Nyomonkövetés

nyomonkövetésAzért csináltam ezt a blog-bejegyzést, mert szeretném, ha lenne egy példa, hogyan működik a Vonzás Törvénye "élesben". Én valóban nagy álmodozó vagyok, és tudom, hogy amit megálmodtam, azt megérdemlem. Az valóra válik. Ezért beollóztam ide a bállal és a sikerrel kapcsolatos beírásaimból azokat a momentumokat, amik alapján nyomon követhető, hogy adja meg az Univerzum a hőn áhított dolgokat. Hogyan küld jeleket, és hogyan segít, hogy ne csak beleképzelni tudjuk magunkat a dolgokba, hanem szépen lassan, de biztosan részesei lehessünk!

Nr1 - Álom, elképzelés, tervek:

"Mióta erre a bálra, illetve a szervezésére hangoltam magamat, azóta 112 oldal (!!) írtam a könyvemből, megterveztem a borítóját és elkezdtem érdeklődőket, leendő vásrlókat keresni. Minden időmben arra fókuszálok, hogy kifejezzem, milyen sikeres író és festő vagyok. Nagyon élvezem. Vásároltam magamnak pár olyan ruhát, ami teljesen kifejezi az egyéniségemet, és amikor felveszem, érzem is, hogy "kissé tán ártisztikus", de művész vagyok. Így már nem csak teszek érte, hanem valóban annak is érzem magamat. Mikor megkérdeznek, mivel foglalkozom, nem csak azt mondom, hogy festőnő vagyok, hanem, hogy festő és író is. Így lassan a környezetem is tudni fogja rólam, és úgy leszek azonosítva, mint az a festő és/vagy író csaj. A környezetem meggyőződése is engem erősít. És sorra ismerkedem meg újságírókkal, írókkal, tévés személyiségekkel, híres emberekkel. Sikeresek és gazdagok. Jó közöttük, velük. El kezdtem azonosulni velük. Tudom, az én utam még sokáig tart, de az érzéééésss

Remélem, mindenki, aki már jeletkezett, hasonló jókat csinál, mond, érez, gondol és készül, de nagyon. Én már nagyon izgulok. Várlak Benneteket, igazán sikeres, boldog emberek! :)"

Nr2 - Valami elindult:

Olyannyira működik, hogy tegnap leszólítottak az utcán: Figyu, nem te vagy az a lány, aki benne volt a Blikk Nőkben? Érdekes, hogy ez épp' most történik, hiszen a cikk októberben jelent meg. És nem elég, hogy tegnap ez történt, ma meg egy bácsi kérdezte meg, hogy én vagyok-e az a katona lány, aki festő lett, mert megismer az újságból. És az í-re a pont. Ma felhívott egy barátnőm, hogy a kedvese visszamondta az utat, ahová mentek volna együtt, úgyhogy kísérjem el én, mert biztosan élvezni fogom. Tudjátok hová? Triesztbe, a Nemzetközi Filmfesztiválra. Piros szőnyeg, csillogás? Mert hogy nem belépőjeggyel bíró vendégként megyünk oda, hanem akkreditációval. Vagyis, a barátnőm tv-s személyiség és újságíró, így mindent, de mindent fizetnek nekünk az olaszok. Az összes belépőt, benzint, autópálya-matricát, és a Hotel Continentálban, ami 4 csillagos, na ott van a mi szobánk. És minden kaja, meg innivaló, és az összes parti ingyen! Azt hiszem, elég jól sikerül a készülődés a bálra! :)

Nr3 - Folytatás következik. :)

Címkék:

Hozzászólások



Kedves Nanna!

Bár valóban festő vagyok, még írónak nem érzem magamat csak azért, mert írtam egy könyvet. Nem tudom, mikortól és mitől író egy ember. Lehet, hogy aként kell/ene azonosítani magamat, hogy a környezetem is íróként tudjon azonosítani. Hogy mit is szeretnék? Ismert, elismert, megismert festő és író lenni. Sikeres. Ennyi.
Szívesen osztom meg mindenkivel az én teremtéseim állomásait, legyen szó kudarcról vagy sikerről. Mindegyikről szívesen írok, mert nem élem meg rossz vagy jó dologként az esetleges buktatókat sem. Sőt, feltüzel és még serényebben dolgozom az ügyeimen. Ha balról nem megy, megyek jobbról, vagy fentről, vagy lentről, de a célt nem tévesztem a szemem elől.
Nem vagyok egy feladós fajta. Ember vagyok, s mint olyan, a kudarc pillanatnyi elcsüggedést okoz nálam, de mindig megyek tovább. Ezt szoktam meg. Az élet rövid, és én szeretem úgy élni, ahogy elképzeltem.

