Legyél szerelmes!

Legyél szerelmes- Miben látod az élet értelmét?
- Legyél szerelmes!
- Szerelmes? Mibe? Kibe?
- Szeresd az utadat! Mely mögötted van, és annyi széppel ajándékozott meg. És megannyi bántást adott, félelmet, szenvedést, fájdalmat. Felejthetetlen és elfelejthető pillanatokat. Szeresd, akikkel találkoztál, akiktől féltél. Mind általad kerültek a közeledbe. Szeresd az utadon a magad pillanatát. Amit te ajándékoztál magadnak. Amikor szóltál magadhoz. A Csendet, ahova vágyódtál, és ahol megpihentél. Nem baj, ha eltévedtél, ha legtöbbször menekültél. Mint ahogy a tökéletes zenész játéka megannyi kín keserves hibázás, gyakorlás, esetleg kudarc eredménye. A jót is úgy tudjuk értékelni, ha tudjuk mi a rossz. A szenvedésünk (munka magunkon) hozza létre a kötődést, alakítja ki az értékeket, és az értékítéletedet. Az hogy tudod, minek mi az ára, mennyit dolgoztál meg érte. Szeresd az eljövendő utadat is! A kaland ígéretét. Élvezd ki a várakozást! Használd ki a köztes időket figyelemmel. Élvezd, hogy megtanulhatod a türelmet. Hogy a mai bizonytalan pillanatodban minden eshetőség benne van. Minden igenlés, és a nemet mondás. Figyeld merről kanyargott az út, és hogy merre vezet. Lásd meg a mögöttes tartalmat. Azt, hogy merre vezettek szüleid, akár idegenek, embertársaid. Figyeld meg, honnan mit tanultál, mi az, amivel gazdagabb lettél. És mi az, amivel gazdagabb szeretnél lenni.
Szeresd az igazságodat! Igazságod, mely megmutatja korlátaidat. Rámutat embertársaid által is, hol nem tiszta a kép. Rámutat arra mit hoztál, mit engedtél el, mi az, aminek foglya vagy. Igazságod, mely sorsod is, vonalad. Igazságod, melyben jellemedet teheted próbára, és formálhatod is azt. Igazságod, mely általad teremtett, és amely mindennap körülvesz. De ugyanígy láss ki mögüle. Engedd el, cseréld el egy másikért, és figyeld, hogyan formál. Hogyan tanít arra, hogy el tudd engedni.
Szeresd az életet! Amely mindig körülötted burjánzik. Fogantatásod óta veled van, és utolsó leheletedig melletted van. Hogyan ölel át, hogyan mutatja ki szeretetét, gondoskodását. Tekintsd az Univerzum ajándékának!
Szeresd belső világodat! Legmélyebb valódat, hova ritkán férkőzöl. Ami egy nagy tér, és nem mozdul, és talán ott nincs is semmi. Ahova félsz bemenni. Talán attól félsz, hogy mindent el kell ezért hagynod ahhoz, hogy tényleg teljesen megismerd. Életedet, igazságodat, útadat. És kiüresedsz. De figyelj jól! Nézz bele mélyen.
- De ezeket hogyan tehetem meg? Hogyan lehet szeretni?
- Figyelemmel. A virágod szépsége, a többi tagadása. Csak ezzel a feltétellel szép. Vagyis mikor a szeretett „tárgyával” foglalkozol, csak ő legyen a szívedben. Csak egyetlen hely legyen ott, amibe csak őt helyezed abban a pillanatban. Fontos a pillanat lényege. A virágod szépsége az életed szépsége. És a virágod szépsége az utad szépsége. A virágod szépsége energia a szűkös időkre.
