Megvilágosodtam?

Sziasztok!

Be kell vallanom, elég rég jártam itt. Érettségi időszak van,így időm sem volt,de mondjuk kedvem sem. Valahogy nem éreztem szükségét, hogy feljöjjek és olvasgassak. Minden jó volt úgy,ahogy történt.

De ma reggel valami mintha megváltozott volna bennem. Vagyis lehet, hogy másoknak ez hülyén hangzik, de nekem fontos, hogy valamilyen szinten előreléptem.
A következőről lenne szó.
Természetesen megint BON JOVI adta az ihletet. :)

Úgy gondolom, hogy mivel emberek vagyunk soha nem fogjuk megérteni, hogy a dolgok miért történnek úgy, ahogy. De szerintem ez pont így jó. Egy dolgunk lenne ezen a csodás bolygón, mégpedig az hogy mindenhol a jót, a szépet vegyük észre. Úgy szeretnék egy olyan világban élni,ahol az emberek nem azt nézik hogy a másikban mi a hiba. Most személyes példából kiindulva, gondolok édesanyámra. Nem valami jó a kapcsolatunk, ő teljesen máshogy gondolkodik mint én. Persze ez nem baj, csak ez nálunk folyamatos összecsapásokba torkollik állandóan. Semmiben nem a jót látja meg először. Mindig panaszkodik. Egyszerűen már nem bírom ezt a közeget. Az emberek állandóan lehangoltak... Megyek az utcán és nincs kedvem ott lenni, bemegyek a boltba mindenki mogorva. Elegem van ebből.
De visszatérve az elejére. Túlbonyolítjuk az életet. Mindig mindenre a válaszokat keressük. Ebből áll az egész életünk. (Tisztelet a kivételnek.) Azt hisszük,hogy valami bonyolult dolog a magyarázat,de közben nem! Itt és most, hát nem megígérem,hanem csak leírom, hogy legyen mit visszaolvasni, hogy ezentúl nem keresek válaszokat. Soha nem voltam panaszkodós típus, de ezentúl sem akarok az lenni. Szóval csak egyszerű emberként megakarok élni minden jót,ami adódik, és a rosszat is,ami útközben rám talál.
És most személyesebbé téve a történetet. Rájöttem, hogy eddig egyedül ÉN voltam az egyetlen aki útját állta saját magamnak. Mindig a környezetre fogtam,hogy mit miért nem tehetek meg. Én voltam az aki megakadályoztam saját magam abban,hogy boldog lehessek, hogy észrevegyem a jót. És igen, egyedül Én tehetek arról,ami ezidáig az életemmel történt. Ez fura,mert mintha ezt eddig is tudtam volna,hogy a felelősség csak az enyém, de valahogy csak most sikerült átéreznem. És most vagyok tudatában annak,hogy eddig Én tettem keresztbe saját magamnak, saját magam miatt nem lehettem az aki szeretnék lenni. hmm... :D Ez fura,de jó érzés leírni.

Lehet hogy mind badarság, hisz vannak nálam már fejlettebb gondolkozásúak. De nekem ez egy következő szintet jelent.

Köszönöm, hogy elolvastátok. Várom az észrevételeket. :)

Bon Jovi szavaival élve: HAVE A NICE DAY!!! :)

Címkék:

Hozzászólások



Törd az



Gratulálok!



Nem badarság...

Kedves Love---Faith!

Egyáltalán nem butaság az, amiket írtál, ill. amire rájöttél!! :)
Sőt!!! :D
Nagyon jó, hogy ezt felismerted, mert ha a felismerés már megvan, akkor jöhet a helyrehozás, a cselekvés...

Én is csak most kezdek rájönni dolgok, események okaira. Azaz a jó szó itt talán a visszaemlékezés.
Visszaemlékezés saját korábbi érzéseimre, negatív gondolataimra, amelynek természetesen oly sok negatív és kellemetlen dolgot "köszönhetek".

Úgyhogy csak így tovább a felismerések és teremtések útján!!!:):D

Üdv:
Bogica