Hármas hármasság I.

hármasságÉrdekesen van összerakva ez a világ. "Rétegek" rakódnak egymásra, s együtt alkotnak valami bonyolultan egyszerű, és egyszerre egyszerűen bonyolult egészet.
Az ember szintjén, az ember által összeállt társadalom szintjén, és persze az un. isteni szférákban, tehát égi szinten is fellelhető egyfajta hármasság. S ezek nem csak külön-külön vannak, ahogy a gondolkodó ember látja, hanem egymásban élve léteznek, kölcsönösen hatva egymásra.

Nézzük meg először címszavakban e hármasság hármasságait:
1. Az ember szintje
a) szellem
b) lélek
c) test
2. A társadalom szintje
a) privát szint (az egyéni ember személyes kapcsolódási tere családdal, barátokkal, ismerősökkel)
b) középső szint (az egyéni ember kapcsolódása a közösséggel, amiben van; megjelenik, mint állampolgár, s az ő kapcsolódása az állammal, egyéb hivatalos szervekkel, stb.)
c) globális szint (az egyéni ember csekélynek tűnő kapcsolódása a globális térrel, az egyén és az egész emberiség kapcsolódása)
3. Az égi szint (ha úgy tetszik isteni szférák, Univerzális szférák)
A katolikus hitrendszer szerint Atya, Fiú, Szentlélek, mely bár szentháromság, a földi létben egy kicsit a szent, azaz ideális családi állapot megjelenítésére, szimbolizálására is hivatott. Az ősi vallások máshogy tekintettek erre, máshogy használták ezt a szimbólumrendszert, ez pedig a következő:
a) Anya
b) Atya
c) Fiú

