Jelen-Lét

jelen-létNagyon egyszerű a létezés, csak mi emberek tesszük bonyolulttá. Számtalan esetben tapasztaltam, hogy a megszokások, a ragaszkodás, vagy az illúziók miként teszik tönkre a pillanat varázslatát. Rá kell ébrednünk, hogy pillanatokban élünk és nem vagyunk képesek nagyobb egységben uralni az időt.

A jelenben való tökéletes feloldódás csak a többi idősíktól való elszakadással valósítható meg. Sokan és sokszor elmondták már előttem, hogy a múltban nem történik már semmi.

Szép lassan az enyészet szürkeségébe vesznek fontos és kevésbé fontos pillanataink.
Ami akár csak egy pillanattal ezelőtt történt már nem változtatható, de a jelenünkre, sőt akár a jövőnkre is hatással lehet. Még a kevéssé fontos pillanatok is átértékelődhetnek, bizonyos esetekben. A jelenünk tehát a megélt múltból, illetve annak a tapasztalataiból gördül tovább. Egy porszem életünk homokórájában, mely aláhulltában egyre nagyobb hegyet épít mindaddig, míg táplálják az isteni minőségű pillanatok. Ez a csoda a jelen-lét porszeme.

Az utad ezekkel a porszemekkel van borítva, mint a mesében. A probléma csak az, hogy senki tud a saját útján előrelátni, előre porszemeket szórni. Ez a szabad-akarat. A jövőnk csak úgy válik jelenné, ha azzá tesszük, döntéseket hozunk és megéljük az ennek hatására megszülető pillanatokat.

Manapság sokan nem találják a helyüket, nem találják az útjukat. Sok ezoterikus ismerősöm szokta mondani, hogy most keresi az útját.
Ha nem találod az utat, nézz a lábad elé... ott lesz. Mert hol lennél egyébként ha nem az utadon. Mindannyian úton vagyunk... és más nem történik, mint hogy állandóan megérkezünk a jelenbe... hogy ki miként éli meg az már egy más kérdés...

Ha nem azzal foglalkozol, hogy merre vezet az út, hanem megéled a jelened akkor mindig benne lehetsz a pillanatban ami csak neked született... akár jó, akár rossz neked épp akkor.
De annál nagyobb hibát nehezen követhetsz el, mint hogy a múltadban ragadsz, vagy a jövőn keseregsz... épp csak a jelent az egyetlen igazi létezőt nem éled meg.

CsatolmányMéret
mandala.jpg60.39 KB

Hozzászólások



A világról, amit most érzékelünk



Valaki egyszer...

Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy " élj a jelenben, a múlt árnyékával, a jövőbe nézve"
Ez jutott eszembe az írásodat olvasva.



Shakes Peare

Mindannyian ugyanabból a forrásból írunk. :-) Szóval ez a forrás a tiéd is, meg az enyém sem. :-)



Szia Ritocska!

Nem a könyvről írtam le a véleményem, hanem a tapasztalataim osztottam meg.
A könyvre kíváncsi vagyok.
Köszi az infot!
:)



Szia Nux V.!

:) Talán cím alapján nem kéne messzemenő következtetéseket levonni egy könyv tartalmáról, de Te dolgod, hogy mivel élsz és mivel nem. A lehetőségek számodra sem működnek másként, mint bárkinél. Élsz vele vagy nem, Te döntésed.
Ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz. :D
A legjobbakat Neked!



gratula

Kedves Sunranger, mintha az én tollamból irtad volna:-)))) gratulálok a JELENLÉT irásodhoz, szivemből szóltál kedves Testvér!!



Szia Ritocska!

Köszi a tippet, szívesen olvasnám, hogy más miként boldogul a tudatalattijával. A tudatalattinak nincs hatalma, nekünk van hatalmunk. Persze a tudatalatti is mi magunk vagyunk, csak amíg nem kötjük össze a tudatrétegeinket tudatosan, addig külsődlegesként élhetjük meg. Sok szerencsét!
Nux Vomica



bizonyos dolgokra nem pazarolnék gondolatokat

Nem vagyok tagadásban, de nem szeretem a politikát. Örülök, ha működik benne a Secret. Nem olvastam az írást, de ha már felhívtad a figyelmem elolvasom. A valódi dolgokat szeretem, a napsütést, meg a tavaszt.

