A felhők felett mindig süt...

Mellékelek Nektek egy fotót, amit vasárnap készítettem egy magas hegyen. Ahol tényleg alattunk úsztak a felhők, vastagon, de miránk sütött a Napfény. Remélem, átjön ez az érzés valamennyire... Csodálatos volt, hogy ahogy gyalogoltunk felfelé, szépen lépésről-lépésre kimásztunk a felhőrétegből, ki a Fényre.
Napfényes, mosolygós, sikeres, boldog új évet kívánok!

CsatolmányMéret
DSC09496.JPG758.36 KB
Címkék:

Hozzászólások



Kedves Ery és Secret Admin!

Örülök, hogy tetszett Nektek a fotó!



Én is köszönöm Drága Napfény!

Eszembe jutott egy korábbi mátrai kirándulásunk a Párommal!
Tél vége, tavasz kezdete volt. Felmentünk a Mátrába pihenni. Leraktuk a csomagjainkat és irány az erdő. Mentünk, hallgattuk a madarakat, gyönyörű volt, de nem is sejtettük......egyszer csak elkezdett hatalmas pelyhekben esni a hó! Gyorsan betakart mindent, nőtt, nőtt.......majd
elállt. Mi meg csak álltunk a gyönyörűségben, álmodni nem lehetett volna szebbet, mert sütött a nap a hófehéren csillogó tájra, a fákon madarak csicseregtek, mi pedig álltunk a hegy tetején, távol minden zajtól és hallgattuk, gyönyörködtünk. Azóta is többször felemlítjük, hogy a természet beöltözött ünneplőbe a tiszteletünkre!
Gyönyörű a Te képed is és biztosan megőrzöd a hozzá tartozó élményeket, köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Szeretettel: Ery



Gyönyörű

Szerintem a kép töredékét nem adja vissza annak az érzésnek amilyen ez élőben lehetett, de el tudom képzelni, mert volt már szerencsém hasonló élményhez, felhők felett napsütésben úszni, és gyönyörködni a csodás fényekben! Köszönöm neked, Napfény, a képet!



És azt kívánom, mindenki

És azt kívánom, mindenki képes legyen kimászni a saját szürke felhőrétegéből, ami nyomasztja őt, ami beburkolja, ami beszűkíti a látómezejét... Kimászni belőle lépésről-lépésre, gondolatról-gondolatra, fel a felhők fölé, ahol süt a nap.