Az ördög a XXI. században is közöttünk jár? (Egy laikus elmélkedései)

A szerzői jogokat érvényesítettem. A bejegyzés szövegtörzsét véglegesen törültem.
Most már senki nem tudhatja meg az igazságot az Ördögről! :)



Ma szereztem egy piros pontot :)

A Jóistennél bizonyára szereztem ma egy piros pontot.



**

**



A templomosok

Igaz-e, hogy a templomos rend lovagjai a démont imádták a titokzatos Baphomet-bálvány képében?
A nagy hírű rendet 1118-ban alapította kilenc lovag azzal a fogadalommal, hogy egész életüket a keresztény hit védelmének és a Szent Sír visszafoglalásáért folyó harcoknak szentelik.

A rend akkor még szegény volt, olyan szegény, hogy az alapító lovagok közül kettőnek csak egy lova volt. Erre utal a rend pecsétjén látható kép is: a csataménen két lovag ül egy nyeregben.
Múltak az évek és múlt a szegénység. Donatiók, privilégiumok, örökségek és egyéb kegyes javadalmazások révén a rend Európa leggazdagabb hűbérurává lett, olyannyira, hogy a XII. század végén – amikor már 30 000 tagja volt –, jövedelmeit 112 millió frankra, abban az időben elképesztően nagy összegre becsülték.

Volt a rendnek Párizsban egy székháza, a Temple. Ebben a várkastélyban adtak a rendtagok menedéket Szép Fülöp francia királynak, amikor adókkal agyonsanyargatott népe fellázadt ellene. Amíg ott lappangott, módja volt megismerni a rend mérhetetlen gazdagságát. Azóta érlelte magában a tervet, miként lehetne az ezeregy éj szakai vagyont megkaparintania. Ugyanis a folytonos háborúskodás miatt pénztára kongott az ürességtől. A kizsarolt népet már nem lehetett több adóval megnyomorítani, s a zsidóság zsebében sem akadt már több kiszivattyúzható pénz.
A terv nagyszabású volt és ravasz. Főbenjáró vádat kell a rend ellen emelni, hogy azután annak alapján fel lehessen oszlatni és vagyonát elkobozni –, viszont ő maga a keresztény hit és az államrend védőjének dicsfényében sütkérezhessek. A tervhez meg kellett nyerni a pápát is. Könnyen ment. Francia pápa ült a trónon, Avignonban székelt s a francia király keze nehezült a vállára. A világi fejedelmek csalétke az volt, hogy a rend önálló birodalmat akar alapítani s onnan kiindulva a világuralomra törekszik. Különben is valamennyi sárgult az irigységtől és zöldült a féltékenységtől a rend gazdagsága és hatalma miatt.

Első lépés: Molay Jakab nagymestert Ciprusból Párizsba kellett csalni. Sikerült valami ürügyet találni, s a nagymester be is vonult Párizsba 60 lovag, 150000 aranyforint és 12 lótehernyi ezüstpénz kíséretében. Fülöp király nagy dísszel és tisztességgel fogadta őket. A nagymestert egy különleges kitüntetéssel kábította el. Akkoriban halt meg Fülöp sógornője s megengedte, hogy a temetési menetben Molay nagymester hordhassa a halotti lepel egyik sarkát. Képzelje el a mai olvasó, mit jelentett ez akkor: egy valódi hercegnő szemfedőjének valódi csücskét szorongatni! A kevély lovagok melle még jobban dagadozott a büszkeségtől.

És ekkor már Fülöp király heroldjai beszáguldták Franciaországot azzal a titkos paranccsal, hogy 1307. október 13-án az ország területén minden templomos lovagot elkeli fogni és az inkvizíciós bíróság elé állítani.
Molay Jakab nagymestert és lovagjait abból a Temple-ból hurcolták el, ahol a hálás király annak idején vendégszerető menhelyet talált.

A rendlovagok szétszórtan éltek Európa-szerte, semmit sem tehettek a történelem egyik leggaládabb erőszaka ellen. Sőt nemsokára rájuk is sor került.

Mi volt a vád?

Megtagadták Krisztust, Máriát és a szenteket.
Lábbal tapodták és leköpdösték a keresztet.
Titkos összejöveteleiken a Baphomet-bálványt imádták mint istenséget, s a bálványt roston megsütött gyermekek zsírjával kenegették.
Az ördögöt macska képében imádták.
Az elhalt lovagok testét elégették, hamvait étellel-itallal keverték össze és beadták az újonnan avatott lovagoknak.
Fekete mágiát űztek.

