Testen kivüli, test elhagyás élménye volt-e már valakinek?

Szombatra vírradóra erre az érzésre ébredtem. Azt álmodtam, hogy a számítógép előtt vagyok, Oriflames munkámmal álmodtam épp, de valahogyan beleszövődtetek Ti is innen a Secret oldalról, és egyszer csak... NIHIL. Képszakadás. Áramszünet. Üres feketeség érzés lepett meg. Semmi nem volt. Innen gondoltam, hogy kiléphettem testemből egy picike kis pillanatra, bár időérzékem sem működött... és sajna, a félelmem visszhúzott rögtön. Nem készülhettem az érzésre fel, ezért megijedtem tőle.

Volt már valakinek hasonló élménye? Álma? Szeretnék erről beszélgetni! Anikó

Címkék:


Test elhagyás.

Sziasztok!

Igazából nem is tudom, hogy álom volt-e vagy egy test elhagyásos élmény .
Ma éjjel arra eszméltem, hogy lebegek a fürdőszobából az ágyam felé,
nagyon könnyűnek és kicsinek éreztem magam. Félelem fogott el, nem értettem mi ez, és akkor már újra az ágyamban voltam. Szólni akartam a férjemnek, de bénult volt az egész testem és furcsa zsibbadt érzés áradt szét a végtagjaimban. Nem értettem az egészet , mert olyan valóságos volt, nem lehetett álom, de akkor mi volt ez?
El kezdtem keresgélni a világ hálon, így akadtam rátok, amit itt le írtatok az hasonló az én általam átélt "dologhoz".
Szerintetek az éjjel én is elhagytam a testem? De én nem tettem ezért semmit! Akkor mért történt meg?



Kedves Ragyogás...

Eleinte nem voltam tudatában csak élveztem azokat az élményeket amit láttam....házak, folyók, rétek,emberek...nem volt borzalmas hogy megszakadtak a képek. Késöbb egyre érdekesebbnek találtam mit is tudok elérni ezzel.
Voltam kint az ürben is...ez nagy nyomot hagyott bennem.
Ma már ha koncentrálok nem kell hozzá lefeküdnöm vagy "álmodnom" megy az csak mostanában a koncentrálással van problémám sajnos...de ez a sok munka amit csinálok és nem tudok úgy kikapcsolódni ahogy kellene.
Az érzések milyenek?....erre nem tudok válaszolni mert nem saját magamat "nézem" hanem más embereknek segitek ahoz hogy az életükben megtudjam magyarázni bizonyos részleteket....húúú ez igen bonyulultnak hangzik de nem tudok rá valászolni igazából csak annyit hogy mint mást ezt is segitségre használom fel. Tehetség vagy nem, nem tudom.

Köszönöm hogy elolvastál
/Heavenangel



Dinikének!

Tudod Kedves Dinike, ahogy írtam, és emlékeztem, szinte átéltem és láttam, mint egy fílmet, az egészet újra. Eszembe jutott nekem is, és komolyan foglalkoztat a gondolat, hogy ha akkor eljutottam odáig, hogy előidézzem már magam is, talán most is menne, és érdemes lenne, csupán az érzés miatt. De vajon lenne-e egyéb értelme? És most itt jön be a fránya agyunk, hogy gondolkodunk vele, és az első gondolatot, érzést felülbíráljuk, tétovázunk, értelmét keressük. Minek? Nincsenek véletlenek. Talán éppen ezért kellett most Ragyogásnak "testelhagyni", és bátran beírni ide, mert valami dolgunk van ezzel az egésszel. Én nem tudom tanultam-e belőle valamit, hisz gyerek voltam, de az érzésért megérte mindenképpen, és hát itt arról beszélünk, hogy érezzük jól magunkat, stb.
Hát érezzük, ha kell, akkor így, ismét megélve...:)
Én ezek után benne vagyok, csak úgy, és lehet hoz valamit, aminek most jelentősége van.
Nincs mitől félnünk? Nincs hát! Mitől kéne? Már nem is ismeretlen a dolog, meg az egyebek sem...ami jön, ami vár ránk, már megéltünk mindent. :) Legalább emlékezni tudunk majd, ha újra benne vagyunk.
Örülök, hogy feltöltődtél, és hogy éppen a soraimtól, jól esik. Ez egy újabb öröm, hogy nyújtani tudtam.
Remélem még fogok máskor is.
Legközelebb azt mesélem el, hogy mit éltem meg amikor Demkóval utaztam. No az sem volt semmi.
Talán lassan eljön az ideje most már, leülepedett, bár még nem tiszta minden - ill. na majd...mert most nem biztos hogy teljesen érthető lennék - még :)

Remélem már mindannyian szépeket álmodtok, és talán éppen kívül vagytok a testeteken :) /kivéve azt a 7 olvasót, aki éppen még itt olvasgat/ Nekik meg jó olvasgatást kívánok!

