Ez a szerelem fáj! De neki is!

Az „egy mindenkiért, mindenki egyért” hímzett zászlaját lobogtatva: csatlakozom Pipacshoz!

A bejegyzésem szövegtörzsét töröltem, de haladéktalanul visszaállítom az eredeti szövegtartalmat és szövegképet, amennyiben a portál tulajdonosa hajlandó lesz rendbe rakni, vagy rendbe rakatni a thesecret.hu portált!

Remélhetőleg rendeződnek a dolgok!

Segítünk, itt leszünk, de csakis akkor, ha a portált a tulajdonosa is megteszi, amit kérünk!



Mit tehet az ember egy döglött lóval?

Elsiratja.

Aztán meg a fényes patkóit elteszi emlékbe.
Egyet az Úr keresztje alá szögez, egy másikat meg a párnája alá rejt.
A harmadik az ajtófélfán a nyikorgó ajtót hallgatja, melyen sohasem lép be az, akit igazán várnak.

A negyedik meg száraz rózsák között pihen egy picike, sötét dobozban, őrizve egy szerelem fájdalmas illatát.



A "szövegalatti" lényeg

Van a kimondott szöveg, amit a fülünkkel hallunk és az eszünkkel értünk - és van a "szövegalatti", vagyis a lényeg, amit nem hallunk és nem értünk. Vagy nem akarunk érteni! Ilyen is van. Hogy az ember lelki lustaságból, gyávaságból vagy érdekből nem akarja megérteni, amit a másik valóban üzen neki - inkább elhiszi a hazugságot.

Müller Péter

Nagyon igaz!



Kegyes hazugságok

"Olykor jobb egy kegyes hazugsággal élni, mint az igazsággal fájdalmat okozni."

A kegyes önhazugságok is léteznek.
Mert olykor jobb a kegyes önhazugságokkal elfedni mindent, mint szembenézni az igazsággal.
Ezt főleg a csalódásai után gyakorolja az ember.

*
Mi lehet az igazság? Hmm ...
Talán Ő is megmagyarázta önmagának az egész sztorit, persze egészen másképpen, mint ahogyan én, azután meg túllépett rajta.

Valószínűsítem, hogy az Ő verziójában: teljes felmentést adott önmagának / illetve kapott önmagától.

Vajon tényleg nem volt hibás semmiért, csak én, én és én?
No, ezt a mai napig sem hiszem!



Érdekes ...

... mondta a fiam, aki telefonos és e-mailes segítséget nyújtott, - mert nekem lefényképezi az egész képernyőt. Úgy csináltad, ahogyan mondtam? - kérdezgette többször is.

- Jaj, fiam, egy gombot hogyan lehetne rosszul megnyomni? :) - válaszoltam neki.

:-)

Igazad van, kedves Uni, majd kitapasztalom magamnak!
(Mert magad uram, ha szolgád nincsen)



:-)

:-) Értem. Majd kitapasztalod. :-)

Szép estét neked!



Uninak

Print Screen gomb? A gombot megtaláltam, de csak a felső felét fényképezte le a lapnak, nem az egészet.
Érteni sem értek hozzá, meg a gépem is új, így aztán van baj elég! :)

Szia-mia!



**

Képernyőkép? Print Screen gomb?



:-)

Ha ez így neked elég, akkor rendben.

Vissza ne sírd hát akkor, JÓ írások voltak!
Nem csak Ő, TE is fontos vagy!
Nem mások utánzásáról szóltak, hanem útkeresésről.
Naná, hogy jó őket olvasni.

:-)



Ha Ő megőrzi, amit neki írtam ...

A Pipacs blogot végiglapoztam, de ennyi!

Mi szükségem lenne nekem a mentett írásaimra? Semmi.
Éppen ezért a "többiek" (Harmat, Szilva) vesszenek, ha veszniük kell!

Én a saját irományaimtól nem vagyok (nem leszek) boldogabb, van belőlük éppen elég, ... nekem Secret, a webhely a lényeg!

Ha Ő megőrzi, amit neki írtam, az boldoggá tesz, ha meg nem, akkor úgyis mindegy!



*

Uni, nem tudok képernyőképet menteni! Csak a felső felét menti a gépem. :)



Ezt vallom én is!

"Nemcsak figyelek valakire, aki hozzám szól, de meg is tisztelem. Ha pedig kiderül, hogy szeretni nem tudom, akkor legalább ne ártsak neki."

Szívemből (lelkemből) szóltál!



