Az élet nem azzal mérhető, milyen sokáig lélegzünk, hanem azokkal a pillanatokkal, amelyektől elakad a lélegzetünk

LÉLEk-ZET

Korunk paradoxona:

az hogy magasabbak az épületeink, de kicsinyesebb természetünk;

Szélesebbek autópályáink, ám szűkebb lett látókörünk.;

Többet költünk és mégis kevesebbünk van;

többet vásárolunk, azt kevésbé élvezzük.

Nagyobbak házaink ám kisebb a családunk,

több a kényelmünk, mégis kevesebb az időnk.

Több képzettséggel, kevesebb értelemmel;

több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk.

Több a szakértőnk, mégis több a problémánk.

Több gyógyszerünk van, mégis kevesebb egészségünk.

Túl sokat iszunk, túl sokat dohányzunk, túl meggondolatlanul költekezünk.

Túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk, túlzottan dühbe gurulunk,

Sokáig fennmaradunk, túl fáradtan kelünk, túl keveset olvasunk, túlontúl sokat tévézünk.

Megsokszoroztuk javainkat, de csökkentek értékeink.

Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk, és túl gyakran gyűlölünk.

Tudjuk MI a jólét, de azt nem, hogy MI kell jó létünkhöz.

Éveket adunk az életnek, nem, pedig Életet AZ éveknek.

Eljutottunk a Holdig és vissza, de nehezen megyünk át az út túloldalára azért,
hogy AZ új szomszéddal találkozzunk.

Meghódítottuk a világűrt, de a bensőnket nem.

Nagyobb dolgokat csinálunk, nem pedig jobb dolgokat.

Megtisztítottuk a levegőt, de beszennyeztük a Földet.

Meghódítottuk az atomot, de az előítéletet, azt nem.

Többet írunk, de kevesebbet tanulunk.

Több tervet szövünk, de kevesebbet teljesítünk.

Meg tanultunk rohanni, de várni nem.

Ez a gyors étkezés és a lassú emésztés kora;

Kontraszt: A nagy emberek és a kis jellemek;

A kiemelkedő hasznok és a sekélyes kapcsolatok időszaka.

A kétkeresős jövedelmek, ám gyakoribb válások,

A tetszetősebb lakások, de szétesett otthonok korszaka.

A villámutazások, AZ eldobható pelenkák, AZ egyszer használatos erkölcsök,

AZ egy éjszakás tartózkodások,

A túlsúlyos testek kora ez, és a tablettáké, melyek mindenre jók: felvidítanak, lenyugtatnak,
és ölnek is. Ezt sokan nem merik felismerni.

Olyan idő ez, amikor sok van a kirakatban, de kevés a raktárban.

Olyan időszak, amelyben a technika eljuttatja hozzád ezt az írást, Te
pedig választhatsz, hogy megosztod másokkal is, vagy egyszerűen csak kitörlöd.

Dönts okosan.

CsatolmányMéret
Ártatlanság tengere.jpg18.78 KB

Hozzászólások



Megosztok veletek egy remek alkotást:)

http://61226.com/share/hk.swf

Ha az egeret különböző helyekre teszed a Hong Kongot ábrázoló képen, pl. toronyház teteje, a kép alja, vagy közepe, a napszakok váltakozása történik meg. Élvezzétek a látványt!



A dolgok, melyeket megtanultam az élettől...

Paulo Coelho

( Én, most tanulom ezeket a dolgokat. )

- Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
- Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
- Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
- Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
- Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
- Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
- Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
- Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
- Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked, felállni.
- Hogy csak, azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
- Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
- Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
- Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
- Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput.
- A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.
- Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.
- Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél.
- Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.
- A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.
- A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait! "

És még egy utolsó:

Tatiosz:
Boldogtalan boldogok

Ha a boldogságot kutatod, belül keresd,
emlékezeted roppant nagy csarnokában.
Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok.
Itt találkozhatsz önmagaddal. Csak egyet-
len egy nem lehet a tied: a perc, amelyet
elfeledtél. Amire nem emlékszünk, már
nem a miénk...
Az emberek bebarangolják a világot,
megcsodálják a hegyek égre meredő
csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait,
a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán
végtelenjét és a csillagok semmibe
tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek
emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire
ügyet sem vet, és boldog ezek
szerint csak az lehet, aki emlékezni
képes.!

"Merjünk élni, merjünk remélni, szeretni, s könnyeket is hullatni, ha kell. A dal dalol, az élet virágzik a kegyelem által, s a végtelen szeretet, ha engedjük oly lágyan karol át



Ember lenni minden körülmények között...

Egyszerűen, ember vagyok.
Nem méregetem magam
mással, a nagyok szavával.
Csak teszem a dolgomat,
hogy rendben álljon
köröttem minden pillanat.
Nem kívánok utánozni,
lelkendezni, sem
behódolni másnak, és
nem hiszek semmiféle
életemelő varázsnak.
Csak megyek előre,
végére a mának.
Teszem amit tudok. -
S ha néha elbukok,
saját káromból okulok.
Egyszerűen ember vagyok! -
Tudásom legjavát életem
kútjából merítem,
és megértem a nagyok
szavát, még ha nem is
mérem magam mással,
mint az emberi méltósággal!