Remélem, inkább pozitív, mint negatív történések lesznek benne, de ettől függetlenül fontosnak tartom leírni. S mi másról is írhatnék, mint a személyes élményeimről. Más életének minden aspektusát nem tudom követni, s mivel az élet az érzelmek közlekedési táblái szerint halad, így a többiek életét a már megtett út alapján tudom analizálni, a sajátomat viszont előre. :)
Izgalmas, nagyon izgalmas. :)

A könyvírást azért szeretem úgy, mert egyrészről egyfajta Forgatókönyv, amit írok. Így szeretném, ha lenne. Ahhoz, hogy pontosan le tudjam írni a történetet, szinte másodpercről másodpercre el kell tudnom képzelni, aztán le kell írnom, és aztán már a következő lépésen gondolkodom. Ráadásul önmagamat is egyre jobban megismerem általa. A kreált szituációkra adott válaszaimból is tanulok, mert kénytelen vagyok elgondolkodni, s ami még valóban érdekes. Rengeteg kérdés merül fel bennem a szereplőim gondolatmenete kapcsán, s mostanában olyan szituációkba kerülök, ahol a válaszokat is meglelem. Szóval, szinte élem a könyvet, és ettől olyan izgalmas az egész.

Érdemes bárkinek egy próbát tenni vele, csak úgy, napló jelleggel. Napi 5-6 órát biztosan írok. Ennnyit fókuszálok az adott dologra. El tudjátok képzelni, mennyi teremtő energia mozdul meg ilyenkor? Jó tudni, hogy rajtunk múlik...



Pontosítás :)

Shakti !
Kérlek segíts picit: most, akkor, pontosan miben is követhetjük nyomon az utadat? :)
Hogy festőnő-és írónő leszel?

Hiszen már az vagy
nem? :)
( Festesz, hamarosan nyomdába kerül az első könyved.)

SIKERES festőnő és írónő leszel?
Ebben követhetjük Te és Univerzum állomásait, lépéseit?

Az ötlet nagyon édes-kedves ( amit kitaláltál)
Lássuk, hogy müködtök együtt: Te és az Univerzum,
(Shakti kitalál - Univerzum ki-tálal )
Ez kedves.
És lássuk :)

Hajrá Shakti a sikeres festő-írónő
Az Univerzumból: Nanna



Nr 3 a folytatás

Sziasztok!

Köszönöm a hozzászólásokat. Úgy gondoltam, csak akkor hiteles a sztori, ha a negatívumokat is leírom, bár a történetem szempontjából ez egyáltalán nem tűnik negatívnak, mint inkább "késleltetett orgazmusnak". :)

Nem mentem el Triesztbe, mert annyi megrendelésem jutott erre a hétre, hogy nem tudtam volna befejezni őket időben, s így itthon maradtam. Viszont február végén a berlini filmfesztiválon már ott leszek, szóval csak a helyszín és az időpont változott. Ez azért nagyszerű, mert január 31-ig kell leadnom a könyvem kéziratát, így nyugodtan tudok elmenni majd február végén erre a jó kis bulira, s mire visszajövök, remélem, már elkészül a könyvem mintapéldánya is. Szóval, ez inkább pozitívum, mint negatívum. Egyszerűen az elrendezés zseniális. Én ilyen jól nem tudtam volna átvariálni a dolgot. Az Univerzumnak sikerült! :)

Pussz: Shakti



:)

Nekem is ezt kéne csinálnom!:) És így:)



:)))))))))

Ez nagyon "Shaktis":))))))))))))))))))))))))))

Nem te lennél, ha nem veled történnének ezek a nagyszerű dolgok:))))

Jó utat és megérdemled:))))))))))



Ma is...

Ma is elolvastam!:) Nagyon jó érzés ilyen igaz történeteket olvasni.Nekem erőt ad!Hamarosan Én is sikereimről számolhatok be!:)



Gratulálok!

Gratulálok a Sikereidhez és a tudásodhoz! Melcsi:):):)