és köszönöm jól vagyok. Nincs semmi baj a haladásommal, ne vonjunk le félmondatokból messzemenő következtetéseket.
Nem azt mondtam, hogy pocskondiázta valaki, csak azt, hogy nem szeretnék egy ilyen vitába belekeveredni.



Kedves Sunranger!

Nem is hittem, hogy vész van, de azért köszönöm, hogy megnyugtattál.
Te ilyen erős tagadásban vagy? Hú, ez elgondolkodtató. Segíti a haladásod egy ilyen állapot?
Admin nem a politikáról írt, pusztán a vonzás törvényéről, hogy mennyire kézzelfogható mindenütt, hogy működik.
Ki pocskondiázott itt bármit is? Nem értem.
Node a legjobbakat Neked és persze Mindenki másnak is!



semmi vész

A pártszlogenekről nem olvastam semmit, mert nem érdekel. Azt szeretném látni, hogy merre haladunk. Nem célom a Secret gondolatiságát pocskondiázni. Nagyon nem.



Kedves Sunranger!

Egyben biztos lehetsz: itt megvalósult a jelenlét. :)
És látható az is, hogy milyen könnyen irányítható az energia útja a jelenben. Nagyszerű tanulási lehetőség.
Ha esetleg olvastad Admin írását a pártszlogenekről, akkor máris láthatod, a címet 100%-ig megteremtetted. :)
A tartalomra vonatkozóan meg, ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a vélemények eltérőek. :)
A legjobbakat Neked!



Érdekes

Ez lett a legolvasottabb topik mostanában, a kérdés már csak az, hogy tulajdonképpen miről is szól?



Na! :)

Van, hogy vissza kell menni az alapokhoz ezredszer is. A titok ideje csak akkor jár le Neked, ha eldöntöd, hogy lejár. Ez a Szabad Akarat, ez a teremtés.
Elfáradtál. Nem baj. Most magaddal van egy kis dolgod, érthető.
Nekem is volt pillanat, amikor úgy éreztem nincs itt a helyem. El is mentem akkor innen. Aztán visszajöttem és megtanultam, hogy az ember, ha elfárad leül ott, ahol van, de aztán úgyis feláll újra. Megtanultam, hogy nincs végleges és végső állapot, se negatívban, se pozitívban.
Ha esetleg még nem tetted volna és nem sértődsz meg azon, hogy ajánlom Neked, olvass Joseph Murphyt. (Pl. Tudatalattid csodálatos hatalma) Ha szeretnéd, szívesen el is juttatom Neked emailben.

És én személy szerint igenis sajnálnám, ha elmennél. De tisztelem a döntésed is, ha mégis így teszel.
Neked is sok sikert és a legjobbakat!



Szia Ritocska!

Látom, hogy ezt csinálod, és ez az, amit őszintén tisztelek a tevékenységedben.
Ez az, ami nekem nem megy már. Éppen ezért a felismerés pillantában tudtam, hogy nem itt a helyem. Ennek az oldalnak az üzenete számomra az, hogy vissza kell mennem ismét az alapokig. Ezt teszem most.
Ezt köszönöm az oldalnak és Neked is.

Úgy tűnik, hogy nekem lejárt A titok ideje.

Sok sikert!
Üdv:
Nux Vomica



Szia Nux V.!

Csak egy kérdés, igaz összetett: Te nem szoktál kimerülni attól a törekvéstől, hogy a játszmát felszámold? Mert bevallom én mostanában nagyon fáradtan szemlélem azt, amit felismertél.
Bennem 2 dolog mozog mostanság, az egyik, hogy igenis megmondom és rámutatok ezredszer is és mostanában megindult az, hogy attól, hogy mások ezt teszik, valójában nem vonnak-e engem is bele azzal, hogy néhol megpróbálom leállítani? Elgondolkodok, hogy mivel régebben én is megtettem és nem zárom ki, hogy most lehet olyan, amiben megteszem, ha a törekvés már él is arra, hogy ne... Nem lehet, hogy van, akinek végig KELL járnia, hogy eljusson a saját felismeréseihez? Mert ugye, ha bárki szól egyszer, azzal ott a lehetőség a felismerésre, de, ha nem ismeri fel, vajon tényleg újra és újra meg kell próbálnom mutogatni, hogy ott a trutyi? Ha elsőre nem csattan le másodikra le fog?



Szia Mó!