A Balaton is képes öntisztításra :)

"Csakhogy ez egy tó." Értem, drága Uni, de a Balaton is képes öntisztításra. :)

A mentéseket megteszem, de én nagyon bízok a kapitányba, pedig ilyesmivel nagyon kevés férfit szokásom megtisztelni!

Ölellek, drága Uni!



Igen Pipacska. Csakhogy ez

Igen Pipacska. Csakhogy ez egy tó. Nem folyó. A tisztítás így különlegesen erős és maró hatású lehet. Akár bele is halhatunk :-)) ... és egy párhuzamos valóságba kerülhetünk :-))

És természetesen higgy és remélj, várd a legjobbat, tégy és bízz, de azért készülj a legrosszabbra is fel.

Akkor nem ér meglepetés.



én néha kommenteket is

én néha kommenteket is lementek :-))

angyay, igen, mindenki más cipőben lépked... nehéz egy kalap alá venni a különböző igazságokat... ezért kell egy olyan közös pontot is találni, ami talán a legelemibb emberi szükséglet és belső-külső hajtóerő: a szeretet. Sajnos magát a szót kicsit elcsépelték és kiforgatták.

Amit Laár András írt, az új könyvében, az nagyon érdekes. Nem csak egy érzés, hanem valami kohézió. Valami erő, ami körbevesz, benned van. Nem feltétlenül kedvesség vagy nyájasság. Valami összetartozás. Valami olyan, ami nem fogy el.

Végül is nem az elvek a lényegesek, hanem hogy jószándékkal és lenézés nélkül adjuk-e át gondolatainkat, tapasztalatainkat... Annyi igazság csap itt össze, mégis... nem ez a fontos... hanem a tiszta lelkiismeret. Hogy nem bántok egy másik embert azért, mert más, mint én.

Egyébként maga az emberség, a szeretet, ami elfogadhatóvá tesz bárkitől is egy igazságot, ami átjön minden soron.

Igaz, néha kőszikla az ember, és nem feltétlenül a kedvesség az, ami akkor szerethetővé tesz. Hanem az emberség. A következetesség. Nem nézünk lábtörlőnek senkit. Nemcsak figyelek valakire, aki hozzám szól, de meg is tisztelem. Ha pedig kiderül, hogy szeretni nem tudom, akkor legalább ne ártsak neki.



Ha én egy „zászlót” megvarrok a szeretetemmel

A mérgezett víz tisztítható!

Kémiából tanultam nagyon-nagyon régen, hogyan kell az oldatok kémhatását közömbösíteni. A részleteibe most nem megyek bele, mert a hosszú évek során igencsak megkopott a tudásom, de arra emlékszem, hogy szinte mindennek van ellenszere.

Engem különösképpen nem zavar egyeseknek a mérgezett vize, mert az a víz csakis körülöttük örvénylik, … nem pedig körülöttem vagy körülötted.

Ha sikerül a mi vizünket, a mi területünket „tisztán” tartani, akkor Secret öntisztulása előbb vagy utóbb sikeres lesz, bekövetkezik, hiszen nagyobb koncentrációjú lesz az, amit mi képviselünk.

Ha én egy „zászlót” megvarrok a szeretetemmel, csak akkor, csakis akkor szoktam eldobni, ha a szeretetem valamilyen ok miatt megszűnik, ellenkező esetben százszor is felállok, ha kell, mindenféle kudarccsapás után.

Egyébként nem érzékelem kritikusnak a helyzetet - a problémák ellenére sem, - s reménykedem abban, hogy nem tévedek!



Akartam :)

Volt amikor összeakartam hozni azokat egy helyre kik igen érdekesen adták elő a véleményüket, de bekellet látnom nincs értelme, mindenhol begubódznak az emberek, és a méla csend veszi kezdetét, vannak helyek ahol egyedül lézengek, nincsenek beszélgetések, de gondolatban látom őket ha elmerengek miként adnék választ a feltett kérdéseikre, igen érdekes látásokban vagyok ilyenkor, ez lenne a jövő talán, a belső-külső gondolatban lenni minden kedves ismerősömmel, és a nem kedvesekkel is, mert hát ők is hozzánk tartoznak akármennyire is elakarnak különülni tőlünk. :)



A kötődéssel nincs semmi baj.

A kötődéssel nincs semmi baj. normális, emberi tulajdonság.
De minden elmúlik. És akkor fáj a hiánya, mert úgy érezzük, elvesztettünk valamit.
Pedig akár elengedéssé is szelidülhet. Belül soha nem felejtünk. Örömöt és hálát érzek, ha rátok gondolok. Ezt a "mázlit", hogy megismerhettelek benneteket jobban.