A lovagok többsége ugyan bátran állta a tortúrát és kitartott ártatlansága mellett, az ítélet már előre készen állt: a vádak igazak, máglyahalál a bűnösökre!
Egyetlen napon ötvenkilenc lovagot kötöztek a máglyákból kimeredő cölöpökhöz Párizsnak egy szabad térségén. Hogy haláluk minél kínosabb legyen, lassú tűzön, elevenen égették őket porrá.

Molay Jakab pőre sokáig húzódott, s csak 1313. március 18-án gyújtották meg a máglyát az egykori hatalmas nagyúr alatt. Ő sem tört meg a kínpadon; mindvégig büszkén tagadott. Ugyanabból a Temple-ból vitték a halálba, ahonnan majd a legutolsó francia király fog indulni a guillotine felé…
V. Kelemen pápa bullája feloszlatta a rendet és Fülöp király minden franciaországi templomos vagyont elkobzott. A zsákmányban osztozott az angol király és még néhány hithű jámbor fejedelem.
Bizonyos, hogy a vádak legnagyobb része szemenszedett valótlanság volt, megcsúfolása a józan észnek és az igazságszolgáltatásba vetett hitnek. De valami fölött mégsem tud a szemünk könnyűszerrel átsiklani: ez a Baphomet-bálvány és az ördögimádás.

A bálvány külső alakjáról keveset tudunk, csak annyi bizonyos, hogy valósággal létezett.
Állítólag androgyn teste volt, az egyesített két nemre utaló jegyekkel és gnosztikus eredetre valló szimbólumokkal, aminő a kígyó és a csonka kereszt. Annál több vita zajlott a bálványkép neve körül. Az orientalista Hammer arab szót sejt mögötte; ez borjút jelentene, s eredetét meg lehetne találni a bibliai aranyborjú imádatában vagy az egyiptomi Apis bika tiszteletében. Más vélemény: a rejtélyes szó nem egyéb, mint a Mahomet név némi változata.
Csakugyan, ha náthásan ejtjük ki, eljutunk az iszlám alapítójához s a bálványkultusz legvalószínűbb magyarázatához. A keresztes háborúk idején a rend lovagjai Keleten éltek s ott megismerkedtek a Keletnek és az ott gyökeret eresztett gnózisnak a misztériumaival. Ezek talán nem lettek volna rájuk különösebb hatással, de a keresztes háborúk csődje és Jeruzsálem elvesztése mélységes kiábrándulást idézett elő. Hogyan? Hát a kereszténység istene engedte, hogy a Szent Sír pogányok birtokában maradjon? Hiszen akkor Mohamed-Mahomet erősebb a sírjából kikelt Krisztusnál! Baphometben azután összekeveredett a gnózis iszlám- és démontisztelettel.

Persze, a föld alatti liturgia hagymázos őrületével nem lehet az egész rendet meggyanúsítani –, csak itt-ott, kisebb székhelyeken eshettek eltévelyedett lovagjai a démoni misztika csapdájába. (Ráth-Végh István írása)



„Én inkább olyan ördögöt keresnék, aki papot űz"



Kálvin János tanítása

a Sátánról és az ördögökről:

A Sátán személy, csak úgy, mint a démonok (érvek ezt bizonyítandó)

Hihetetlen éleslátásról (egyszersmind előrelátásról) tesz tanúbizonyságot Kálvin, amikor arról ír – jóval későbbi, liberális és neorthodox teológiai koncepciókat cáfolva –, hogy téves az az elképzelés, amely szerint az angyalok nem egyebek, mint „jó gondolatok, és indulatok, melyeket az ember elméjében Isten ébreszt.” Ugyanúgy cáfolja azokat, akik szerint az ördögök (démonok) sem mások, mint „szenvedélyek és háborgások, melyeket a mi testünk gerjeszt bennünk.” Kálvin ezen a ponton egyértelműen azokkal vitázik, akik szerint a Sátán vagy a démonok pusztán megszemélyesítései az emberi vágyaknak, attitűdöknek. Érvei a következők: http://www.ujkalvinizmus.com/2014/07/03/kalvin-janos-tanitasa-a-satanrol...



