Mert nincsen béke a lelkekben...

peace, béke"A civilizáció fejlődése során az ember elvesztette bensőséges kacsolatát a természettel, és óvatlan módon felborította azt az egyensúlyt, azt a harmóniát, mely önnön létezésének diadala, de egyben alapvető feltétele is. Az ipari alapú társadalmak, metropoliszokba, betondzsungelekbe hajtják az embereket, egyetlen lehetséges alternatívaként kínálva fel az úgynevezett nyugati típusú életmódot számukra, melynek következtében e nagyvárosok lakói, a modern ember ki van szolgálva, és egyben ki is van szolgáltatva. Ez az életforma létrehozta az új típusú embert, akinek kapcsolata a világgal már merőben más, mint akár száz évvel ezelőtt, az akkoriaké volt.

Ez az új típusú életmód meglehetős kényelmet szavatol, ám ez a kényelem csak látszatkényelem. Elsősorban azért, mert olyan életforma, életvitel lehetőségeivel kecsegtet, mely egyrészről elérhetetlen a társadalom jelentős hányada számára, másrészt azért, mert állandó, megfeszített munkára, kapkodásra, készenlétre kényszeríti az embert az egyre nagyobb verseny, az újabb kihívások, az egyre növekvő igények, melyeket nem az egyén diktál, és az egyre gyorsuló napról-napra élet, ahol mindig bizonyítani kell. Kell! És még valami. A lehetséges kényelem helyett - az ember aztán csak kényszereket és korlátokat kap, és osztályrésze egyfajta apatikus lustaság lesz, hiszen a dolgokért már semmit nem kell tenni, csak megvenni, a fennmaradó időben pedig ámokfutás a pénzért. Nagy árat fizetünk a kényelemért.

Haladunk, fejlődünk. De ezzel a fejlődéssel - bár megoldottunk számos nagy problémát, csatornát építettünk két nagy óceán közé, eltüntettünk számos betegséget a földről, melyek ma már csak szuperlaboratóriumokban léteznek kis üvegcsékben, stb. - számos új problémát hoztunk létre. Hogy pontosak legyünk, az emberiség fejlődése során sokkal több problémát produkál, mint amennyit megold, sőt, mára szinte csak olyan gondok orvoslásán fáradozik, melyeket maga hoz létre. Ezek közé a problémák közé tartoznak a pszichogén és a pszichoszomatikus zavarok. Ezek közülma nagyon sokat nevezünk civilizációs betegségnek. Ilyen civilizációs betegségnek szokták nevezni például az asztmát, a különböző allergiákat, a cukorbetegséget, az infarktust, a magas vérnyomást, és még sorolhatnám. De miért civilizációs betegségek ezek? Mert a civilizáció ma aktuális, általunk követett életmódja ezekkel a problémákkal jár. MERT NINCSEN BÉKE A LELKEKBEN.

Ép testben ép lélek. - tartja a mondás. Ám attól tartok, ebben mára már kevés az igazság. Nézzük csak meg magunk körül a gyönyörű nőket és a nagyszerű férfiakat, csodálatos alakjukat, kicsattanó izmaikat. És nézzük meg ezek ellenére emberi kapcsolataikat, környezetükhöz való viszonyukat. Azt hiszem, valahol félreértettük az ép test fogalmát. A ma elvárásai szerint jól kinézni, szépnek lenni nem a test és a lélek harmóniájáról szól, hanem a látszatról. Hamis szépség ez. A huszadik században az ember elfordult a belső szépségtől, és nem a szépnek lenni, hanem a szépnek látszani zászló mögé állt. Nem ezt sulykolják a reklámokés az ember mesterségesen kialakított elvárásai? A hagyományos értéknek ma már nincs helye. Egy önmagát gerjesztő furcsa folyamat közepén, ahol ezt és ezt kell teddés vedd, hogy igazi férfi légy, így és így kell viselkedj és kinézz, hogy igazi nő legyél, van-e hely egyátalán a hagyományos értékek számára?

Trendi vagy? Légy önmagad, kövesd a divatot! Nézz ki jól,és érezd jól magad!
Ezek a mai jelszavak. Ép testre, ép lélekre utal ez? Hol van a harmónia? Egy kutatás megdöbbentő eredménye, hogy a nyugati típusú társadalmakban az ember életének 85%-át tölti zárt térben. Nagyon csekély az a 15%, ami a szabad levegőre - és még csak nem is a természetre - marad. Én a mondást így aktualizálnám: Ép test,ép lélek, szép élet. Mert az ép testből nem következik az ép lélek, de hamindkettő megvan, legalább részben, hát az már reményre ad okot egy szépélet tekintetében.