Ez a titok ihlette oldal. És a titok egy leckét tanít, a tudatos teremtés leckéjét. Hogy ismerd fel és tudd pontosan mit teremtesz, és tudatosan, a szándékaidnak megfelelő teremtési üzenetet küldd ki, és vedd észre, ha mégsem azt csinálod.
Az energiajátszma, még inkább szeretetjásztma, ami itt sokak között az oldalon megy, az pont az ellenkezőjét teremti annak, ami szándékaik szerint való. Több példa a filmben és a könyvben is leírja ezt a magatartási-teremtési mintázatot. Bennem felmerült, ha ezt csinálják, látták egyáltalán a filmet? Mit keresnek a titok szellemiségében, ha pont az ellenkezőjét csinálják?
A titok lényege, hogy ugyanazzal az erővel, amivel a hatalmas implicit negatív energiáját keringtetik a cybertérben, egy egyszerű, tudatos hozzáállás változtatással valóban a szándékaiknak megfelelő teremtés érhető el.
Csakhogy a hozzáállás megváltoztatása egyben a személyiségfejlődés útja is, és így az identitás egy darabkáját meg kell változtatni. Ezért olyan nehéz bármiféle játszmát felszámolni.
És valóban lehet legyinteni a társulatra, hogy majd rájönnek!
Lehet, hogy igazad van, hogy az oldalon szörfölők és kommentezők nem érik meg az erőfeszítést, hogy saját hitük, napi rutinjuk ellenmondásosságával szembesüljenek. Majd kitiszul nekik.
Természetesen.

Minden tudáshoz hozzá lehet jutni a 100. majom effektussal.
Csak várjuk meg azt a 100. majmot, nekünk semmi dolgunk nincs.
Lehet, hogy a 77. majom voltam, aki felismerte a játszmát. Már csak 23 kell, hogy mindenki rájöjjön. Ki tudja?
A folyó játszmából tudni lehet, hogy még nem volt meg a 100 majom.
:)



húha.

Itt is van veszekedés???? Újként még nem találkoztam itt ezzel a dologgal.

Valahogy úgy élem meg ezt a jelenlét dolgot, hogy nem kommunikálok ott, ahol felesleges, mert nincs befogadó közeg.
Ami azt is jelentheti, hogy nem hallják, és azt is, hogy csak a sajátjukat fújják.
Amúgy ez egy kortünet, nem sok mindent lehet ellene tenni.
Talán csak azt, hogy eggyé válsz az egész mindenséggel feloldódsz, és kívülről nézed az energiafonalakat. Látod, mi miért van, de hagyod, hogy úgy legyen, nem adsz további figyelem-energiát oda, ahova felesleges.
Teret adsz Magadnak, a gondolataidnak.
És rájössz, nem is kell közölnöd semmit, mert majd kitisztul az egész dolog mindenki számára.
A közlésvágy is olyan, amit az ember idővel kinő, túlhalad.
Energiajátszma.
Csak tanuljuk, hogy van más forrás is.



Végülis tökmindegy. :D

A vége mindig csak EGYfelé vezethet. :-)
Szép napokat MINDENKINEK! :-)



Szia István!

Hűen ábrázolod a pozitivitás rákfenéjét. A pozitivitás címszó alatt mindenre igyekszel ráhúzni, hogy az pozitív, még arra is, amit valójában nem úgy élsz meg. A fejlődés lehetőségét tagadod meg ezzel magadtól. Ugyanis, ha mindenáron rá akarod erőltetni magadra, hogy az nem is olyan rossz, az valójában csak nem túl jó, akkor az jó. Bebetonozod magad a pöcegödörbe.

Tudni kell különbséget tenni, ahogy mondod. A jó és a rossz nem általában létezik, hanem szituációhoz kötötten. Adott helyzetben van, ami jó, van, ami rossz. Ezt fel kell ismerni, ez az a "különbséget tenni", amire igen nagy szükség van. A pénztelenség rossz, totál leépülnek az emberek fizikailag, szellemileg és érzelmileg is pénztelenség mellett. Mitől lenne az jó? Ha azt mondod jó, akkor éled tovább ugyanúgy az életed, hiszen az jó neked. Egy jó nagy hazugságot dédelgetsz. Egy idő után nem fogod érteni, hogy miért a trutymó dől rád és miért nem a feltétlen szeretet.

