába megbotlott egy gödörbe,
Ott fogták el „Rúzsa Sándort” örökre".

Így legyen! Ámen!



Tartottam „szeretőt”, de már régen

Ha tartottam, megszenvedtem érte. Te cudar világ, ne hányd a szememre!
https://www.youtube.com/watch?v=iCz6OuYEu0o

Ez oly módon kapcsolódik a témához, hogy az Ádám-féle történet után, valakik még évekig emlékeztettek arra, hogy hogyan merészeltem egy olyan nyalka daliára vetni a szememet, akinek még a kisujjáig sem értem fel.

Szeretném emlékeztetem a tisztelt Spirituális Bíróságot arra, hogy a „kártyalapokat” nem én kevertem, hanem a nyurga!



...

A nőknek van egy csomó olyan történés az életükben, amit nehezen dolgoznak fel, mert nincs kihez fordulni. A történet megosztásában, az ezzel járó kapcsolódásban óriási erő van. Ez az élet lényege: kapcsolódásra születtünk, minden szervünk is így van kialakítva. És a szégyen zónájában is ez a megoldás, megosztani, mesélni, kapcsolódni. Legalábbis én ebben hiszek. -- Palya Bea



Tiszta szívvel az őrületbe...

miatta - csakis Ádám miatt- masíroztam bele.



Ez tényleg így volt...

beküldő: Pipacsvirág | 2017. január 30. hétfő - 21:50
Ádám szentül meg volt róla győződve, hogy én az összes keresztkérdésére tudom a választ. Ő az egyetlen pasi az egész világon, aki tudta, hogy én nem akárki vagyok!

A sztorink végén agyoncsapott, de higgyétek el, hogy előtte egy igazi lovag volt!
Senki olyan kedvesen, finoman nem udvarolt még nekem, mint Ő! https://www.youtube.com/watch?v=ma5HXyihZVI

Tudom, hogy ez hihetetlenül hangzik , de nem szokásom hazudozni!

**
Soha, egyetlenegy pasi sem gyakorolt még rám olyan, a „világot sarkaiból kiforgató” hatást, mint Ő! Mi volt a titka? Nem tudom… de később emiatt sikerült lóvá tennie azoknak, akik Ádám „hamis” alakját ide, a thesecret portál lapjaira rajzolták.



A következő életekből már kimaradok...

ezért néhányan- akik most még nem is sejtik- tényleg sírni fognak: https://www.youtube.com/watch?v=4l_PjtygGIY ... de akkor már késő lesz, hiszen én tényleg nem jövök ide vissza, hanem ott maradok örökre a csillagok között!

http://www.anawalls.com/images/space/space-stars-planets-shine.jpg



Ezt hirtelen felindulásomban írtam...

egy másik secretes oldalon, de amikor eljön az ideje, akkor mindenképpen módosítani fogom, mert léteznek olyan jótettei is Ádámnak, amik egy picikét enyhítik a főbűnét. Én az igazságosság híve vagyok, ezért azokat sem hagyhatom figyelmen kívül... de még nem érkezett el március 21. napja.

beküldő: Pipacsvirág | 2016. április 9. szombat - 11:43
Minden könnycsepp, amit valaha is érte ejtettem
változzon láthatatlan kénsavvá és marja szét: a boldogságát, örömét és nyugalmát!

„Jogszabályi háttér” : A talio (latin: „megtorlás”) avagy a szemet szemért, fogat fogért-elv (lex talionis) az a jogi elv, amely szerint az elszenvedett sérülésért vagy kárért az elkövetőnek ugyanazt a sérülést kell elszenvednie, illetve ugyanazt azt értéket kell kárpótlásul adnia.

Atyám, adtam neki időt, hosszú éveket, de bocsánatot azóta sem kért tőlem, ezért érvényesüljenek a fentiek!



Hazugság volt minden szavad…

hazugság volt, most már ne is tagadd!
https://www.youtube.com/watch?v=jumISMeT7AM
(A dal címzettje nem egy hús-vér pasi, hanem Secret… sajnos)



„Én, aki nála jártam…”

https://www.youtube.com/watch?v=rgg6hoALxvs

(Csupáncsak egyetlenegy olyan pasi létezett, aki a fenti nótát hajdanában nekem címezte, aztán kétszer is utánam jött, miután kimondtuk, hogy „vége, örökre vége”… és még a leglehetetlenebb, legreménytelenebb szituációban is – félretéve mindent, a büszkeségét és a sértettségét - tett még egy olyan utolsó olyan kísérletet, mellyel menteni próbálta a menthetetlent).

Persze akkoriban még bimbós „királykisasszony” voltam… hamvas és üde, nem pedig egy olyan kinyílt rózsa, melynek rózsaszirmai – szépen és lassan, engedelmeskedve a természeti törvényeknek- leperegnek a földre.
Tanulság: Léteznek olyan menthetetlen szituációk, amik felülírásához két ember szükséges … és ey olyan közös, elsöprő erejű dac, mellyel akár még a kőbe vésett „törvények” is felülírhatók.

Senki más nem kockáztatott értem, csakis Ő ...



Mit lehet tenni? Az égvilágon semmit …

Talán még Ádám tetténél is rettenetesebb, hogy valakik a 2010-ben írt emléknaplómat összefirkálták és engemet kigúnyoltak.