Szeretettel Önmagam



Drága Önmagam:)

Köszönöm szépen én is,hogy leirtad a tapasztalásod.
Olyan könnyeden, egyszerűen,világosan fogalmazol,hogy öröm olvasni:)
Feltötődöm soraidtól!Nincs mitől "félnünk"!
Nem mertem "előhívni" ezidáig ezt a régi emlékem én sem.
Nemtudom,érdemes lenne igy 20 év után is ujra "testelhagynom"???
Nekem 10 éves koromba volt utoljára ilyen megtapasztalásom.Ezidáig elfojtottam magamban,mert fura,ismeretlen érzésként tartottam számon....
Ugyanakkor azt a bizonyos "bizsergető"érzést a mai napig nem sikerült kitörölnöm magamból.Már csak emlék,de nagyon jó érzés visszagondolni rá......
dindus



Először gyerekként éltem meg...

Még kisiskolás voltam amikor az első ilyenre emlékszem.
Nem emlékszem igazán, hogy mikor volt, és hogy egybeesik-e a második "fajta kiszálásommal".
Álmomban zajlott az egész. Repültem, kint az utcán, ahol laktunk. Láttam a háztetőket, elszálltam az óvodám felé, és megnéztem felülről, a tetőt, a kéményeket, az udvart, a hintákat - sötétben, és láttam mindent.
A házat is és a kertünket is megszemléltem, és emlékszem, vigyáztam, hogy a villanydrótok felett szálljak, nehogy beleakadjak.
Azt hittem, hogy álmodom, és ebben a hitben éltem jó darabig, míg egyszer csak láttam fotókat, meg olyan felvételeket, amin tökéletesen ugyan az volt, amit én láttam. Na ekkor lettem paff! Gondolhatjátok! Honann tudtam volna, hogy milyen a kémény széle, meg az apró részleteket, amiket lentről nem lehet látni, ha csak álmodtam? Jó időbe telt, mire megértettem ,elfogadtam, és megbarátkoztam az egésszel. Utána már nem is foglalkoztatott tovább.
Azután jött a következő.
Emeletes ágyam volt, olyan, ami alatt a kis kétajtós szekrény, és íróasztal van, meg egy polc.
A szoba sarkában volt ez az egész, de egy bútordarabként, összeszerelve, és ez még tömör fából készült.
Már szenderegtem, amikor egy pici összetöpörödött valami lettem fent a szoba sarkában, és onnan láttam nem csak az egész szobát, de magamat is, ott fekve az ágyamban, betakaródzva.
Először én is megilyedtem, de annyira jó volt az érzés, amit közben éreztem, hogy maradtam ebben az állapotban, és figyeltem.
Aztán valami nesz, vagy zaj kizökkentett, és hipp-hopp ismét az ágyamban feküdtem.
Másnap elgondolkodtam, hogy biztosan csak álmodtam.
Viszont jött megint az alvás ideje, és újra megismétlődött, de akkor már azt figyeltem, hogy nem alszom, teljesen ébren vagyok.
Mivel nagyon ízlett az érzés, szépen esténként már vártam, hogy jőjjön az esemény, és egy idő után már magam hoztam létre az egészet. Annyira érdekes volt, hogy akkor már nem úgy zajlott, hogy egyszer csak ott voltam, hanem a folyamatát a "zsugorodásnak" is megéltem, ahoggy egyre kisebb és kisebb lettem.
Aztán egyszer csak megszűnt az egész, el is felejtettem, de néha előjött, és akkor megint napokig "játszottam" vele.
Később akármikor elő tudtam ezt idézni, de aztán ahogy felnőtté váltam, már nem érdekelt az egész.

