Kőre festett jövő

kőre festet jövőEgy kőre festett jövő :-) Jövőkő. De még milyen jövőkő? MoMoMo jövőkő! Bizony ám! Nekünk már ilyenünk is van!

A jövő kőbe vésve, pontosabban a jövő Zsolnay csempére festve. Elmesélem a vasárnapi magánakciómat Nektek. Kicsit messzebbről indítom, mert csodás teremtéseket jelentett az egész napom. Történt, hogy az elmúlt egy hét kevésbé szólt a tanulásról, mert a homokmandalanézős időszaka volt. Szombat délután és vasárnap reggel is ott voltam. Vasárnap korán ébredtem, szerintem az ébredő lelkiismeretem kopogtatott, majd nyitogatott ajtót szememen és tudatomon. :-) Két és fél órás tanulás kora reggel, majd gyors tusolás után maradt 5 percem fél 10ig. Úgy döntöttem, mindenképpen odaérek, és punktum!
5 perc nagy idő, ha a szerelmünkre várunk, de kevésnek tűnik, ha kerékpárral kezünkben indulunk a (negyediknek simán beillő) másodikról, és a Körúton valamint az Andrássy úton kell szlalomoznunk. Gondolatban megkértem a szerzeteseket, hogy várjanak pár percet, s csak akkor kezdjék, amikor meglátnak engem. Szerintetek? :-)
Ahogy bekanyarodtam és tekertem a Kogart udvarán, épp akkor indultak fel velem szemben a lépcsőn az épületbe. Aztán ahogy a kerékpár csomagtartójából elővettem a zárat, mellettem termett a portás bácsi, és mondta, hogy menjek csak be, ő majd elintézi.
Néhány ismerőst üdvözöltem, majd leültem, és 2 perc múlva elkezdődött a reggeli szertartás.
Feltöltődtem a mantrázástól és a mandala erejét is átvettem, majd mondván, hogy tanulásra szántam a napot, elindultam hazafelé. A Vágta Korzó épp ott kezdődött, így elcsábultam. Nagyon helyes ajándékokat vásároltam, és egy gyönyörű bőrtáskát is, ami különleges kimunkálású magyar virágmintás motívum díszíti. Épp ilyet szerettem volna. Nézelődtem egy kicsit, örömmel szemléltem a kiállítókat és a forgatag apraját-nagyját. Osztogattam mosolyomat, és fogadtam a hozzám visszaáramlókat. Majd a „nyeregbe” pattanni igyekeztem, és mit látnak szemeim?

„Hagyjon nyomot ön is Európa Kulturális Fővárosában!”
Nekem pedig moccanni sem akart a kerékpárom, a MoMoMo kitűzőm pedig olyan szépen kérte:fess meg engem!
Megbeszéltem a nagyon kedves és készséges hölgyekkel, egyikük tudott rólunk, sőt Csillagvirágot mindketten ismerik. Majd körülnéztem, de sárga festéket nem láttam. Mondtam Nekik, hogy sárga festék nélkül ez nem az igazi. Aztán előkerítettek egy sárgás színű csempét.
Nem vagyok valami nagy festő, elkészítettem a „művet”. A 133-as sorszám volt a következő, ezt festettem a jobb sarokba.
Egy kis számmisztika: 2008. Június elsején. Az 1-es év egyik hónapjának egyes napján, vagyis az új kezdetek évének éppen jövőt indító új kezdetek napján. A nap száma 8-as, ami egy végtelen erővel rendelkező szám, lásd fektetett 8-as a végtelen jel. A sorszám összege 7-es, ami az emberiség szakrális száma, a gyógyítók száma, és a napszámom is 7-es. :-) Elültettem, majd a jövőbe áramoltattam egy kicsiny magot, így Öbikénk tervezte kitűzőnket 2010-től folyamatosan az egész világ megismeri. Ja, és tudjátok mennyi volt a nevezési díj? 2010 Ft. :-)
A világon, minden mindennel összefügg, a jól indított teremtések pedig gyorsan lendületbe jönnek, csak ne akard meghatározni a hogyant, azt majd az Univerzum megoldja, miközben minden és mindenki Téged segít. Ugye milyen egyszerűen csodás?
A csempéket a Zsolnay gyárban kiégetik, és a 2009-es pályázati eredményhirdetést követően a nyertes beruházás területén helyezik el. Fotók is készültek, és ma megkaptam őket.

CsatolmányMéret
MoMoMojovko.JPG151.41 KB
Címkék:

Hozzászólások



Hankara Te csodás:))))

Ez már megint olyan, mint a csodák sorozata...élmény volt minden sorod, szinte ott éreztem magamat mindenhol, ahogy olvastalak:)))))

Hu, de mekkora ölelésem küldöm Neked:))))

Evelyn:)



Katis!

köszönöm, aranyos vagy! Majd csak összefutunk, és úgyis kiderül, hogy ismerősök vagyunk, sőt, az Egység részei egyformán.
Varázslatosan szép és hálával telt, fénnyel áldott pillanatokat, s hozzá gyermeki szemet, hogy észrevedd, és rácsodálkozhass.



Öbike!

Az ölelgetést és puszilgatást egy kicsit elhalasztjuk, mert csak 10 óra körül végzek szombat este, így sajna nem tudok elmenni a szigetre. Jövő szerdán vizsgázom, ma még benézek a netre, holnaptól jövő hét csütörtökig nem jövök fel. Majd megnézem a beszámolókat és a képeket.
Varázslatosan szép és hálával telt, fénnyel áldott pillanatokat, s hozzá gyermeki szemet, hogy észrevedd, és rácsodálkozhass.



Hankara!

Csúcs!
Nagy vagy!De tényleg.Nem úgy,hanem úgy teljességedben meg sugárzóan és szépségesen:)
Ölellek,így "ismeretlenül" is:)



Drága Hankarám :)

Mikor telcsin elmesélted, akkor is borsóhegyek rohangáltak rajtam. Ekkora "véletlen"t :)))))
Csodás vagy, hogy rögtön a MI mozgalmunkra gondoltál, és megvalósítottad, hogy tényleg tudjon mindenki a világban rólunk.
jaaa, és nagyon szép lett :)
Ezért szombaton mindannyian jól megölelünk és megpuszilunk. Egyébként is :)))
Szerető öleléssel: Öbike :)
A szeretet mindent áthat.....
Mosolyogj Drága Magyarország :)