Ő csak az egyik szárnyamat törte el, ezért néha-néha - bár esetlenül és bukdácsolva - még tudtam repülni, persze nem túlságosan messzire, hiszen könnyen elfáradtam, de próbálkoztam… de később a másik szárnyamra is olyan csapást mért valaki (vagy valakik) … és csakis a Jóisten tudja, hogy miért, hiszen nem valószínű, hogy ártottam neki, hogy már csak földön gubbasztok.

Ez lett a „jutalmam”… a sok-sok próbatétel után … és még reklamálnom sincs kinek.
Ha ez igaz: „Előbb Isten elé kerül minden, ami Téged ér”, akkor az elmúlt esztendők vesszőfutására az Atya rábólintott, majd pecsétet nyomott az elkövető (vagy elkövetők) „kérelmére”.

Mit lehet tenni? Az égvilágon semmit … ezért kénytelen leszek a földön gubbasztva, törött szárnyakkal végigvegetálni, ami még hátravan.



...

Sosem érthetem meg pontosan, mit érezhetnek a férfiak egy síró nő láttán. Azok a férfiak, akikkel dolgom volt, mind egyformán reagáltak, amint egy nő arcán könnyek tűnnek fel: eszeveszett pánikba estek. -- Xue Yanping

X.Y. úr nem esett ám pánikba, hanem a könnycseppeket csak kémiailag elemezte.
"Az emberi könny átlagos sótartalma 1 m/m%, egy könnycsepp térfogata pedig pedig 0,05 köbcentiméter"



Spekulálás :)

Egy nő önmagában, egyedül is hihetetlen mértékű spekulálásra képes, de ha ehhez segítségül hív egy másikat, akkor megszületik a végítélet is, az egyszer biztos. Kész terveket, ok-okozati összefüggéseket, meg nem történt eseményeket képes konstruálni anélkül, hogy a másik felet meghallgatta, megkérdezte volna.--Leitner Olga

Spekulálásból én is jeles vagyok!



Magamra ismertem :)

ahogy ezeket az idézeteket olvastam.

A pokol haragja semmiség a megbántott nő dühéhez képest. --William Congreve
Ha jó okot adsz egy nőnek a küzdelemre, száz férfi erejével fog harcolni.-- Anthony Ryan



Ennyit simán elvártam volna tőled…

drága Ádám, de Te még egy nyavalyás kötelet sem tudtál szerezni! :)
https://www.youtube.com/watch?v=MLy8n7EPB6o

De előző életünkben valószínűleg megtetted, ezért bűnhődöm most Pipacsként!



Az ügyvédem már ácsolja számodra az „akasztófát”

Ó, mindig hatalmas büszkeség kerít hatalmába, amikor Ádám posztjait olvasom a facebookon, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy vészesen közeleg (közeledik) március 21. napja.

Tikk - takk, így ketyeg az óra és a mutatói körbejárnak, nem lazsálnak, így aztán minden perccel közelebb kerülünk az igazság pillanatához!

**
Ádám, a posztjaid között még mindig nem találom a bocsánatkérő soraid, ezért ismételten felhívom a figyelmedet arra, hogy nem vicceltem akkor, amikor a lenti határidőt számodra kiszabtam (meghatároztam)! Nem vádolhatsz azzal, hogy nem voltam hozzád elég türelmes… és nem kaptál tőlem elég időt, hiszen hosszú évekkel ajándékoztalak meg!

Az ügyvédemmel napi kapcsolatban állok … és tudom, hogy teszi a dolgát… ácsolja már számodra az „akasztófát”, persze csakis retorikai értelemben, egy vádbeszéddel, de azt Te túlszárnyalni képtelen leszel.

Kapaszkodj hát Isten Igéinek erős „köteleibe”, amiktől azt reméled, hogy megtartanak téged, amikor a föld kettényílik alattad, de én tudom, hogy túlságosan kevés a hited ahhoz, hogy őszintén higgy azoknak a „köteleknek” a létezésében!

Emlékszel?
Pontosan ez bizonyosodott be az égszakadás napján is, hiszen figyelmen kívül hagytad, hogy „előbb Isten elé kerül minden, ami téged ér”, vagyis a hit próbatételekor csúfos kudarcot vallottál.



Első kérésem

„Ügyvéd Úr, kérem, emlékeztesse Ádámot tettének súlyáról azokon a portálokon, ahol gyakran, szinte napi rendszerességgel megfordul!

Nem nyíltan, hanem balladai homályba csomagolva, mert én bízok Ádám briliáns intelligenciájában, remek szövegfeltáró képességeiben. Kérem, hogy a nevemet semmiképpen ne említse, ne írja le, mégis rajzolja oda a sorok közé, de úgy, hogy a hideg verejtékcseppek végiggördüljenek a homlokán!"

Köszönöm!



Megmondták előre, tönkre fogsz tenni!

MEGMONDTÁK ELŐRE - ZALATNAY SAROLTA: https://www.youtube.com/watch?v=Z8enxcHs-xw
Mary tényleg megmondta előre, hogy tönkre fog tenni, drága Ádám, de nem hittem neki. A női varázserőmet sokkal nagyobbnak képzeltem, mint amilyen valójában volt, hiszen sokáig úgy tűnt, mintha tényleg vibrálna közöttünk a levegő.

Tévedtem… elismerem... de nem értem, hogyan és miképpen tévedhettem ekkorát!?

**
Már nincs bocsánat, mert Lucifer elvállata az ügyet, tegnap éjszaka az ügyvédem lett!