Hogyan érezheted magad jól a fogorvosnál?

fogorvosnálTegnap kihúzták a bölcsességfogamat. Nem untatnék senkit a részletekkel, csak annyit, hogy bár nem fájt maga a foghúzás, hiszen kaptam érzéstelenítőt, de az a 25 perc, amíg viaskodott a doki a fogammal, az nem volt kellemes, úgy éreztem magam néha mint egy rajzfilm figura, akinek bármeddig nyújthatja a rajzoló (fogorvos) az arcát, nem szakad el...

Mikor beültem a székbe - és már az előző nap is - arra "programoztam" magam, hogy minden rendben lesz, komplikáció nélkül kiveszi a fogamat az orvos, és a gyógyulás is zökkenőmentesen zajlik majd. Hozzáteszem, hogy novemberben már kiszedte ez az orvos egy másik bölcsességfogam, szükséges volt, és tudtam, hogy vár még rám egy ilyen menet... Akkor 1 hétig nagyon kellemetlen volt az érzés, de végülis kisebb fájdalmakkal, szövődmény nélkül megúsztam.

Tehát pozitív gondolatokkal beültem a fogorvosi székbe, és kértem az Univerzum energiáját ahhoz, hogy minden flottul menjen. És egyszercsak - már kb. 10 perce "voltam rajzfilmfigura", mikor belémvágott egy érzés: én szeretem ezt a két embert, aki itt fölém hajolva azon igyekszik, hogy tudása legjavát adva segítsen nekem, hogy a fogaimmal minden rendben legyen. Szeretem ezt a két embert, bár nem ismerem őket és ők sem engem, most mégis azon vannak, hogy nekem jobb legyen.

Tudom, tudom.. nekik ez a munkájuk, az enyémen kívül sok sok fogat tettek rendbe és láttak el, de mégis, olyan jó érzés volt erre rájönni ott a fogorvosi székben. Azon gondolkodtam, miközben rángatta a fogam az orvos, hogy vajon érzik e azt a szeretetet, amit én most küldök feléjük...

Aztán sikerült a foghúzás, az orvos már egy másik üggyel volt elfoglalva, ahogy azt megszokhattuk, egy betegre nem jut sok idő és személyes figyelem, de tudom, hogy abban a 20 percben, amíg a fogammal foglalkozott, tudása legjavát adta, amiért hálás vagyok. És a hálát itt most az érzésre értem, nem adtam borítékot, nem vagyok a híve a paraszolvenciának, de ez már másik téma lenne.

És a másik: ma nem fáj a fogam, pedig emlékszem, a novemberi húzásnál másnap és harmadnap még fájt kissé. Amúgy egyébként jól viselem a fájdalmat, de most tényleg nem fáj! :-)

Szóval a pozitív "programozás" itt is működik, a hála és szeretet érzése a legviccesebb helyzetben (mint pl. ha rajzfilmfigurának érezzük magunkat egy fogorvosi székben) is előbukkanhat...

Szép napot mindenkinek! :-)

Hozzászólások



:-) a 2. mondat helyesebben:

"És megmondom őszintén, nem is igen látok más utat arra, hogy átlendüljön az ember a gyerek- és fiatalkorban kapott hatásokon.."



Szia Andromed

Írod, hogy a szeretteiddel kapcsolatban gyakran nehezebb átélni a szeretet érzését, mint idegenekkel: nekem a megbocsátás segített. És megmondom őszintén, nem is igen látok más utat arra, hogy átlendüljön az ember a gyerek és fiatalkorban kapott hatások feletti "túllendülésre". Ha megbocsátasz nekik, azt mondod, nem haragszom többé. Minden megváltozik.
Azt hiszem, azt kell látni, hogy ha haragszunk valakire, magunknak teszünk rosszat egyedül.. a haragból, fájdalmas emlékezésből, szomorúságból stb. eredő negatív energiák minket fognak lefogni, minket gátolnak meg abban, hogy előre lépjünk, fejlődjünk, és élvezni tudjuk az életet. Tehát tulajdonképpen magadnak teszel jót ha megbocsátasz nekik.
És hidd el, ahogy te változol, csak annyi, hogy figyelemmel, elfogadással fordulsz feléjük, ők is változni fognak. És ez az érzés az lesz, amire gyerekkorodban vágytál. Most eljön. És ezt azért mondom, mert én ezen már túl vagyok. És ahogy itt mondjuk: működik :)
Mert mindenki változhat. De a legjobb, ha mi magunk változunk először. Ezzel meggyorsítjuk a folyamatot.. :)



Ez nagyon tanulságos,

Ez nagyon tanulságos, kedves történet volt, köszönöm szépen! Tanultam itt valamit megint!

www.aminababa.com
www.flavin7.com/gini99



Ez nagyon jó módszer és

Ez nagyon jó módszer és én is próbálgatom mostanában és megy! Én elég szorongós feszült ember vagyok, ám amikor megemberelem magam akkor én is ezeket szoktam meglátni az emberekben, hogy szerethetőek, és lám minden a legjobban sikerül, én is és ők is szeretetet kapunk egymástól pedig idegenek vagyunk :). Gyakran van úgy hogy a közeli hozzátartozókra nemtok így tekinteni mert előjönnek megint a régi elhasználódott negatív érzéseim velük és magammal kapcsolatban. De tudom az lesz a megoldás hogyha bennük is meglátom a végtelen szeretet szikráját, ahogy magamban is folyamatosan próbálom éltetni.



köszi Alfajáró :)

különös, de valahogy TUDTAM, hogy minden jól fog menni.. csak még azt nem tudom, hogyan tudom ezt az érzést az életem más területére is átvinni, hogy TUDJAM, hogy az úgy lesz, ne csak reméljem, akarjam, elképzeljem..
most ezen "dolgozom" folyamatosan :)