Ferenc pápa állítólagos ördögűzése

A felvételen (a 2. perctől) biztosan nem ünnepélyes, úgynevezett nagy ördögűzést láttunk. A kánonjog szerint ilyet csak felszentelt pap végezhet püspöki engedéllyel, mert ez olyan spirituális beavatkozás, amely különösen nagy veszélyt hordoz. Nyilvánvaló, hogy az ördögűzések száma a felvilágosodás óta drasztikusan csökkent és ma is legfeljebb a mozikban találkozunk vele.

videó: https://www.youtube.com/watch?v=ruFiDq8yLtg

A TV2000 (az olasz katolikus püspöki kar televíziója) közvetítése szerint Ferenc pápa ördögűző imát mondott egy kerekesszékben ülő hívőnek, de a Vatikán szóvivője tagadta, hogy exorcizmusról lett volna szó, szerinte csak egy hagyományos imát mondott a főpap.



Pokol mint szervezett birodalom :)

Meglepetéssel értesülünk, hogy a pokol voltaképpen nem más, mint szervezett birodalom, államfővel, közigazgatással és hadsereggel, sőt fejedelmi udvartartással és arisztokráciával.

Az érdekes államszerkezet adattárának forrásául Jan Weyer, latinosan Wierus híres hollandus tudósnak, Nettesheimi Agrippa tanítványának, a cleve-i uralkodó herceg udvari orvosának egy rendkívül különös tanulmányát szokták megjelölni.* E szerint a pokol fejedelme Belzebub. Ő egyben a Légy-Rend nagymestere. Rendjelek alapítása kétségtelenül a legszebb és legfontosabb uralkodói kötelességek sorába tartozik, de a Légy-Rend mivoltáról és szabályairól a puszta elnevezésen felül egyebet nem tudunk. Bel-Zebub – eredetileg Baal-Zebub – annyit jelent, mint a "legyek ura". Sémi istenség volt, a napot tisztelték benne, amely a legyeket teremti, majd elpusztítja. Persze, nem szelíd házi legyekről lehetett szó, hanem a pokoli rajokról, a háziállatok kínzó vérszipolyairól, így hát a furcsa lovagrend az uralkodó nevének a tiszteletét szolgálta volna.

A birodalom zászlósurai így sorakoztak fel:
Eurynome, a halál fejedelme, a Légy-Rend nagykeresztese.
Moloch, a kísértetek fejedelme, a rend nagykeresztese.
Pluto, a tűz fejedelme és az alvilági büntetések főfelügyelője.
Leonard, a boszorkányszombatok nagymestere, a Rend lovagja.
Baalberith, a pokollal kötött szövetségek intézője s a paktumokat őrző alvilági levéltár igazgatója.
Proserpina, ark-ördög, a rossz szellemek parancsolója.

A kormány tagjai:
Adramelek, nagykancellár, a Rend nagykeresztese.
Astaroth, pénzügyminiszter.
Nergal, a titkos rendőrség feje.
Baal, az alvilági hadsereg vezérkari főnöke, a Rend nagykeresztese.
Leviathan admirális, tengerészeti miniszter, a Rend lovagja.

Arról is értesülünk, hogy Belzebub nagyköveteket küldött fel a földre, íme a diplomáciai kar:
Franciaország: Belfegor.
Anglia: Mammon.
Törökország: Belial.
Oroszország: Rimmon.
Itália: Hulgin.
Svájc: Martines.
Spanyolország: Thamuz.
A kormánynak még egy fontos tagja Lucifer igazságügy-miniszter. Legfőbb tisztviselője Alastor, a főhóhér.

**
Ó, ezek szerint Magyarországon nem tartózkodik nagykövet! :)

(Ráth-Végh István könyve)



Könyvajánló :)

https://www.libri.hu/konyv/rath-vegh_istvan.a-satan-es-cimborai-1.html

Ördögidézés, varázslás, fekete mágia, boszorkányhit fontos kiegészítő részei a kultúrtörténetnek. És már csak azért is számot kell róluk adnom, mert egyben az emberi hiszékenységnek is szemléltető példatárai. Mondanom sem kell, hogy miután csakis kultúrtörténeti szempontból idézem tetemre a Sátánt és cimboraságát, egyáltalán nem érintem az egyházak tanításait a Gonoszról. Más a dogma, és más a babona. Nincs az a tan, amelyet ki ne forgathatna a tudatlanság, és amellyel vissza ne lehetne élni tudatosan. Tisztelem a spiritizmus erkölcsi tanításait, ám ha az új tan új utakon halad is, itt-ott régi babonák bogáncsa tapad a sarujához. - (Ráth-Végh István)

Azért ajánlom, mert nekem tetszik!