Mindezen szférák gondolati szinten is helyet kapnak a fejünkben, és az ezekről alkotott gondolataink alapján igen sok minden kiolvasható egyéni helyzetünkről. Maga a secret kulcsa az, hogy az ezen fő területekkel kapcsolatos alapgondolatainkat "elcsípjük", megvizsgáljuk, majd a vizsgálat alapján eldöntsük, hogy változtatunk e rajta, s ha igen, mennyiben. Lám ez is egy hármasság. Az Istent persze be lehet helyettesíteni Univerzumra, vagy ha valakinek még ez is túlságosan "fellengzős" (nem véletlenül égi szférák), akkor maradhatunk az "életemről való gondolatok", avagy "hogyan működik az élet" kategóriában is. Ezek szinonimái egymásnak. Nincs tehát olyan ember, aki ne mozgatná életének ezt a tartományát, csak éppen mindnyájan máshogy hívjuk. Ha bármilyen területen változás áll be, az változást eredményezhet - persze különböző mértékben - a többi területeken is. A legközismertebb és "legföldibb" példa az, hogy ha baj van a munkahelyen, az igen is egy idő után meglátszódhat otthon, és ha baj van valamilyen kapcsolatunkkal, az igen is megmutatkozhat a munkahelyen. Már a szerelmes embert is könnyen "lebuktathatják". Biztos mindenki ismeri az "elsóztad az ételt, biztos szerelmes vagy" népi közmondást. Ezt sem a véletlen szülte.
Tulajdonképpen már itt befejezhetném az írást, és akkor örülnék, hogy ismét rövid voltam, hiszen vége is, most már csak részletezés következik. Aki akarja tovább olvashatja. Úgy döntöttem, hogy a részletezést az írás címéből kiindulva - a rövidség kedvéért - három részre tagolom. Következzék az első rész: tehát mennyünk végig egy picit részletesebben a fent felsorolt pontokon, azon belül is az első ponton:
1. Az ember szintje:
Rengeteg könyv, írás szól erről a szintről. Ez az ember testi, lelki, ha úgy tetszik mentális egészségének helye. Akkor tudunk egész-ségesen nézni önmagunkra, vagy másra, ha felismerjük ezt a - ha úgy tetszik - szent hármasságot. Fontos megint megjegyezni, hogy habár logikailag és gondolatilag megint jól elkülönítünk három részt, valójában ezek megint csak "egymásban élnek", és átérzik, átrezgik "egymás állapotát". Tehát csak a megértés kedvéért lehet ezt szétválasztani, de szervesen egyben kell nézni.
a) Az örök életű szellem
Örök életű szellemek vagyunk. Még egyszer leírom: Örök életű szellemek vagyunk. Amikor elkezdünk kinyílni a belső utazásra, az ezo-térre, s ezért elkezdünk mozgolódni az ezotériában, akkor azt szoktuk mondani: hallgatok a Felsőbb Én-re, ha úgy tetszik Lelki/Szellemi Vezetőmre. Akkor erről a részünkről beszélünk. Ez az a részünk, amely tökéletesen tisztában van életünk céljával, miértjével, mikéntjével. Ha úgy tetszik Ő a játékmester. Ő az a részünk, mely sose fél, mindig a szeretetben van, és mindig hozzá van kapcsolódva a Nagy Egészhez. Ezért amikor valaki azt mondja: "mi mindig online vagyunk, mindig hozzá vagyunk csatlakozva az Univerzum Nagy Energiájához", akkor igazat mond. Ez az a részünk, amely ha hagyjuk, hogy előtérbe kerüljön, akkor egyből el tud minket árasztani a szeretet, a nyugalom, a béke, és a tudás erejével. Egyszerűen tudjuk, hogy minden rendben van, jól halad, és nincs miért izgulnunk. Nyugalom, béke, szeretet lepheti el az egyébként félelmektől, és nyugtalanító gondolatoktól zaklatott életünket. Ez az a részünk ugyanakkor, mely ha balesetveszélyes helyzetbe kerülünk, akkor szintén átveheti az ego felett az irányítást, s olyankor elkerülhetjük a balesetet. A jelenlétben többször találkozhatunk ezen részünkkel. A jelen meghozza a létet, nem hiába van ez a magyar szavunk, hogy jelenlét, mutatja, hogy a múltban nem, a jövőben nem, csak a jelenben van lét. A teljesség igénye nélkül írtam a szellemről, ugorjunk tovább.
b) A lélek
A lélek terében zajlanak érzéseink. Ne feledjük, hogy mind a szellem, mind a lélek VAN. Energiarezgésként létezik. A szellem nagyon finom rezgés, a lélek, érzelmi részünk pedig egy lassabb rezgés. Ezt a szintet a pszichológia és a saját élményeink, érzéseink miatt jól ismerhetjük, ezért a rövidség kedvéért itt sem mennék bele súlyos részletekbe. A lélek része az a rész, ahol már egyértelműbben, megfoghatóbban tudunk eljárni. A Felsőbb Én-ről, ha még az embernek nem nagyon, vagy egyáltalán nincs élménye, nehéz megfoghatóan beszélni. Persze ilyen szempontból, aki hisz Istenben könnyebb dolga van, csak elkezd diskurálni Istenével. Azonban a lélek szintjét - ha úgy tetszik - mindenki ismeri. Alapszabály: ha jól művelem, gondozom a lélek szintjét, akkor mindenféle filozofálást és könyvolvasást mellőzve pozitív eredményt érhetek el Önmagammal kapcsolatban. Ehhez persze bátorság kell, mert út közben sokan elbizonytalanodhatnak. Mindig legyen időnk rendben tartani lelkünk belső világát, és ha lehet sose várjuk el ezt mástól, még akkor se, ha "jól fel vagyunk szerelkezve" szeretett emberekkel. Nem kell elhinni, de ki lehet próbálni, hogy a belső lelki munka mindig meghozza a kívánt, nagyszerű, pozitív hatást.
c) A test
A test a leglassabb rezgés, hiszen a rezgésekre jellemző, hogy minél "égibb", annál inkább gyorsabb, s minél inkább anyagi, minél inkább "testet öltöttebb", annál inkább lassabb. (Ez egyébként igaz az érzelem, lelki állapot világára is, a szeretet ill. a szeretetből gyökerező jelenségek gyorsabb rezgésűek, míg a félelem és a félelemből fakadó jelenségek lassabb rezgésűek, mértéktől függően.) A test világának meg van a maga fizikai, biológiai és kémiai nyelvezete, s persze az egész emberi testnek, ha úgy tetszik meg van a maga nyelvezete. A lényeg az, hogy azért kell az embert hármasként nézni, mert a szellemben megjelenő rész sokszorosan hat a lélekre, és persze a testre, és a lélekben megjelenő rész is sokszorosan hat a testre. A test részecskéi nem csak hétévenként cserélődnek. Az - ha úgy tetszik - a tavaszi nagytakarítással egyenlő. Naponta is cserélődnek sejtjeink. Bizonyos statisztikák mérik is, hogy egy átlag felnőttben, egy nap alatt hány sejt hal meg, és hány sejt születik meg. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezen sejtek milyen érzelmi, gondolati, szellemi, energetikai térben születnek meg, ugyanis sokat felvesznek a környezeti rezgésekből.
Mai világunkban az egészségügy hivatalosabb és jobban elterjesztettebb része egyrészt félelemalapú, másrészt túlságosan a szomatikus részt nézi. Ha a testtel történt valami, akkor biztos csak és kizárólag a testnél lehet megoldani a problémát. Természetesen a hangsúly a "csak és kizárólag"-on van. Nyilván ez az állapot is változik, változni fog. Ha teljesen akarjuk szemlélni a dolgot, akkor nem elég azt mondani:
a testnek/elmének és a léleknek köze van egymáshoz. Ekkor azt mondjuk: pszichoszomatikus. Ezt a hivatalos tudományok is elismerik, részben használják is ezt a fogalmat. Ha a teljes igazságot ki akarjuk mondani, akkor ezt a hármasságot egyben, egységében kell kezelni. Egy kialakult betegségnél tehát azt mondhatjuk, hogy az minden esetben, vagy a legtöbb esetben spirito-pszicho-szomatikus. Bármilyen folyamatok is induljanak el a szellem és a lélek szintjét együttesen nézve, azok valamilyen formában le fognak csapódni a test szintjén is. Ezért lenne fontos, hogy a kutató szemek végre túllássanak az anyagon, és a genetikán, ha úgy tetszik a materialista tudományokon. Ezt a témát is sokáig lehetne még nyújtani, de most lépjünk tovább. (Folytatása következik.)

Hozzászólások



a pszichoszomatikát

már kapiskálja az orvostudomány, de a spirito-pszicho-szomatikus gondolkodás még várat magára. Mármint a hivatalos gondolkodásban.
És nem csak az orvostudományban.
A magánéletben is minden erről szól.
De jó, hogy felhívtad rá a figyelmet.



Remekmű, Zsül:) Köszike!