A kislányomnak öt éves korában volt szemműtétje, mind a két szemét kellett operálni, egyszerre. Amikor már lehetett, de még aludt, beengedtek hozzá, hogy üljek az ágya mellett, és ha felébred, legyek ott.
Nesztelenül, levegőt is alig véve ültem ott, nem is tudom mennyi ideig, de nem volt szabad simogatni sem, hogy majd magától ébredjen.
Egyszer csak megmozdult, és megszólalt, hogy anya, fogd meg a kezem! Két hatalmas kötés volt a szemein, és nem értettem, honnan tudja, hogy ott vagyok, hogy én vagyok. Nem is beszéltünk róla soha, csak most pár éve. És képzeljétek el, azt mesélte (már 23 éves), hogy akkor Ő ott látott mindent, engem, ahogy ott ülök az ágya mellett, saját magát a nagy bumszli kötésekkel, ahogy alszik, meg a kórtermet, a nővért, ahogy bejött és hozott nekem vizet. Jó egy óra telt el azután, hogy én vizet kaptam a nővértől, addig, míg felébredt a kislányom. Megdöbbentem egy pillanatra amikor elmesélte, de aztán elkönyveltem, hogy na tessék, anyja lánya. :)

Apukám halála előtt egy évvel kezdtünk rengeteget beszélgetni. Nagyon zárkózott ember volt, mindig csak a lényeget szerette megbeszélni, elmondani, nem bírta a locsi-fecsit, de türelemmel végighallgatott mindig mindenkit. Nos akkor került sor arra is, hogy elmesélte, Ő is rengeteget "repült", és nem álom volt, mert megbizonyosodott róla.
Meglepődtem, de nagyon örültem, és újabb bizonyítéka lett ez is számomra, hogy én sem álmodtam.
Azt hiszem lányom ezután mesélte el az Ő esetét.
Ma már nem lepődök meg, ha ilyeneket hallok, sőt, jót mosolygok, és szinte tudom a mesélő éppen következő mondatait.

Sokan nem merik megírni az ilyen történéseiket, vagy csak nincsenek tisztában vele, hogy esetleg Ők sem álmodtak.
Én örömmel felvállalom, és elmesélem, ha kérdezik. Még emlékezni is jó rá.

Szeretettel Önmagam



Ágica, édesem, én is gondoltam ám Rád:))) És Mindenkire is

5-en voltunk, ám annyi soknak tünt az az infó, ami körülölelt mindenkit:)))



Anikóm......

.......... Örülök Neked..........Ölel . : ágica



Ragyogásom.....

A Csengeri utcába vigyél magaddal........innen a Táncsics utcából / CSAK 250km. / . Lélekbe veletek leszek.... majd nézz jól körül !!!! Ágica



Anikóm.....

...........Ezt havenangeltól , ne várd el, hogy leirja...... Ez egy adag képesség, és főleg sok- sok tanulás eredménye. Neked személyszerint, tanácsot adhat.........Csak ennyit az Ő nevébe!!! Ölel :ágica



Mosoly ):::))) drága Ágicám!

Értem én azt, mit jelent a szemről a mondás... :) Az nem volt tiszta, hogy hogyan jött le ide ebbe a blogba. Attól függetlenül maradéktalanul kedves és szép gondolatot hozott. Örültem neki, és örülök most is, mert azt jelenti figyelmet kaptam Mázlistától.



Anikóm.....

.........Mázlista beirása is ideillik....... A szemedbe nézek , megmondom ki vagy..... Én meg érzem ki vagy........Drága vagy ! Majd megérted..... ölel . ágica



Letudnád írni, milyen volt? Mit éreztél?

Olyan jó lenne olvasni.... !

Este megyek a Csengery utca 59. alá a Harmónia Műhelybe, 18 órára. Jön valaki?



A képszakadás, ijesztő volt, kedves heavenangel, számomra

azonban, amikor felriadtam, mert mindez álmomban zajlott csak le, és valóban nem érzékeltem az idő múlását, akkor felismertem különlegességét.... ám már nem lehetett visszahozni a pillanatot.



Mázlistának:())

Azt nem értem, hogy jött ez a Te hozzászólásod ide, ebbe a blogba?
Persze, lehet Én vagyok agyilag zokni.... hm. És ami azt illeti igazatd is van.
Legyél Te is egyre jobban! Szeretettel: Anikó a Ragyogó.



mázlista...

