Ismét hull a hó

A héten már másodszor lepődtem meg nagyon. Reggel felkeltem, nah ez a szokásos rész, mint sokunk életében ez hasonlóan történik reggel csörög a vekker, az az a mobil, "amiben" megpendül egy gitár húr, mégiscsak nem olyan ijesztő mint a kiábrándító csörgésre kelni.

Nah, de ismét elkanyarodtam. Szóval csörög a telefon, kikászálódás az ágyból, és a döbbenet, amikor felhúztam a redőnyt és végül látom a vakító hót. De március van ... már a tavasznak kéne itt lennie, teljes mellszéllességgel, nem?? Vagy csak a hét eleji vakító napsütés álca volt? Csupa szemfényvesztés?? Mint valami ijesztgetés és a tél még utoljára megmutatja magát, az erejét???

Míg kiértem a munkahelyemre folyamatosan szállingózott a hó. Az egész Bükk fehér takaró alatt, ami gyönyörű volt, ez kétségbe vonhatatlan. A nap folyamán néha kipillantottam az ablakon és még hullik, azaz inkább szakad még mindig. Úgy sajnálom, hogy nem Karácsonykor volt ilyen szép hóesés. De annyira örültem már a madarak csivitelésének, felmelegítette a lelkem a Nap első melengető sugara. Reménnyel telt meg minden, s most ismét jön a szürkeség és komorság?? A remény sokkal jobb érzés, a kezdet vagy vég mindegy de változás. Lehet ez is probléma, hogy az állandó változást várom, holott a pillanat megélése lenne a fontos??? Túlontúl a távolba látok így feledve a jelen gondjait, de akkor ez azt jelenti, hogy a jobb jövő mindig ugyanannyi távolságra lesz tőlem? Az az mindig előttem lesz, amit sosem fogok utolérni, mint a macska aki a saját farkát kergeti? Nem hiszem, hiszen a napjaimat igyekszem pozitívan "programozni" mondom magamnak I am beautiful girl. I am very clever etc. etc. magyarul még nem megy, mert hát az lenne a hihetőbb nem? Elvégre magyar vagyok...az agyam is magyarul forog... bár néha nem is rossz az angol lényegre törő egyszerűsége. De ez is haladás angolul kimondani, és a kocsi magányába, hangosan kimondani ezeket a súlyos szavakat. Mert fontos a megerősítés saját magunk számára is.

De jön lassan a Nap melege, a zöldellő táj és a madárcsicsergés.

Hozzászólások



igaz :)

Igaz:)



én szeretem a havat. olyan

én szeretem a havat. olyan nyugodt lesz tőle minden. a táj csendes és békés, a hó energiája nagyon tiszta. nem véletlen hogy egy-egy síelés alkalmával sokkal jobban kipiheni magát az ember, mint a tengerparti homokban fekve... ráadásul a hó mintha meleget árasztana. ugyanaz a hőmérséklet hóban sokkal melegebbnek tűnik mint ha simán fagy van. Amikor vastag hótakaró borítja a tájat, még mínusz tíz fokban is néha melegem van :-)