Lélekemelés

"Talán semmi sincs szebb a világon,
mint találni egy embert, akinek lelkébe
nyugodtan letehetjük szívünk titkait,
akiben megbízunk, akinek kedves arca
elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű
jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon
boldogok legyünk." (Hemingway)

Erre az idézetre a házipatika oldalán bukkantam, érdekes idézet és milyen sokatmondó. Egy gondolat, ami megfogalmazza jelenlegi vágyaimat. Ezért megosztom veletek is ezt a pár sort, hátha másokban is megmozgatnak valamit ezek a sorok...így ezen a szép napos vasárnapon.

Eddig szinte kizárólag csak a negatív gondolataimtól akartam szabadulni, és ezek a gondolatok egyre messzebb kerülnek tőlem, bár hazudnék ha azt mondanám, hogy soha sincs a fejemben kétely, de próbálok a szépbe kapaszkodni, egy elröppenő veréb látványa is kihúzhat a gondolatok sodrából. S egy szép szempár is megnyugtathatja zaklatott érzelmeimet. Ebben a pár hétben, míg nem írtam ide gondolataimat, elég sok dolog történt velem. Sok kapcsolatomat átértékeltem, végre elengedtem végleg egy olyan kapcsolatot, ami már akkor kudarc volt mikor még el sem kezdődött, de hogy szinte elérhetetlen volt a számomra az oly biztonságot adott, aminek az árnyékában úgy gondoltam nem sérülhetek. Pedig ez csak egy alkalmi vakság volt, hiszen a legnagyobb károkat magamnak okoztam. Ezt már utólag tudom, de ebből a tapasztalatból is csak tanultam, de végre kinyílt a világ, egy hónapja azaz kicsivel több megismertem egy embert, aki hasonlít a fenti sorok személyére. S ez boldogsággal és reménnyel, egyensúllyal, akár boldogsággal is eltölt...

A kulcs az vajon, hogy ne görcsöljünk azon, hogy mindenáron párkapcsolatunk legyen??? Hanem az vajon, ha elkészülünk megkapjuk amire vágyunk oly nagyon? Hiszen már legalább egy éve szenvedek, ostorozom magam, hogy hol a hiba, hogy semmi nem sikerül. Erre amikor nem is számítunk a dologra, mert alakítjuk az életünket, és végre elkezdünk élni betoppanhat valaki, aki elkezd fontossá válni? A választ nem tudom, csak reménykedem, hogy így történik és a végkifejlet is boldogsággal tölt majd el. S a közös pillanatok, mint valami szellemképek lebegnek mindenhol, körülvesz, átölel és egyensúlyt teremt. A természet egyensúlyát.

Kicsit kuszák talán a gondolataim, de mégis úgy gondolom ez egy olyan fázisa, állomása az életemnek, ami meghatározza a folytatást, azaz egy elágazáshoz értem, csak bölcsen kell választanom, mert hát kérdések mindig vannak, csak a válaszok még nem készültek el rájuk. Ez talán az életfa egy elágazása, egy erős hajtás, ami virágba borulhat és fejlődhet, az ég felé törhet.

Hozzászólások



...

"Embert nem találtam, ... csak egy angyalt!"

Ahogy elolvastam a saját mondatomat, a többórás "hisztimet" abbahagytam, s átöleltem az angyalom nyakát.
Tény, hogy néha még siratom a földi világ valóságát, ... siratom a látható világnak azon "kincseit", amely minden szerelmes nőnek megdobogtatja a szívét. Ilyen például: a kedvesének pillantása, mosolya, hajának fénye és sorolhatnám tovább!

- Angyalom, bocsáss meg nekem, hiszen ember vagyok!



*

"Talán semmi sincs szebb a világon,
mint találni egy embert, akinek lelkébe
nyugodtan letehetjük szívünk titkait,
akiben megbízunk, akinek kedves arca
elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű
jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon
boldogok legyünk."

(Hemingway)

Nem találtam ilyen embert, pedig kerestem, ... és nagyon szerettem volna, ha rábukkanok.
Embert nem találtam, ... csak egy angyalt!



Én már

nem hiszek ebben.....



Szerelem

Sziasztok. Nagyon halas vagyok nektek, mert most mar ertem mit kell tennem ahhoz hogy boldog legyek. Van egy ferfi az eletemben, aki nem jokepu, nem gazdag de en imadom. Mar ket es fel eve csak kerulgetjuk egymast. Ertsetek szo szerint. De tudom hogy szeret, es o is tudja hogy szeretem. Mostmar azzal is tisztaban vagyok, hogy ha eljon az ido, akkor majd egyutt leszunk. Sajnos a turelmetlensegemmel mindig visszatereltem ot a csigahazaba. De tudom, sikerulni fog. O az eletem.



a sorok szépek

A fenti sorok szépek, de egy ember szívének a kifürkészése nagyon nehéz feladat és talán lehetetlen, pedig az illúziókat azt hittem már leromboltam, de ismét az illúziók ejtettek csapdába. A csalfa tünemények, mind hasonlóak, vajon az kódolt, hogy mindig a hasonlón típusú embereket vonzzuk be? Akik ugyanazokat a "hibákat" követik el? Vagy csak velem van a baj? A zsák talán sosem találja meg a foltját és a borsó sem a héját, ez úgy látszik megmarad Hollywood-nak! Nem akarok negatív lenne, ez nem az a fórum ismét a dolog pozitívumait veszem előtérbe. A dolog tökéletes lett volna, csak a "barátom" elköltözik több száz kilométerre és nem akar megbántani, hát sikerült mert ezzel csak még rosszabb lett az egész. De menjen ha ezt akarja, én elengedem. Ezt már megtanultam a korábbi kapcsolataim kárán, menjen ha menni akar. Mert kettőn áll a vásár és ez nem azt jelenti, hogy én nem akarok küzdeni, vagy nem küzdöttem, de egy kapcsolat is kettőn áll, mint minden. S hogy ez túl nagy kockázat, valóban az, de lehet megérte volna.



Kedves Lujzicica

" ... mert hát kérdések mindig vannak, csak a válaszok még nem készültek el rájuk... "
Csak azt a kérdést lehet feltenni, amire már megvan a válasz is.... :)))
Örülök a sikerednek és biztos vagyok benne - így ismeretlenül is -, hogy jó úton jársz.
Üdv. Riti



Nagyon szép gondolatokat osztottál meg velünk

kedves Lujzicat:) Hálás köszönetem értük!
Magam is hasonlóan szépeket táplálok és engedek be elmémbe, általában. Ez a zöm időben sikerül. Van amikor nem. Na és? Igyekszem csak a szép és jó gondolatokra és érzésekre fókuszálni és mindenben a jót és szépet meglátni. És természetesen mindenkiben.



Kedves Lujzicat!

Köszönöm, hogy megosztottad ezeket a gondolatokat. Úgy tapasztaltam ,a vonzás akkor működik a legjobban, mikor már teljesen el is felejtetted a vágyadat, nem hogy nem görcsölsz rajta, tul vagy rajta. Aztán egyszer csak hoppá, az öledbe hullik. Eljutottam én is ide, már azt gondoltam, h nem is érdekelnek a pasik, legjobb lesz ha a saját életemmel foglalkozok, mit kell megélnem most, és h végre összerakjam magam, és erre kezdenek a kívánságaim teljesülni, de ehhez persze az kell, h jól is érezzem magam, ahogyan most. :)