És csak egyetlen dolog állandó. A változás.
A változás szelei fújnak.
Állítsuk irányba s ne ellen a vitorlákat.

Én már 2 nagy blogcunamit átéltem. Elvesztek volna a nekem is kedves írásaim, így hát itt is ezt az ösztönös belső hangot követem, mentsd le, amid van. Fordíts rá időt, tovább kell élni.

Itt vagy máshol. Tök mindegy. Úgyis egymásra találunk. :-)



ez már nem az a secret...

ez már nem az a secret... már tűnőben van az, amit még remélünk építeni... remélünk, bízunk, még tesszük, egy-egy jóságtéglát, gondolkoznivalót idehozunk, de hidd el, sokkal jobban megviseli hosszú távon az embert az, amivé lett itt a hangulat.

A múltkor 971 vendég volt a webhelyen és 1 tag. Én. Ennyi néma vagy kíváncsiskodó ember?

Amikor oda jutunk, hogy valaki azt sem tudja, mi az önzés nélküli önszeretet, eleve nem is keresi, akkor kicsit elcsodálkozik az ember. De hát nem ismeretlen sajnos már ez a fajta földbedorongoló.

Sajnos senki nem láthat egy másik emberbe semmi olyat, ami benne ne lenne meg. Ha valaki beléd tapos, és nem látja benned a szeretetet, az csak azért van, mert nem tudja milyen az.

Igazából megmentő szerepben tetszeleg, de nem figyel senkire. Nem akar jobbá lenni, csak önérvényesíteni. Ez pedig, mint ahogy kiderült, sajnos mérgezetté teszi a vizet, ami itt békésen folydogál.

Nem egy, nem kettő ember ilyen.

Az egoizmus korunk rákbetegsége. Ha emlékeztek, még anno Origami hozta ide a témát.



...

"Tűnődtem, ha nem lesztek ( ha leég a ház), mi lesz velem nélkületek?! " (beküldő: Kezdet)

Engem ennek a csupasz, csontvázszerű gondolata is a padlóra vágott ma délután. Megfájult a fejem, rossz lett a közérzetem, s olyan szorongásgombóc nőtt a hasamba, hogy alig bírtam visszavonszolni magam a munkahelyemre.

Az ilyesmikről hallgatni szokás, mert a Titok csupa negatív "kritikát" rak mellé, de szeretek őszinte lenni.
Megviselt. Nagyon megviselt.

Lehet, hogy túlságosan ragaszkodó, ... túlságosan kötődős típusú ember vagyok.



:)

Ezt bepréseltem a kulcslyukon...
Tűnődtem, ha nem lesztek ( ha leég a ház), mi lesz velem nélkületek?! Aztán megnyugodtam.

"Minden bennünk van. Ha eltemetve is, ha mindig szem előtt - mindegy az. Ott rétegződnek az emlékek, a vágyak, a ki nem mondott gondolatok. Ott vannak bennünk az ölelések, és ott fáj bennünk a kihűlt párnák hidege. Valahol a mélyben, ott várakoznak csöndben a forró éjszakák, a lázas hajnalok, a homlokra tett hűvös kezek. (...) Nem, semmi nem veszett el. Az egyszer gondolt gondolatok sem lettek semmivé. A félrenézések se, a véletlen találkozások se, az elharapott szavak, félbehagyott mondatok, mind, mind ott vannak, legbelül. Egymást tartja, óvja, szorítja. Nevet bennünk és fáj bennünk, kiált és rendre elcsendesül ez az egyszervolt, megismételhetetlen, gyönyörű szövevény, az életünk."
Schäffer Erzsébet



Kukucs! Csak benéztem, itt vagy-e még? :)

Kezdetnek sok szeretettel: http://www.oszthatod.eu/kukucs-csak-beneztem-itt-vagy-e-meg/

Madár. Nagy madár. :)



Ajándékok?

Kukucs!

:)



:)

Köszönöm szépen, kedves Uni!
Majd én is keresek neked egy picike szövegajándékot! Bár az is lehet, hogy valamilyen képet!



Ezt találtam neked :-)

"Szomorkodhatsz egy életen át afelett, ami nem tetszik, de attól nem fog megváltozni, csak depresszívebb leszel. Egyetlen dolgod van: elfogadni magad, szeretni a ragyogást, a csillogást, ami bizony ott van a szemedben, amikor valami boldoggá tesz. Lásd meg, hogy mi az, vedd észre, és csak azzal foglalkozz."