Fontos, hogy az egészet nézd. A virágod is apró szirmok összessége. Vagy a birtokod is virágok, fák, a föld, a fű, a házad, a kutyád, a családod összessége. Esetleg van, ami nem igazán tetszik benne, de fontos, vagy szükséges dolog. Ezek a szükséges dolgok, vagy kevésbé szép dolgok az egészet széppé teszik. Megtöltik tartalommal. Ilyen a munkád is a birtokodon. De minden munkád aranyat ér, ha a birtokod szépségével a szívedben munkálkodsz.
- Ez túlságosan idilli állapot. Ilyen nincs! Nem lehet mindig mindent szeretni. A virágomat is elcserélem bármikor szebbre.
- Mert nem csak ő van ott egyedül a szívedben. Cikáznak gondolataid a problémákról, az életedről, és nincs ő teljesen a szívedben.
- Másképpen kérdezve. Hogyan lehet a jót még jobbra cserélni? Hogyan lehet jobbá tenni a világot?
- Egyszerűen. Pontosabban, nehézség nélkül.
- Ezt hogyan érted?
- A belső világodba nehéz bekerülni, mert el kell csendesedned. Befelé figyelned. Ahhoz el kell engedned minden visszahúzó gondolatot. De ha mégis tüzetesen szemügyre veszed, kezdetben megijedsz. Attól, hogy nincs ott semmi, csak a nagy tér, és üresség, és sötétség. Majd ha nem adod fel, és tovább figyelsz, észreveszed majd, hogy úgy tágul, ahogy te akarod, úgy szűkül, ahogy te akarod, és hogy egy veled. Majd egyre mélyebben behatolsz, és észreveszed, hogy él. Veled együtt. És ekkor valami döbbenetest fogsz tapasztalni. Isten legalapvetőbb, és legtisztább valóját fogod megérezni. Egy alap szubsztanciát, egy alap létezőt. Egy alap érzelmet. És ekkor azon fogsz tűnődni, hogy-hogy eddig nem vetted észre. És mindez olyan finomságban, annyira gyengéden, mint egy fuvallat, ami távolról sütemény illatát hozza, éppen hogy egy pillanatra. De ráébredsz arra, hogy hogyan is kell ezt figyelni, mely tartományban kell keresni. És ekkortól már soha nem téveszted el, mindig fel fogod ismerni.
És ez olyan, mint egy belső lélegzet, amely üzenetet hordoz. Nevezetesen, hogy sosem voltál egyedül. Mindig veled vagyunk. Az egész Világmindenség mindig veled volt, és veled lesz. Nem kell félned. Öröktől fogva léteztél, és létezni fogsz, és mindig fogva lesz a kezed.
- Még mindig nem értem a nehézség nélkülit.
- Várj. Folytatom.
Belső világodba való eljutás a piramis teteje. Mellette még igen sokat kell megtanulnod. Először is az embert magát az érzelmei jellemzik. Rá fogsz jönni, hogy érzelmeid mennyire irányítanak. És azért tudunk gondolkodni, hogy felismerjük érzelmeinket, és annak káros következményeit. Például, ha dühös leszel egy pillanat alatt, nem biztos, hogy célszerű ajtóstól rontani a házba. Megtanultad, hogy előbb számolj el tízig. Van olyan érzelem, amit tanulunk, és van, amikor azt tanultuk, ahogyan kinyilvánítjuk. A nevetés lehet ilyen. Ahogyan nevetsz. Az idő során a gondolkodásoddal megtanulod kezelni az érzelmeidet. A gondolkodásoddal (és a munkával magadon) megtanulod megkülönböztetni az általad jónak tartottat a rossznak tartottól. Megformálódik világnézeted, igazságod. Így eljutsz oda, hogy gondolkodásod nem csak világnézetedet, de világnézeted által érzelmedet is irányítja. A gondolkodás felül emelkedik az érzelmen. Ez már, ha tökélyre fejlesztik egy „tudatos” élés, de ha az első gomb rosszul van begombolva, az egész érzelmeken való uralkodás egy torz, rideg életet fog felmutatni, mert az érzelem ott lesz a mélyben, és fel akar törni.
