Lassan jutunk messzire?

lassan messzireTegnap egy ismerősöm polcán nézegettem a könyveket... minden könyv téma szerint rendezve. Nagyon meglepődtem és megörültem, hogy a Titok c. szösszenet sok más hasonló témájú könyv társaságában is megtalálható volt eme "könyvtárban". Gyorsan belelapoztam a számomra ismeretlen könyvekbe, igaz hallottam már róluk - Osho és a Gazdag papa sorozat - mégis belelapozva és itt-ott beleolvasva rendkívül sok olyan szövegrészt olvastam, amit már tudtam, de leírva még nem láttam. Más az a tudás, ami le van írva! A külső megerősítésre szükség van. S nem csak nekem, a fent említett könyveken látszódtak, hogy tulajdonosa gyakran forgatja őket, itt-ott egy két gyűrődés a fontosabb részek kiemelve és felkiáltójellel ellátva. Igazi munkafolyamat lehetett az olvasásuk. Magamra gondoltam, aki csak vigyázva olvasta...nem pedig magévá tette a leírt szavakat, aláhúzással és kiemeléssel. De tudom, hogy sajátos olvasási módom is kellően hatékony, mert a szavak ereje így is eléri a célját. Az igazat megvallva nagyon jó volt (bele)olvasni ezekbe a művekbe, mert így egy másik oldaláról ismertem meg személyét, mi az amit fontosnak tart stb..

De elkanyarodtam, megint kicsit. Lassan jutunk messzire? Egyik barátnőm kedvenc mondása... nyugodj meg szokta mondani "lassan jutunk messzire" ez itt a kérdés? Igaz nem hamlett-i, de mégiscsak kérdés... tudom, hogy görcsösen akarva a tökéletes társat - s minden szükséges külső körülményt betartva, két törölköző a fürdőszobában, üres hely hagyása a szekrényekben stb. - még nem biztos, hogy a helyes úton járok, s csak egy tényezővel nem számoltam az idővel. Közeledve - vészesen közeledve- a harminchoz, már nem könnyű, főleg ha az ember lánya még gyereket adj Isten gyerekeket is akar - s főleg látni akarja őket felnőtten is ...
S ez a szükséglet, hogy hirtelen pikk-pukk családom legyen nagyon elhatalmasodott rajtam. A barátaim már mind családosok vagy stabil párkapcsolatnak örvendenek, néha úgy érzem én vagyok az Ő bridgietjones-uk... De Bridget is megtalálta, nem??? Barátaim mindig kérdik : pasi?? Ettől egyenesen robbanok! Mert az nem lehet, hogy pont Neked ne legyen gyereked - folytatják, mintegy megforgatva a kést a szívemben. Ilyenkor elárasztanak a kételyek! Vajon megérdemlem-e egyáltalán?? A boldogságot, a vágyott gyermeket, a számomra tökéletes társat??

Erre talán váratlanul vagy válaszként megtaláltam az ominózus könyvespolcon, a Márai szakasznál a Füves könyvet, aminek egy passzusát most leírok, pont itt nyitottam ki a könyvet...annyira ledöbbentett, hogy tollat ragadtam és leírtam.

"Arról, hogy a dolgokat meg kell várni

Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel."

Így most a türelem rózsájával tökéletesen felvértezve várom az én Hercegemet!

Hozzászólások



Kedves Lujzicat!

Sok sikert kívánok Neked, meg azt, hogy meglásd a szíveddel, amikor itt az idő! A szerelem/szeretet nagyon finom lágy frekvencián rezeg, mi meg hajlamosak vagyunk "elkolbászolni" és minden más érvet kitalálni, igaznak vélni, és megmagyarázni, hogy miért nem érdemeljük meg mindezt. Amikor eljön az idő - lehet most furcsa ilyet olvasni, akkor MERD választani, MERD megélni, MERD kiélvezni, és MERD elengedni mindazt a benned levő gátat - mely lehet most nem látszik - mely esetlegesen elválaszt ennek teljes megélésétől. Még egy valami: megeshet, lehetséges, hogy átélheted a szerelem megérkeztével azt is, hogy szerelmetek nem elzár a világ elől, hanem RÁNYIT. Ha esetleg ilyen érzéseket éreznél nem kell aggódni, ezt is ki kell élvezni.:) A szerelem is kettős értelmezésen esik át, egyet lát az ember az EGO-ján keresztül, s egyet úgy, amikor már a félelmek, fájdalmak, EGO kevésbé van jelen. Én ezt a második megélést kívánom Neked!:)



Drága Lujzicat :)

Teljesen igaza van Márainak, nagyszerű gondolatokat találtál "véletlenül"
Az én szemem pedig "véletlenül" megakadt egy szövegrészen:
....két törölköző a fürdőszobában, üres hely hagyása a szekrényekben stb....
ezzel pont taszítod magadtól a lehetőséget, hiszen mindig a HIÁNYt látod akaratlanul is. Én is ezt csináltam, mikor az első párom meghalt, otthagytam a helyét mindenhol. Az ágyban, a fürdőszobában, aztán mikor elhatároztam hogy elengedem, és jöhet az új társ, akkor szépen átrendeztem mindent. Belaktam a helyét, mert most már nem a hiányra összpontosítottam, hanem hogy én most így vagyok EGÉSZ. Aztán hamarosan be is érkezett az új szerelem, az új társ az életembe. Mikor ez a kapcsolat megszakadt, akkor szintén berendeztem az életemet úgy hogy én tökéletesen egész vagyok önmagam is. Mikor ez az érzés már teljesen átjárt, akkor jött újra a szerelem, nem mondom hogy váratlanul, mert már előkészítettem a szívemben a helyét, de onnan, ahonnan nem is vártam :)
Szóval szerintem ahogy Te is megéled Önmagad EGÉSZét, úgy azt is fogod kisugározni magadból, és olyan társat fogsz bevonzani, aki összhangban áll Veled.
Szeretettel: Öbike :)
A szeretet mindent áthat.....
http://www.youtube.com/watch?v=ac5SGwRPv0o
Mosolyogj Magyarország :)



Kedves Lujzicat !

Köszönöm, ez az idézet engem is nagyon jókor talált meg, én is kimásoltam!
Köszönöm:-)) Kata