Többek között azért, mert a szeretettel továbbra is bizniszelsz. Ha szeretetet akarsz kapni, adj szeretetet. Miért akarnál szeretetet? Hát azért, mert nincs, vagy nem elég. Ha volna, nem kellene. Amit valójában kiküldesz a szeretet hiánya, és a szeretet nevében fenntartod és növeled a szeretethiány megélését. A titok által jól ábrázolt téves teremtési kör. Ugyanaz a játszma, amit Ragyogás szeret játszani, és ebben partnerre talál benned is. Ez azt jelenti, hogy nem tudatosodott a titok titka. Borzalmas látni a tudattalan szerepjátékot azért, hogy a szeret megérkezzen a cybertér másik oldaláról.

A szeretetet nem azért áramoltatjuk, hogy visszakapjuk, az csak úgy áramlik.

A pénzzel kapcsolatos ügyeket Palacskó András nagyon jól összefoglalja. Mindenkinek megvan a maga határa minden kérdésben, a pénzben is. Egyéni, hogy kinek mi a sok vagy a kevés. A baj, ha a pénz értékmérővé válik, ha a pénz mennyiségéhez kötik az önértékelést, ha annyit érsz, amennyi pénzed van. A pénz médium, nem értékmérő, csak akkor okoz galibát, ha kikerül a saját helyéről, nem közvetítő, hanem értékmérő szerepet tölt be. Ezért kicsit disszonáns az a pénzteremtős duma, hogy hidd el, elég értékes vagy ahhoz, hogy pénzed is legyen, itt még mindig értékmérő helyzetben van a pénz. A pénztelenségnél soha nem a pénzzel, hanem az önértékeléssel van baj.

A jó önmagában jó, nem kell rossz, hogy tudjuk értékelni. Sőt, még azt is tudom, hogy lehet és van még jobb is.

Üdv:
Nux Vomica



Ilyen a világ

Teljesen normális minden, kicsiben pontosan ugyanaz történik itt benn, mint ott kinn. Nem vagyok meglepődve. Az egész régen nem az általam felvetett gondolatól szól, de van helyette alkotó vita egóról, hűvös tudásról és szeretetről. Teljesen rendjén van minden.



Olyan fura ez az egész topik.

Olyan fura ez az egész topik. Egyfelől mindenki csak írja a magáét és nem érti meg, amit a másik írt vagy szándékosan/ nem szándékosan félre értitek/értelmezitek egymás szavait. Fura, hogy én értem, amit NV (elnézést a rövidítésért, nem akarlak átnevezni) ír, a szándékát is és valamiért nem látom benne a szeretettelenséget, pusztán azért, mert nem sminkeli a mondanivalóját, de ugyanakkor értem azt is, amit mások írnak és néhányak hozzászólásában látok igazságot is. És mindemellett az egész felett van egy olyan érzésem, hogy nem értem mit nem értetek egymás mondanivalójában. Bábel tornya ugrik be hirtelen.
Hát ez meg most az én tükröm. :) Úgy tűnik a zűrzavar zűrzavart szül. Vajon miként lehetne letisztázni a káoszt (ha szükséges egyáltalán)? Vagy csak így szép a világ?
Mindenkinek szép hetet és a legjobbakat!



Örülök, ha tanulhatok

Az végülis komoly kérdés, hogy érdemes-e tanulni attól, aki elveti a szeretet és folyamatosan a saját maga igazát erőlteti másokra? A mesterek többsége valószínűleg pont azért lett az, aki, mert szeretettel igyekszik átadni a tudását. Én azt hiszem, hogy a nagy tudás csak az elme és az egó játszmája bizonyos esetekben. Ha nekem van mit tanulnom, akkor talán másnak is, hiszen egymástól tanulunk. Talán.

Szeretettel
Sun



Köszi, a Választ, később

Köszi, a Választ, később reagálok rá. Tényleg nem tükrözi a gondolataimat az, amit leírok?
István



Szia István!

Sem nekem nem kell bocsánatot kérnem, amiért vagyok és senki másnak sem azért, aki. Az elfogadás erről szól. Olyanok vagyunk, amilyenek. A ténykedésünkkel járó leckéket pedig megkapjuk és vagy tanulunk belőle vagy nem. Mindenkinek ki kell állnia magáért, mindenkinek a saját határai szerint kell reagálnia, mert, ha nem ezt teszi, akkor elárulja önmagát. Ha valakit irritálok, akkor ki kell fejeznie, mert, ha nem ezt teszi, elárulja önmagát. Ez mindig megbosszulja magát. Éppen ezért a kezdeti reagálás után mindig át gondolom, hogy mi a lecke a helyzetben nekem. Amit meglátnak bennem, az nekik üzenet, amit meglátok bennük, az nekem üzenet.