Csakhogy, belső világodba gondolkodva nem lehet bejutni. Ide már az sem kell. Egyszerűen csak figyelem kell, de annak minden rezdülése. A legutolsó sejtednek is figyelnie kell. Így eljuthatsz oda, hogy a gondolkodás nem is fontos. A mindennapi élethez fontos, az érzelmeid kordában tartásához fontos, de a legmélyebb békédhez, boldogságodhoz nem fontos. És ekkor arra is rájössz, hogy a tisztán megjelenő érzelmeid a legfontosabbak, aminek engedni kell, hogy létrejöjjenek magadban. Mert mindig megmutatják hol vagy ebben az egészben most. A kör bezárul.
És ha már fel tudod adni érzelmeidet, gondolkodásodat és nem utolsósorban ezzel egyidejűleg, és ebből fakadóan egódat, és találkoztál a legbelső mélységedben az Univerzummal (Istennel), és megértetted nagyszerű üzenetét, már érted is a válaszomat. Ekkor már úgy élsz, hogy csupán a jelenléteddel jobbá teszed a világot. Legelsősorban saját környezetedet. Nehézség nélkül.
És tudod miért? Igazából? Mert bármivel foglalkozol a figyelmed mindig ott lesz. Ezáltal azt viszed bele, ami valójában te vagy. A teljes egyéniségedet, szépség érzetedet, gondosságodat. Az őszinteségedet. Ez másoknak, csak rátekintéskor is már üzenetet fog hordozni. A te üzentedet, amit nekik mond. És ez a fontos. A kapcsolat. Az őszinte te üzeneted, és amit nekik mond. Ezzel lép egyet előre a világ. A virágodban, ami neked szép a legfontosabb a kapcsolat. Emlékszel? A szenvedés hozza létre a kötődést. A szenvedés lehet boldogságos is. Inkább úgy fordítom, hogy munka magunkon. Ez lehet örömteli is. Ez a közös munka, közös szenvedés alapozza meg a kapcsolatot. A kapcsolat, ami te és a világ, te és önmagad között van. Ez hozza létre a szerelmet.
- De a szerelem nem birtoklási vágy? Nem önző szexuális tartalommal túlfűtött szenvedély?
- Sajnos, amit látunk belőle sokszor az, igen. Nagyon lealacsonyították, olcsóvá tették. Üzletté aljasították. De az igazi szerelem a teljes azonosulás. Az énem egyesítése a másikkal. Amikor én az a másik akarok lenni, és feladom a valómat. Ehhez teljes figyelem kell, a jelenben élés, és hogy abban a pillanatban csak egy hely legyen a szívemben.
- Csakhogy a szeretet például tudatos, a szerelem a hormonok parádéja.
- Igen a szeretet tudatos, de csak a szerelemben adhatod fel a tudatodat. A szerelem feladja a tudatot, a gondolkodást, és a legtisztább érzelemmel fordul a szerelméhez. Ez az, amit kerestél ott legbelül. Ez az, ami útnak indított. A legtisztább érzelem. A szeretet lehet éppen most „rosszat” tesz neked, egy későbbi jóért cserébe. A szeretet mérlegeli a jót, mert ezáltal akar jobbat. Ezért tudatos. Hosszabb az időintervalluma. A feltétel nélküli szeretet hasonlatos a szerelemhez. Csak a feltétel nélküli szeretet sem akar azonosulni, hanem elfogadni, feltétel nélkül. Megtartja önmagát. A szeretet beenged mást is. A szeretet univerzális, de az univerzalitásba elveszhet a kapcsolat. A kapcsolat mindig személyes. A kölcsönös teljes azonosulás. Te és én közöttem zajlik. Az adott pillanatban CSAK szerelem. És ez adja meg az adott pillanat kiteljesedését, örömét.