A Vonzás Törvénye működik

mert Ráth-Végh István a könyvében, amit mostanában sűrűn lapozgatok, a magyar Faust (az ördöngös debreceni professzor) sztorija is megtalálható.

A fekete könyv megszerzése – ezt a címet adtam a mai részletnek

„Nagypéntek éjszakája volt, egy irtózatos fekete éjszaka, amelyben megvolt, ami csak egy borzasztó éjszakához megkívántatik. A vak sötétség oly sűrű volt, hogy kézzel lehetett fogni. A szél fújt; mennydörgések szaladgáltak végig az égen, s egymást érték a mennyei boltozatot kétféle hasító villámlások. Egyszóval kiholtnak látszott az egész természet. A mi tudákosunk a Cegléd utcai temetőnek keresztútján egy fekete köpenyegbe burkolózva mormolta bűbájos imádságát. Hétszer dobbantotta meg a földet: és ugyanannyiszor rendült az meg. Végre megnyílt a föld; egy nagy kígyó csupa lángból emelkedik fel, szájában tartván egy fekete könyvet.
– Ah, csakugyan itt vagy valahára! – így kiáltott gonosz nevetéssel a mi tudósunk; és sebesen kikapja bal kezével a kígyó szájából a régen keresett könyvet s kemény lépésekkel sietett haza szobájába.

Jól tudta az öreg Sárának gyermekkorából hallott meséiből, hogy ilyen esetben a lelkektől három lehetetlenséget kell egymás után kívánni. De mit kívánjon hát? Éppen azon törte az eszét. Hosszas töprenkedése után feltalálta magát, s ennek jeléül olyan bravót kiáltott, hogy Karainé ifjúasszony, aki éppen az ablaka alatt ment el, ájulva rogyott le.
A nyárfalevél suttogásához lehetett hasonlítani a rablelkek odamenetelét, a kis fekete könyv kinyitásakor.

– Mit parancsolsz? – kérdé borzasztó hangon a lélek.
– Azt, hogy hozzátok nekem idei bagolynak tavalyi tojását.
Sikoltással borultak a rablelkek lábaihoz.
– Mit parancsolsz?
– Azt, hogy hozzatok nekem olyan néma gyermeket, aki szólni tud, vagy pedig az egész világon levő szőrszálat hasogassátok négyfelé, és minden részeit szurkálgassátok ki pipaszárnak.
– Azt parancsolom – mondta tovább –, hogy hozzátok elé nekem Cicero azon munkáit, amelyeket halála után írt.
A rablelkek siralmasan sikoltottak: Rabjaid vagyunk! – s eltűntek.
– Csak látom én, hasznos a dajkák meséit meghallgatni és a szolgálók tanácsát követni – szólt a mi tudákosunk, s betette a fekete könyvet”.



Az ördög vigye ...

de muszáj dolgoznom, túlóráznom, ezért csak később leszek!



Ez nem kérdés, hiszen benne van a pakliban

"Mi van, ha maga az Isten az ördög és tulajdonképpen rajtunk egy gonosz erő uralkodik?"

Szia-mia! S örülök, hogy jobb kedved lett!



"Állj ellen az ördögnek és elfut előled!" (Igaz történet)

Lassan két éve annak, hogy megtértem, befogadtam az Urat. Valahol olvastam: ha valaki elkötelezi magát Isten mellett, fokozottan érdekessé válik a gonosz számára is. Egy ilyen „támadás” vagy kísértés igaz történetét írom le a saját életemben - tanulságul.

Az, hogy megtértem, nem járt automatikusan azzal, hogy férjem is felismerte volna ennek jelentőségét. Ő nem hisz az Úrban, sok vitánk van erről, amelyeket nem én Kezdeményezek, vagyis jobban zavarja az én hitem, mint engem az ő hitetlensége. Leginkább imádkozom érte. Persze nehéz így, amikor az ember felemás igában van. Sok dolgot nem tehetek meg, például nem járhatok gyülekezetbe sem. Szomorú vagyok, hogy nem egy irányba tart a családunk, hiszen ez gyerekeink számára is fontos lenne.