...pont igy van ahogy irod, ha valamit meg akarsz tudni nézz a másik szemében és mindjárt választ kapol.
Valójában a szem a lélek tükre.

legyen szép napod



Kedves Ragyogás..

...nekem is volt többször ilyen élményem. Az elején csak igen rövidek de ahogy az évek múltak egyre biztosabbak lettek ezek a "kilépeseim"....sokszor fárasztó mert barangolok de néha jól esik....:)

Ölellek
/Heavenangel



Mázlista .....

.........Ugy örülök Neked is...... JÓK vagyunk, mert azok akarunk lenni. Meg ugye a szem a lélek tükre? Puszil : ágica



EGY EMBER SZEMÉBEN OTT

EGY EMBER SZEMÉBEN OTT VAN,A SZOMORÚSÁG, A BÁNAT,ÉS OTT VAN AZ ÖRÖM,ÉS A BOLDOGSÁG!!!
HA IGAZÁN MÉLYEN A SZEMÉBE NÉZEL A MÁSIK EMBERTÁRSADNAK,MINDENT KIOLVASHATSZ A SZEMEIBŐL!:-)))
LEGYETEK JÓK,HA TUDTOK!
PUSZI:MÁZLISTA



Ragyogásom.....

::::::::Ennek az élménynek csak örülj...... Ez megint közelebb vit egy úthoz , egy jó érzéshez...... Igaz engem 2 barátnöm is segitett ennek a megismeréséhez, de hidd el nagyon jó...... Mindig tanul az ember,,,,, Az 1 -vel , barátnőm ha beszélek szkájpon ő sok iskolát elvégzett...mintha teljesen megtisztulnék.....és önzetlenül segit , ha szükségem van rá....Éreztem már ezt az érzést ! Örülj. Dalolj! Anikom! RAGYOGÓM !!!



Drága Anikóm!

Nekem is volt már hasonló, többször is! :)))
Az elsőktől én is nagyonmegijedtem. :)
Ma már örülök, ha ilyen élményben van részem! Mindig tanulok belőlük! :)

Szeretettel:
Álomkereső
http://www.alomkereso.com
http://thesecret.alomkereso.info/Almok_keresese_thesecretSE.exe
https://www.plimus.com/jsp/buynow.jsp?contractId=1719430



Anikóm.....

.......... Még annyit , ne várd , hogy visszatérjen.....jön az magától.!! Annyira összpontositsz most a munkádra / Oliframes/, az gyökér amibe kapaszkodsz, hát tedd meg minden eröddel, akaratoddal, hogy szép karácsonyt varázsolj, családod és Magad Számára !!! Sikerül meglátod ! Ölel. : ágicád



Ágicám, édes kincsem! :))) "Aha" érzések

A Föld az amin járok, ám két méterrel mégis a Föld felett utazom át életemet. Még az Aura fotómon is ez látszik. Minden csakrám kinyílott virág, ám a Gyökér csakra csak egy picike pont. Arra kell erősítenem most. Ám amilyen könnyen tudtam magam szellemileg erősíteni, olyan nehezen megy a földiesség erősítése. De kell, ezt tudom, ezért vállalom mégis a nehézségeket.
Ezért is élem meg fájdalmas vajúdással nehézségeimet. Ám a jó az, amikor utána jönnek a felismerések.
Az un. "Aha" érzések.

Ja! És nagyon találó a Karma-horoszkóp is. Fantasztikus.
Az igazság felszabadít. A szabadság igazzá tesz.

"Szíved halk szavát csak türelmed csendjében hallhatod meg."



Te Drága Anikóm........

Majd irok! De most lótók-futok, délután meg dolgozom !!!!! Ölel ágica " Fel a fejjel, mert ha csak lefele nézel nem veszed észre, hogy a napfényre értél "



Nagyon különleges élmény volt ez. És azóta is várom

hogy visszatérjen.

Ágica. Köszönöm a nickajánlásodat. Most már Őrangyalom nevét is ismerem.

Az igazság felszabadít. A szabadság igazzá tesz.

"Szíved halk szavát csak türelmed csendjében hallhatod meg."