Tudod, a szeretet megélésével nincs semmi baj, de nem vagyunk kínálat a szeretet asztalánál, ahol másokat kell táplálnunk vagy falatozhatunk másokból. A szeretet és minden más belül van, és nincs szükség arra, hogy másokat felzabáljuk szeretetéhségünkben. Ha éhezünk a szeretetre, akkor dolgunk van magunkkal és nem úgy, hogy másoktól eszipkázzuk akármilyen csalafinta trükkel a szeretetét. Mert azzal nem találjuk meg magunkban a szeretet forrását, hanem felemésztjük a másét. Monicas idézgeti Oshot, nos, a szeretet tekintetében tökéletesen egyetértek vele. Nekem nem pálya, hogy flastrom legyek valakinek a lelki sebén.

Ha lehet Osho kifejezését használni, hát a tudatosság hideg tüzére gyúrok. Megtanultam olvasni a tükörben és nem elolvasom mások topikjait, hanem látom őt a topikjában. Sunrangernek valószínűleg csak annyit kellett megtudnia tőlem, hogy öreg, papolsz a jelenben élésről, de saját magad a múltban élsz, ébredj fel, kezdj el cselekedni a szíved szerint, ne vágyakozz, élj tényleg a jelenben. Origami a jelenben éléssel szintén valami ősi és tiszta után vágyakozik, ezért alaposan a múltban él, így természetesen nagyon lelekes Sunrangertől. A vonzás törvénye univerzális és 100%-os.

Éppen ezért nekem borzasztó fontos üzenet mind a szeretetről, mint a jelenben élésről. Már átlátom, értem és azt hittem valóban ezt élem, de a vonzás törvénye nem olyanokkal hozott volna össze, akik játszmáznak a szeretetért és papolnak a jelenben élésről, ha ez igaz lenne.

Szóval, István, igazán kedves gesztus, hogy állásfoglalsz mellettem. Szeressük őt is, szegény, nehéz sorsút, aki szerencsétlen azért ilyen, mert ilyen meg olyan traumája lehet, és akkor zokoghatnánk, ha tudnánk miken is ment át. Csakhogy ez nem szeretet, hanem sajnálat. Felesleges sajnálnod engem, a sajnálat úgy működik, hogy akárkit sajnálunk, azt az agy úgy érti, hogy magad sajnálod, így a saját izomzatod támadod meg azzal, ha engem sajnálsz. Teljes értékű embernek gondoltam magam és másokat is annak kezelek, és ez a tükör, amit mutatsz nekem, szintén azt sejteti, hogy e téren vannak illúzióim.

Üdv:
Nux Vomica



Sziasztok! Gondolkoztam, hogy

Sziasztok!
Gondolkoztam, hogy bele folyak-e egy újabb vitába, de ha már egyszer fórum, hát ezért van kitalálva.
Nagyon bántónak találom ezt a légkőrt, ami Nux Vomicát övezi! Tény, hogy nem olyan hangnemet üt meg, ami éppen zene volna füleinknek, de az orvosság is keserű és az injekció is fáj, még is alkalmazzuk, a kívánt hatás érdekében.
Az én meglátásom szerint nagy tudással rendelkezik és nagyon értékes hozzászólásokat tud adni ő IS! Ép úgy, mint más IS.
Menyivel egyszerűbb volna, ha bizonyítanánk, hogy kellően magas a tolerancia küszöbünk, valamint másokat el tudunk fogadni olyanak amilyen. Mert, hogy a szeretetet nem lehet feltétekhez kötni. (Ez lesz a feltétel nélküli szeretet.) Nem köthetünk szerződést, hogy csak akkor szeretlek, ha ilyen és olyan vagy, esetleg, ha így vagy úgy viselkedsz vagy beszélsz! Ha ilyen szerepet vállal, hát tegye! Az ő életét ő éli. Biztos, hogy meg van az oka annak is mért ilyen. Lehet, ha bele látnánk az életébe, könnyezve kérnénk bocsánatot.(Ez csak feltételezés, de már tapasztaltam hasonlót.) És fontos még a különbség leképezése! Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a jót, nem árt meg ismerni a nem túl jót is.(Mielőtt kikérné magának: nem az emberről beszélek most.) Na és a mondás: "Kardtól vész ki kardal él!" Ha megértő szeretet akarsz kapni, hát adj azt te is! Higgyétek el, hosszútávon megéri.
És most nyugodtan elítélhettek ezért az állásfoglalásért, de az vesse az első követ…(aki leg jobban tud célozni) :-)
Szívből Kívánom mindenkinek a leg jobbakat: István



Szia Origami!