Csak ügyesen!

Szép napod legyen!



*

Uni, nagyon szépen köszönöm a válaszod!

A link alatti cikket később olvasom el, mert pillanatnyilag elveszítettem a szövegértelmezési képességemet ezektől a mondatoktól:

"És persze a legfontosabb, itt ég kicsit a ház. Mentegesd ki magadnak a fontosakat valahova, még időben vagy. Rengeteg anyagod, beszélgetésed van itt".

Ölellek!



**

Furcsa, hogy ennyire szorosan tartanak ezek a "családi" kötelékek, de ezek inkább kötelek.

Az ember a szüleitől függetlenedik, megtartja tőlük azt, ami a saját életét előreviszi, és megbocsátja nekik azt, amiben jószándékkal vagy épp nem, de hátráltattak.

Meg kell tanulni NEM-et mondani. Ha mindig másoknak felelsz meg, mindig másokat utánozol, ne csodálkozzon senki, miért nem lesz saját élete. Miért csak sóhajtozik és reménykedik, közben a saját gödrét ássa, mélyíti.

Egyszer azt írtad, nem olvastad a Titkot.

Olvasd el. Ezekről szól. Az olyan embereknek szól, akik nem tudnak a családi mintáktól szabadulni és a környezetüket máshogy látni. Akik tele vannak félelemmel, vággyal, hiánnyal, fájdalommal és nem tudják kezelni, helyére tenni.

Légy te az a változás, amit a világtól vársz.

Tanuld meg becsülni és szeretni magad, tégy olyat, amitől félsz.

Én a pénztelenségtől féltem a legjobban. Ezért megtanultam semmiből élni. Amikor volt, abból félretenni.

A szabadság ára a tartalékképzés, az új élet igénye és a nem a mások szája íze szerinti élet.

Nem a volt szerelmet kell siratni, örülni kell, hogy voltak jó pillanataid is!

Nem a régi után kell mászkálni, kiabálni, keresni, lófrálni, hanem új dolgokba fogni.

Nemcsak a szerelem az egyetlen, ami boldogságot ad. Sokkal fontosabb a barátság. Minden szerelem elillan. A szerelmemmel is barátságba kell majd kerülnöm.

http://velvet.hu/blogok/randi/2014/05/13/11_jel_hogy_partnere_tenyleg_sz...

Nem szabad ezeknél lejjebb adni! Mindig azt kapod, amit úgy érzel, megérdemelsz, és amit megengedsz magadnak.

***

És persze a legfontosabb, itt ég kicsit a ház. Mentegesd ki magadnak a fontosakat valahova, még időben vagy. Rengeteg anyagod, beszélgetésed van itt.



Kötelek

Alig születik meg az ember, kötelékeket (köteleket) kap. Az első a családi: "ide tartozol, ez az apád, ez az anyád, itt élsz".

Utána pedig a tágabb környezete (a társadalom) teszi rá a saját "köteleit", amelynek a fogságából nagyon nehéz szabadulni. Én így érzem.

Ezek a kötelek össze-vissza rángatják az embert, és néha még a mozgásterét is keményen behatárolják.
Tudom, hogy most túlságosan általános fogalmaztam, de majd írok hozzá néhány konkrét példát, amelyek megvilágítják, mire gondoltam.



Egyáltalán szabad-e az ember?

Mitől félek?

Nagyon sok dolog frusztrál.
Az ember természetes vágya, hogy úgy éljen, ahogy szeretne, de ezt a társadalmi (munkahelyi) elvárások és a családi, ismerősi kapcsolatrendszere szinte lehetetlenné teszi.

Engem már azok a tágabb családi, ismerősi meghívások is zavarnak, amelyek alól nehéz kibújni, mert a nemleges választ firtatják.

Irtózom minden olyan programtól, amelyen általában csak kötelességből veszt részt az ember, mert nem akar másokat megbántani.

Egyáltalán szabad-e azaz ember, akinek munkahelye van, vagy beletartozik egy családba?
Ezt mondd meg nekem, Uni!



Unique, te nem aludtál?

Látom, éjszakai bagoly voltál, sokáig dolgoztál. Vigyázz magadra! Ölellek!

Majd jövök vissza, csak átnézem a hivatalos feladataimat. Szia!



Igen, volt, hogy féltem, de

Igen, volt, hogy féltem, de annál rosszabb nincs, mint szorongva élni...

Te mitõl félsz? Mondd ki, nevesd ki. Tégy.