Nemrég kezembe került egy cikk - Pusztai Éva munkája -,mely igen ijesztő adatokat közöl a pszichés, vagyis lelki eredetű megbetegedésekkel kapcsolatban. Világszerte 350 millióan szenvednek depresszióban, 300 millió az alkoholbetegek száma, 40 millió a skizofrén, és évente 1 millióan vetnek véget az életüknek önkezükkel. A pszichés betegségek az ezredfordulóra a második leggyakoribb betegségcsoporttá léptek elő Földünkön. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint 2020-ban a depresszió lesz a második legelterjedtebb betegség világszerte. Nem ennyire ijesztő ütemben, de folyamatosan növekszik a skizofrénia, a különféle szorongásos betegségek, kóros személyiségzavar, a stressz betegség és az időskori demencia (elbutulás) gyakorisága. Megdöbbentő adatok. Hogy a világon mindenütt ennyire elszaporodtak a lelki eredetű megbetegedések, annak nagyon is kézzel fogható okai vannak. De mi is az a lelki egészség, melynek hiánya ekkora számokat eredményez a pszichés betegségekkelkapcsolatban?
Lelkileg egészséges az az ember:
- aki képes a hétköznapok kihívásaival megbírkózni
- akinek egészséges az önértékelése
- aki tud nevetni és sírni - vagy ahogy Popper Péter fogalmaz: képes az életörömre
- aki képes a társadalom szabályai szerint élni anélkül, hogy ezzel gátolva érezné magát mindennapi életében
- aki képes felelősséget vállalni cselekedeteiért

Ha ezek nincsenek meg az emberben, a lelki tünetek azonnal jelentkeznek,melyek azután könnyen - szinte mindig - testi tüneteket is produkálnak"

Matolcsai-Papp Zoltán írása - A megbetegítő lélek - Civilizációs betegségek (Mesterkurzus sorozat)

Címkék:

Hozzászólások



Kedves Nickeey!

Amit leírtál, közvetítettél, mind igaz, de szerencsére valóságunk nem csak ebből az igazságból áll! Szerencésre mindenkinek egyéni döntése, sorsa, hogy megláthatja eme nagy valóságunk többi igazságszeleteit is, amit aztán önmagában, és az igazságszeleteket egészében is fel kell dolgoznia! Én feldolgoztam a világ utcájának napos és árnyékos oldalát is! Kívánom mindenkinek, hogy találjon rá a napos oldalra, s jöjjön rá arra, hogy a problémákon való agyalás nem előbbre, hanem inkább hátra viszi egy idő után. Igen, egy idő után... hiszen amíg összerak az ember magában egy ok-okzati világkép rendszert saját tudása, neveltetése, és szemszöge szerint, addig hasznos agytornáról van szó. Azonban amikortól kezdve körbe-körbe haladunk ugyanott, az már káros is lehet. Energiát persze vitatkozásból mindíg fel lehet venni, de a Föld szerencsére arra halad, hogy az energiafelvéetelek más, csodásabb módját egyre inkább kezdi favorizálni az emberiség. Látszik tehát ez az un. napos oldal? Nah ez már visszakanyarodik az előző témánkhoz, merthogy:
1. mindenki a saját életében megláthatja (pl. nálam: szerelem, tantra, deeksha, secretkör, s az ezekkel kapcsolatos nyitott szívű, életet és önmagukat és másokat szerető emberek sokasága)
2. amíg csak a médián keresztül, és a negatív energiákat áramoltató "utca emberén", "tömegen" keresztül próbáljuk értékelni önmagunkat, addig torz képet kapunk (persze ez is általánosítás volt)



Kedves Csenge! Lehet, hogy

Kedves Csenge!

Lehet, hogy én értettem valamit félre, de én nem találok az írásban utalást a fogyókúrára.
Pont azt ecseteli a szerzője, hogy sokkal több időt fordít a mai "civilizált" ember felszínes dolgokra, mint az igazi érzelmekre, arra, hogy saját magát elfogadja olyannak, amilyen, és ne egy társadalom és divat által kreált normáknak éljen.

Leglábbis nekem ez jön le belőle...

Üdv,
nickeey



túl sok szó esik a fogyókúráról

csenge333
és kevés arról, hogy szeretni kell...Szertni jó.. És szeressük egymást gyerekek...SZERET ENGEM VALAKI????



Igen, kedves nickeey, a lélek megtisztítása fontos, mert

általa tisztulunk mi magunk is testünkben. Ezért jó a pozitív gondolkodás, mert segíti a tisztulásunkat lélekben és testben egyaránt:)
( gondolat nagytakarítás:)))

Igen. Igen. Igen. Élni jó:) És én IGENT mondok életemre.