Hozzászólások



Egyetértek! A boldogságunk

Egyetértek!
A boldogságunk titka a kapcsolatokban rejlik. Persze nem a csak azért is bevállalósban, bár mehet jó irányba. Kapcsolat magammal, mély belsőmmel és a külvilággal, emberekkel. Olyanokkal amelyekkel együtt szárnyalunk. És ezen túl lényege tulajdonképpen nem maga a kapcsolat ténye, hanem annak megismerése. Önazonosulás a másikkal. Megismerni valamit csak teljes figyelemmel és odaadással lehet, különben semmi értelme. És az egyik legfontosabb, legelőször ugorj fejest!



Számomra az írás végén van a LÉNYEG.

Vagyis:a "szeretet " lehet univerzális, de a KAPCSOLAT személyes.A "te és az én" között zajlik, épp ezért a" nagy univerzális szeretet"-ami persze nem rossz-megronthatja két ember kapcsolatát is.Vannak dolgok, amelyek bizonyos szempontból"kizárólagosságot" kívánnak két embertől, különben nagyon "mellé" mehet a dolog.Na meg az öröm mellett azért meginterjúvolnám azokat, akik univerzális szeretetben élnek,hogy mit mesélnek erről a párjuknak?/Vagy ha nem mesélnek, szerintem tudat alatt zavaró lehet./Szerintem.MONDOM!Attól függetlenül, hogy csodálatos az unverzális szeretet is...Jó, ha valaki megélheti, illetve mindazoknak jó, akik részese lehetnek./Egyfeleől./Másfelől meg "hosszútávon" azért a szív mellett igenis megjelenik az "ész" és az ÖNBECSÜLÉS IS.../De lehet bennem van a hiba.../Sajnálom, de most ezeket tudtam írni...Szerintem az a legcsodálatosabb, amikor "univerzális szintű" energiákat KÉT EMBER tud adni egymásnak...



Valamelyik írásodban volt

Valamelyik írásodban volt még egy kérdésed Origami. Mindjárt megkeresem.



Kössssssz! Vehemenciával

Kössssssz!
Vehemenciával rejtem el.

Jó trükk! :)
A kulcsot kevesen ismerik fel. Ez a slusz poén. Így inkább itt írom ki magamból életem tiszteletét.



Kedves Bea

"Én még a barátnőimbe is mindig "szerelmes" voltam..."
Igen. A csodát mindkét nem képviseli.
Sokszor csak úgy megsimogatnám az utcán az embereket. Vagy a secret klubban egy-egy kedves embert.
A társadalmi szokásjog erősebb. Az eszem megfog. Visszatart.
Miért is nem lehetnénk szabadok ettől! Ki érti...



"Túlságosan hat rám a csodálat." Ha már itt tart egy...

ember, akkor nyugodtan vitázhat. :-))))))
Ne hasson! :-)
http://www.youtube.com/watch?v=x5maVcHL2m8&feature=related



Kedves Origami!

A vitákban később jövök rá, hogy megvezettek. Belementem igazság csatákba, ego ütközetekbe. Később átgondolom, rájövök hol rontottam el. Van amit mélységesen tudok, mégsem merem képviselni. Mert elvezet a másik mágiája a lényegtől. Túlságosan hat rám a csodálat. Így elvesztem a fonalat. Ma már sokat fejlődtem. Néha meglepődöm a saját válaszaimon.



Örülök Neked Zsul! Már

Örülök Neked Zsul!
Már gondoltam Rád, mikor írsz. Írásaidban az egyik legnagyobb szerelem szakértő vagy számomra. Az igazi, teljesen szerelmes Zsul.
Néha nem értem, de azért vagyunk másmilyenek, hogy legyenek olyanok is, amiket nem értünk. :)



A szerelem szerintem a

A szerelem szerintem a legédesebb, legcsodálatosabb lehetőség, hogy az ember elindúljon az önmegismerés útján. S igen, szerintem a szerelmes pillanatokban mindenkinek van lehetősége átbillennie a szemléleten... az általános szemléleten... s egyszer csak itt lesz... sőt ezt az "itt"-et szószerint is lehet értelmezni, hiszen tegye csak fel a kezét az a jómadár, akit a secret oldalra, a titok ismeretéhez a szerelem vezetett el.:)
Az én kezem a magasban lóbálódik.:D



"Úgy élj, hogy Te

"Úgy élj, hogy Te legyél..
Virágnak Virága"
:)
..
Maradok továbbra is Csillagokkal Álmodó..



