"Jelek, sugallatok"után - tervek a SIKERHEZ

Egy ideje már jeleket kapok. Legalábbis úgy érzem az Univerzum üzenni akar.
Először még csak villanásnyi, halvány kis elmosódott képecskék voltak.

Az első, pár hónappal ezelőtt egy viharos éjszakán történt. A vihar felébresztett, de nem zavart, nyugodtan feküdtem. Majd hirtelen valami késztetést éreztem, hogy a mindig kéznél lévő jegyzetfüzetet elővegyem. Áramszünet volt a vihar miatt, így gyertyát gyújtottam.
A gondolatok meglepő gyorsasággal követték egymást, nagyon gyorsan írtam a gyenge gyertyafényben. Nem érzékeltem az időt, de talán majdnem egy óra telt el. Majd hirtelen csend lett.
A vihar is elcsendesedett, és a gonmdolatok sem jelentkeztek többé. Döbbentem ültem egy pillanatig, majd olvasni kezdtem az írásomat.

Meglepődtem az olvasottakon, hiszen brilliáns ötletek voltak, csak éppen akkor nemtudtam mit kezdeni velük. Éjszaka már nem sokat tehettem, nyugtalan álomba merültem. Innen kezdve semmi nem volt már olyan mint annak előtte.
Nyugtalanság kerített hatalmába, és lázas keresésbe kezdtem. Egy ideig nemtudtam, mit is keresek, de azt igen, hogy meg kell találnom. Ahogy valami eszembe jutott, azonnal leírtam.

Éreztem cselekednem kell, nincs ideje a halogatásnak MOST kell tennem "valamit". Nem értettem az üzenetet, de nagyon figyeltem, szinte minden érzékemmel azon voltam, hogy készen álljak akkorra, amikorra a következő jel, vagy sugallat érkezik.

Tudtam rajtam a sor. A leírtakat meg kell valósítani. Változtatni akartam. Valahol olvastam: - "Mindennek meg van az ára, és ez az ár nem mindig a pénz".
Van valamim, ami egy kívánság, egy áhitott cél, van tapasztalatom, akaratom, a hogyan még kérdés.

Összhangba kell hozni a dolgokat. A MOST is meg van, nics lehetőség halogatásra, akkor vesztes leszek. Sok időt fektettem bele, hogy különféle forrásokból a tudást megszerezzem, de ez önmagába nem volt elég, ezt csak most látom. Más megközelítés kell. Tanulom az új látásmódot. Sikerülnie kell, mert SIKERES akarok lenni. Ha sokat gyakorolom, sokat ismétlem, egyre könnyebbé válik, és remélem hamarosan a rutin része, lesz, majd szokássá válik az új megközelítés alkalmazása.

A célnak kell a szemem előtt lebegni, és nem hagyhatom, hogy bármi is eltérítsen a céltól. Azt is látom közben mi az ami körül vesz. Ezeket a meglátásokat összhangba kell hoznom, Most ezen dolgozom.

A zavaró dolgokat kiiktatom.
Folyamatosan keresek valamit, valamilyen lehetőséget amik a célomhoz közelebb visznek.

Olyan nem létezik nics megoldás, lennie kell. Régebben, magam voltam a gátja a céljaim megvalósításának.
Tele voltam félelemmel, aggódással, és ezek szinte szószerint megbénítottak.
Ültem a szöbámban, és folyton a gondjaimmal voltam elfoglalva. Nem vettem észre a kapott üzeneteket. Nem érzékelték a receptoraim. Ebből a csipkerózsika álomból ébresztettek a kis "jelek". Már nem aggódom, legalábbis féresöpröm a hajlamot, és gyorsan másra terelem a figyelmem.

A tervezés folyamatában vagyok, és ez nagyon lefoglal. Állandóan a tervek kidolgozásával foglalkozom.
Biztos vagyok benne, hogy minden okkal történik. Nem volt elég könyveket olvasni, filmeket nézni, az üzenetük valószínű csak most tudatosult.

Már két napja le akartam írni ezeket a gondolatokat, de valami ok folytán véletlenül kitöröltem. Semmi baj gondoltam, majd újra neki fogtam rögtön, és az eredmény szintén az utolsó mondatnál ugyanaz lett. Ezen akkor elgondolkodtam. Még nincs itt az ideje ezekről írjak gondoltam, majd kikapcsoltam a gépet és lefeküdtem.
Tegnap egy nagyon jó ismerősöm jött hozzám és megkérdezte lenne-e kedvem holnap egy bemutatóra elmenni. Valamiért most ezzel én jutottam eszébe. Már tudtam, hogy itt az újabb üzenet. Biztosra mondtam, hogy ott leszek.

A bemutatón az utóbbi évek legprofibb üzletkötőjével találkoztam. Nekem rögtön hiteles volt amit előadott. Két év óta nem sikerült senkinek. Azonnal egy hullámhosszon voltunk.
Hétfőn megyek vele egy megyei szintű előadásra, egy régió igazgatónak szeretne bemutatni.

Azt nemtudom, hogy pontosan ez-e amit akarok, de mindenesetre azon a pár hónappal ezelőtti listán szerepelt ez az üzletépítés is, csak annyi a külömbség, hogy én ezt a tevékenységet még kiegészíteném más jellegű, de a tágabban vett támához kapcsolatos dolgokkal. Mindenesetre már színesedik a világ. Addig is dolgozom a terveken.

Szeretem ezeket a kis "jeleket, üzeneteket, sugallatokat", és hálás szívvel köszönöm az Univerzumnak.