Ez a sok szenvedés hozott magával egy érdekes dolgot. Megismerkedtem egy keresztény fiatalemberrel. Házas, gyermekei vannak, s az egész család Istent szolgálja. Régóta ismerem őt, bár nem mondhatnám, hogy néhány mondatnál többet váltottunk valaha is. Viszont tudom, mit tesz az Úrért, milyen "jó és hű szolga". Magam sem tudom, hogy történt, de egyre többet kezdem rá gondolni. Azt vettem észre, hogy már ő tölti ki az egész agyamat. "Mennyivel jobb férj lenne ő a számodra, biztos megbecsülne. Értékelné a hited, még az is lehet, hogy közelebb kerülnél általa Istenhez. Itt a nagyszerű alkalom, hogy levesd a felemás igát! Nála jobb társat nem is találnál!" Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben! Úgy éreztem, megőrülök, ha nem lépek ebben az ügyben!

Már úgy két napja tarthatott a dolog. Hiába próbáltam elterelni a gondolataimat munkával, nem ment, csak rosszabb lett. Fojtogatott az egész. Nem bírtam aludni, imádkoztam éjjel, nem ment el tőlem mégsem. Nappal, ha nem látták, felváltva imádkoztam és sírtam. Elolvastam a Bibliában Dávid és Betsabé történetét, de csak rosszabb lett!

Emlékszem a percre, amikor megtörtént: az Úr mondta, rávezetett, hogy ez a gonosz ármánykodása. Nem egyszerű! Első lépésben úgy tűnt, hogy ez egy jó dolog lenne, közelebb kerülnék Istenhez, szolgálhatnám Őt. Az, hogy gyerekeim vannak? És neki is? Ó, hát majd az Úr elintéz mindent! A gonosz a jó köntösébe bújva jött hozzám, és minden szava
hazugság volt! Aztán adott nekem az Úr valamit. Éppen a neten nézelődtem, amikor rátaláltam egy videóra, amelyben egy pásztor arról beszélt, milyen hatalommal vagyunk felruházva. Igehelyekkel alátámasztotta: nevezzük néven a gonoszt és parancsoljuk meg neki, hogy távozzon! [A fügefa kiszáradása - Jézus így válaszolt nekik: "Higgyetek Istenben! Bizony mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat a tengerbe!- és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az
megtörténik-, annak meg is adatik az. (Márk11:22,23)] Fel vagyunk mi is hatalommal ruházva, hogy a gonoszt kiűzzük, gyógyítsunk: hittel, Isten erejével, Jézus nevében!

Megtettem hát, nevén neveztem, és megparancsoltam Jézus nevében, hogy távozzon. Nem kellett várnom, azonnal megtörtént a változás. Gonosz gondolat nem fér hozzám azóta. Nem tettem rosszat, nem adtam oda magam a gonosznak, nem tudott rávenni, hogy bűnt tegyek. Itt volt, de elment. Azóta gazdagabb lettem néhány dologgal: tudom, hogy nem várhatom Istentől, hogy helyettem cselekedjen. Nekem kell tenni (szólni a hegynek). Az ima fontos, de tett - hitből fakadó tett - nélkül mit sem ér. Tudom, hogy Isten számára fontos vagyok. Rávezet dolgokra, szelíden terel.

"Azokat pedig akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak nem árt nekik, betegekre teszik rá akezüket, és azok meggyógyulnak." (Márk16:16-18)

Számomra ez a történet két dolgot mutat be:
Isten Igéjét ismerni LÉTFONTOSSÁGÚ, hiszen CSAK így tudunk különbséget tenni jó és gonosz között. Amikor helyzetbe kerülünk – és kerülünk! -, mint a testvérünk is, többnyire pontosan tudhatjuk, Isten Igéje alapján mit kell tennünk. S HA azt tesszük, vagyis Isten Igéjén maradunk annak ellenére, hogy az eszünk mást mond, vagy mások másként látják, megmenekülünk.