Kedves Simsam!

Olyan szép írás, köszönöm... A szerelem számomra is több, mint a szeretet. Még tanulom az egyensúlyt...
Én még a barátnőimbe is mindig "szerelmes" voltam...
"A szeretet univerzális, de az univerzalitásba elveszhet a kapcsolat.
Az adott pillanatban CSAK szerelem. És ez adja meg az adott pillanat kiteljesedését, örömét."
Igen.



Nagyon nagy bátorság megélni az ember saját igazságát,

és tisztellek érte. :-)
Miért félsz a vitáktól? Kíváncsi lennék. :-)
http://www.youtube.com/watch?v=PQNM0bdwjus



Kedves Tamtam!

Még alakul. Nekem is nehéz pár dolgot elhinni.
Abban a meggyőzödésben éltem, hogy a szeretet minden, de újraformmálódott bennem. Lehet hogy nem szerelem, lehet, hogy ez rossz szó, de ez áll közelebb a valóságomhoz.
A belsőséges viszonynak ezt jobbnak érzem. A kapcsolatnak. Önfeladásnak.



Köszönöm Kingának és

Köszönöm Kingának és Viktóriának.

További szép napot!



Kedves Origami!

Legbelső meggyőződésemet félek kiadni, mert könnyű célpont, még akkor is ha biztos vagyok magamban. Én nehezebben vállalom fel magam.
Ráadásul még tolakodó sem szeretnék lenni. Sokan úgy védik saját álláspontjukat, mintha egy háború, vagy élet-halál harc téte lenne. És én vitázni nem szeretnék.
Ez a saját valóságom. Már napok óta érlelődött bennem. Évek alatt sokszor újra-újra átrágtam magam hasonló kérdéseken. Most itt tartok.

Sim



Kedves Simsam!

Gyönyörű gondolatok! Gazdagítottad a lelkünket! Köszönöm!

Csodálatos napot! :)

Szeretettel: Kinga



Kedves Simsam!

Nagyon szép írás. Köszönöm!! :)
Sok-sok szeretet, puszi & ölelés!!! (K)



Szuper írás!! Nagyon tetszik!

A legjobban az tetszik, ahogy az emberi lény belső világát lefested.
Ahogy megadod a kulcsot, hogy hogyan tud az ember közelebb kerülni a belső világához.
A szerelem "működését" leírva felsejlik a lehetőség, hogy az ember a szerelmet univerzális szeretetté tudja alakítani.
Ha eldobjuk a kötődést, a szeretet és a rajongás megmaradhat.
Hogy a szerelem mennyire kötődésfüggő, egy idézettel szeretném érzékeltetni:
"Amikor a gyár leégett, az idő tulajdonos ott állt, hangosan siratva veszteségét.
- Apa, miért sírsz? - kérdezte a fia. - Elfelejtetted, hogy négy nappal ezelőtt eladtuk a gyárat?
Abban a pillanatban felszáradtak az öreg ember könnyei."
Anthony de Mello Szárnyalás című könyvéből

Szép napot!:))



Kedves Simsam! Engem érdekelne, mitől féltél, vagy ...



Köszönöm! Féltem

Köszönöm!
Féltem leírni.



Kedves Simsam! Finom a süti. :-)))))



Kedves Simsam! Ez nagyon

Kedves Simsam!
Ez nagyon szép! Köszönöm, hogy olvashattam!