Értem, a békés harcos módjára élsz.
Sallangoktól mentesen, ugye?
Meg tisztán is, elvégre a szemetet kidobálod.

Mert mi a szemét, ami kibodálsz?
Mindaz, amivel nem tudsz mit kezdeni.
Nézz szét, a Föld tele van kidobált cuccokkal, amikkel az emberek nem tudnak mi kezdeni.
Hegyekben áll a trutymó, mindent mérgez, mindent szennyez.
Mondd csak, jelenben élő, nem hallottál még az újrahasznosításról?
Kiderülne, hogy amivel nem tudsz mit kezdeni, az még mennyi mindenre jó.

-Szia Zen!
-Szia Nux Vomica!
-Látod a követőidet?
-Milyen követőimet?
-Hát, őket?
-Ja, rájuk gondolsz? Ők nem engem követnek, csak azt hiszik, hogy engem követnek, de már régen nem, csak nem veszik észre.
-Akkor? Miért nem csinálsz valamit?
-Mégis mit vársz? Terelgessem őket? Tudod, én nem vagyok pásztor, ők meg nem birkák. Szabad emberek, magunk döntik el merre mennek, csak egy ideje elfelejtettek felpillantani, mindig csak a következő lépést tették meg és nem tudják, hogy merre járnak és mit is csinálnak igazán.
-Akkor mégsem mindegy merre megyünk?
-Nekem mindegy, hogy Te merre tartasz. Neked nem mindegy, hogy merre tartasz, milyen úton jársz.
(S.K. Nux Vomica)

:)



Szia Ragyogás!

Írásaid áthatja a szeretet, minden hozzászólást a segítőkészség feltételezésével értelmezel. Látszik írásaidon.
További kellemes játszmázást!
Nem én leszek az, aki oltani tudja tudásszomjad vagy csillapíthatja szeretetéhségedet. Nem áll szándékomban a táplálékláncodba bekerülni.
Isten áldjon és a legjobbakat!
:)



Szia Sunranger:

Oshonak igaz hogy kicsit nehéz a tanítása,
az egyszerű ember számára nem igazán érthető.
De én épp ezt szeretem benne,hogy minden egyes mondata,idézete elgondolkodtató.
Szép napot neked.



Szia Monicas!

Osho sok mindenről beszélt. Szeretem azokat a korszakait, amikor érhető és tiszta gondolatokat közvetített. Jó lett volna ebben az időszakban meghallgatni. Egy kicsit sajnálom, hogy belőle is termék lett egy idő után, illetve a szellemiségét ma már a saját indiai ashramjában sem lehet megtapasztalni igazán.



Kedves Sunranger!

...Itt az oldalak közt olvasgatva egy nagyon szép ideillő idézetet találtam:

A múlt már nincs többé, a jövő még nincs itt. Mindkettő olyan irányba halad, amely nem is létezik: az egyik létezett, de már nem létezik, a másik pedig még hozzá sem kezdett a létezéshez. Csak az lehet helyes, ha az ember pillanatról pillanatra él. Csak az az ember cselekszik helyesen, aki nyilának hegyét a jelenre irányítja; aki mindig itt és most van, akárhol is legyen; egész tudata, teljes lénye az itt valóságában és a most igazságában összpontosul. Ez az egyetlen jó irány. Csak egy ilyen ember léphet be az arany kapun.
A jelen az arany kapu. Az itt-és-most az arany kapu. ... De csak akkor tudsz a jelenben lenni, ha nem vagy ambiciózus: ha nem akarsz mindenáron teljesíteni, ha nincs benned hatalomvágy, ha nem sóvárogsz pénz, tekintély után, még a megvilágosodás után sem, mert minden ambíció a jövőbe vezet. csak egy ambícióktól mentes ember képes a jelenben maradni.
Annak, aki a jelenben akar maradni, nem gondolkodnia kell, hanem csak látnia - és belépni a kapun. A tapasztalás a maga idejében érkezik, azt nem lehet erőltetni."

(Osho)