Legalább ennyire fontos: van hatalmunk a gonosz és minden munkája felett! Ellene állhatunk az ördögnek, és annak EL KELL FUTNIA tőlünk. Nincs más választása. A kísértés elhagy, és mi elkerülhetjük a gonosz helyzetet, csapdát.
Ám ha mégsem voltunk elég éberek és mégis csapdába esünk, jó hír – van szabadító! Az Úr szeret, és ha felismerjük, hogy csapdába ejtett a madarász, és kiáltunk Hozzá, Ő onnan kiszabadít.
(Zsolt 91:2 Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!
Zsolt 91:3 Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.)

forrás: http://www.mindenlehetseges.shp.hu

Meggyőződésem, hogy a fenti történet főszereplője Ádámba szeretett bele, :) ezért adtam közre a sztorit!



...

...



Talán még az is megnyugtatna

ha végre előkerülne valahonnan Pipacs.
Bár átadta, nekem adta a jelszavát, nem helyettesítem!



Fogalmam sincs, hogy ki alakítja a főszerepet...

egy ördögűzős filmben.



Szerelemért büntetni

Ó, ezt is csak egy filmben láttam...



Valami nem stimmel a sztorival

*



Vajon ilyesmi megtörténhetett?

Ádámból mindent kinézek, de azt mégsem képzelhetem róla, hogy hosszú évekig csupáncsak azért etetett száraz kenyérrel, vagyis azért tartott életben, mert hajdanában édeskevésnek találta a büntetésem. Vajon ilyesmi megtörténhetett?

- Még nem végeztünk egymással, kis anyám, ezért felesleges azt gondolnod, hogy ilyen könnyen, illetve ennyivel megúszod, hiszen ismersz, nálam nincs kegyelem! Lélegezzél nagyokat, kicsi szívem, gyűjts erőt, érezd egy picikét jól magad, mert nem sietek, van időm, hiszen nem hajt: sem a török, sem a tatár! Ábrándozz nyugodtan, képzeld azt, hogy egy másik pasi majd kihúz a gödörből, vagy én visszatérek, mint ahogy a tündérmesékben szokás, mert így az a pofon, amit még tartogatok számodra: kegyetlenebb lesz, mint a halál. Persze közben dolgozom, de afelől egészen nyugodt lehetsz, hogy egyetlenegy pillanatra sem veszítelek szem elől… én „édes”, „drága” kis Pipacsom!

Remélem, hogy ilyen ördögi tervet azért mégsem kovácsolt!



:)

Kérem szépen a dolgokat illik komolyan, a megfelelő súllyal kezelni, de az ördög nem létezik!



Angyal szerint áldás, ördög szerint nem...

az ember nyelvén ez szerelem.--Michael Kunze
Szerintem a szerelmet az Ördög találta ki, nem a Jóisten!



Alvás után mindig erős vagyok! :)

Majd figyeld meg reggel, hogy micsoda energiákat fogok itt mozgatni! Jó éjt, drága barátom!



Hm, ez egy érdekes megközelítés!

"Ha most azt mondom Czeizel Endre luciferánus, akkor biztosan sokan a szívükhöz kapnak, hogy "hogyan merészeli"!

Pedig minden genetikus de facto luciferánus. Mint mondtam, egy luciferánusnak nem is kell hinnie semmilyen Istenben, vagy Sátánban, csak azt a szellemiséget kell magáénak vallania, hogy mi emberek le tudjuk győzni a teremtőt (legyen az Isten vagy akár az evolúció) a technológia segítségével.
És egy genetikus nem pontosan ezt teszi? A tudomány segítségével akarja legyőzni a teremtést. Majd ő belepiszkál, majd ő "megjavítja"..." (http://pirula2.rssing.com)



Így legyen! :)

Részemről biztosan így lesz örökre... bármi is történik!
Aludj jól Pipacska! Szép álmokat... holnapra biztosan jobban leszel... pihend ki magad, erősödj... :)
Én is szeretlek Benneteket! :)



Örökre így legyen!

"Nincsenek vitáink, nem rivalizálunk... támogatjuk egymást... egyéb híján lélekben". Szeretlek benneteket!



Leire, téged az Isten küldött!

Bocsásd meg, hogy félreértettem a szitut!
Nehéz úgy beszélgetni, hogy konkrétan nem tudjuk, hogy mivel foglalkozik a másik.

Kedves Leire, úgy érzem most magam, mintha egy gödörből húzott volna fel a Te baráti kezed, ezért írtam azt, hogy Isten küldött! Majd én is felhúzlak, ha véletlenül belepottyansz! Köszönöm! Ölellek!



Legjobb barátaimnak

Kezdetnek és Leirének:
http://cdn.notonthehighstreet.com/system/product_images/images/001/286/3...

A virtuális ölelés is lélekgyógyító, léleksimogató. Mindkettőtöket ölelem!



Ne szomorkodj, mert én szeretlek!



"De közben kiderült, folyamatosan mást támogatott..."

De közben kiderült, folyamatosan mást támogatott teljesen nyíltan? Szakmai berkekben nekem is volt egy olyan barátnőm, aki hátba szúrt. Sokáig emésztettem, hiszen én őszintén támogattam, amikor szüksége volt rá. Azóta rájöttem, hogy Skorpió (mármint a holdjegye) vagyis ugyanabban az időintervallumban született, amelyikben én, csak benne a Skorpiósság sokkal erősebben érvényesül. Egyszerűen nem tehetett mást, nem cselekedhetett másképpen, hiszen ez a természete. Amióta ezt tudom, sokkal óvatosabb vagyok...

Miért játszott veled kettős játékot a tiéd? Hm, csak találgatni tudok...
Legbelül érezte, hogy talán alkalmas vagy a feladatra, és azt is, hogy illene téged támogatnia, de az érdekei mást kívántak.



Kedves Pipacska! :)

"lenti soraid eszembe juttatták, hogy mikor csúszott ki a realitás talaja a lábam alól.
A szép gondolatok, versek tényleg simogatják a lelket, de egy határon túl nem vezetnek sehová... és a hamis remények, az illúziók valóban a mélybe taszítják azt, akit a délibábok megtévesztenek."

Kedves Pipacska!
Legalább Te tudod mikor csúszott ki a realitás talaja a lábad alól...
Én nem mondhatom el ezt magamról, mert folyamatosan ez történik velem. Egyszerűen képtelen vagyok tanulni a saját tapasztalataimból... újra és újra belesétálok a barátnőm csapdájába... mindig ugyanabba.
Mostanában is felhívta a figyelmem egy dokumentumra, melynek nagyon örültem... de féltem, hogy hamis illúziókat kergetek, ezért egy ideig gondolkodtam mit tegyek... megírjam-e?
Mivel amúgy is sérülékenyebb vagyok az utóbbi időkben egészem más okok miatt tartottam attól, túl mélyre zuhanok, ha újra csalódok a lehetőségben.
Végül rászántam magam, megírtam... talán egy kicsit túl részletesen is, több információval a szükségesnél.
De közben kiderült, folyamatosan mást támogatott teljesen nyíltan....
Azóta sem értem, mire volt ez jó neki, hiszen nem magamtól jelentkeztem...
Ő hívta fel a lehetőségre a figyelmem, nem is tudtam a lehetőségről...
Túl szép volt, hogy igaz legyen... http://www.demotivalo.net//pic/1356819028.4615-tumblrmft7usEHij1rv51xgo1...
Látod, ezért vagyok én egy magas szőke... akinek ilyen barátnője van és mégsem tudok rá tartósan haragudni.
Ő így áll hozzám: http://www.demotivalo.net/pic/1338909757.9326-demotival-f.jpg?1016
Kár volt írnom az egészről, mert csak még jobban elszomorodtam.

De itt vagytok Ti Kezdettel igaz Barátaimnak vigaszul! :) https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xpa1/v/t1.0-9/1474576_56545...

Legyen szép délutánotok:
https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xap1/v/t1.0-9/1472860_57432...

Ölellek Benneteket! :)



„Költészet volt, ahogy beszélt”

Kedves Leire, a lenti soraid eszembe jutatták, hogy mikor csúszott ki a realitás talaja a lábam alól.
A szép gondolatok, versek tényleg simogatják a lelket, de egy határon túl nem vezetnek sehová... és a hamis remények, az illúziók valóban a mélybe taszítják azt, akit a délibábok megtévesztenek.

Pontosan ez történt velem is…
Szűcs Judith - Csoda történt: https://www.youtube.com/watch?v=QjJO99IwVJA … mert a metaforavirágokat igazi virágoknak véltem)

(Az Ördög a megtévesztés nagy Mestere, hiszen elhiteti a hiszékeny emberrel, hogy amit lát, amit gondol, az valóság, nem pedig egy csalóka illúzió)