"Meghívlak, hogy gondolkodjunk együtt: Mi az élet célja?

Talán jó lenne, ha mindegyikünk időt szakítana és leülne egy csendes sarokba és megírná élete hátralevő részének forgatókönyvét. Próbáld meg egyszer te is. Szabad kezet kapsz. Beírhatod a siker-kudarc, a könnyek-nevetés, a hosszú élet-a rövid élet, az agónia-extázis összes mennyiségét. Tejhatalmat kapsz az élvezet, a hatalom, a pénz, a hírnév és kapcsolataid felett. Mit tekintenél ideális életnek? Igazából mit akarsz leginkább?
Esetleg segítene, ha leírnád a te ,,tökéletes napodat", vagy egy listát írnál arról a tíz tevékenységről, amelyet a legjobban kedvelsz. Ha elmélkedsz azon, amit leírtál, bizonyára tisztábban meglátod legmélyebb vágyaidat és szükségleteidet.
A kérdés ez: Mi az élet célja, a te számodra?"

"A legfontosabb, hogy saját magadnak ne hazudj.
Aki önmagának hazudik, és a tulajdon hazugságát hallgatja, odáig jut, hogy nem fedez fel semmilyen igazságot se magában, se maga körül, így aztán tiszteletlenségbe süllyed mind magával, mind másokkal szemben.
Ha meg nem tisztel senkit, szeretni sem tud többé, azért pedig, hogy szeretet hiányában is elfoglalja magát és szórakozzék, átengedi magát szenvedélyeknek, a durva élvezeteknek, mígnem teljesen elállatiasodik bűneiben, és mindez attól van, hogy szüntelenül hazudik, az embereknek is, magának is. Aki önmagának hazudik, az tud megsértődni a legkönnyebben.
Mert hisz megsértődni néha nagyon kellemes, nem igaz?
Az illető tudja, hogy senki sem értette meg, csak ő találta ki a sérelmeket magának, csak az érdekesség kedvéért költötte, csak túlzott, hogy jelenetet rendezhessen, csak belekapaszkodott egy szóba, szúnyogból elefántot csinált-mindezt maga is tudja-,mégis mindig ő sértődik meg legtöbbször, addig duzzog, mígnem kellemes érzés, nagy gyönyörűség fogja el, és éppen ezzel jut el az igazi gyűlölködésig...

Álljon fel, és üljön le, nagyon kérem, hiszen ezek is mind hamis gesztusok.."

A lényeg lényege lényegében a lényeg, mert mi tudjuk hogy mi a lényeg és ez a LÉNYEG !

"Merjünk élni, merjünk remélni, szeretni, s könnyeket is hullatni, ha kell. A dal dalol, az élet virágzik a kegyelem által, s a végtelen szeretet, ha engedjük oly lágyan karol át



Ki hogyan szeret

Van, aki azt hiszi, tehet amit akar, hisz szeretik.

Van, aki azt hiszi, tehet amit akar, hiszen szeret.

Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret.

Van aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik.

Van, akinek számára a szerelem határos a gyűlölettel.

Van, akinek számára a szerelem határos a szeretettel.

De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti a szeretettel, s nem érti,
hogy mások feleletül a gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.

Van, aki úgy szeret, mint az országútra tévedt nyúl,
amely a fénycsóvák csapdájába esett.

Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi azt, amit szeret.

Van, aki úgy szeret, mint a pilóta a várost, amelyre bombáit ledobja.

Van, aki úgy, mint a radar, amely a repülők útját vezeti a levegőben.

Van, aki békésen szeret, mint a kecske, amely hagyja,
hogy megszopja az éhező kisgyerek.

Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságába nyelő amőba.

Van, aki esztelenül, mint az éjszakai lepke a lángot.

Van, aki bölcsen, mint a medve a téli álmot.

Van, aki önmagát szereti másban,

S van, aki önmagában azt a másikat, akivé maga is válik általa...

" Kincs
/ szerzőjét nem ismerem /

Oly sokszor megfárad az ember,
s úgy érzi, hogy már nincs tovább
Terheit hordozza magával,
s letenni nem tudja tán.

Napjainak gondja számtalan,
próbálkozik nap-mint nap,
Hangya módjára tesz-vesz, gyűjtöget,
s felhalmoz értéktelen kincseket,
melyről úgy véli, ebben rejlik mindene.

Erejét, s értelmét nem kíméli,
s eltaposva másokat
elsőként akar mindent megszerezni,
mit fontosnak tart.

Megragad minden gonosz földi erőt,
csakhogy elsőnek ő fusson be,
leigázva másokat,
célt így ér el.

Mily szánalmas is az ember!
S nem lát túl e földi léten,
vajha megértené, hogy kincsei
semmit sem érnek.

Ha megnyílnának szemeik,
s látnák a mennyei várost,
talán-e földi kincs fénye
megfakulna előttük.

Évtizedeken át hajszolják magukat,
s kamráik így gyarapodnak,
de a lelkük lassan kiapad.

Nem törődnek semmi mással,
csakhogy csűrjeik teljenek
lelkükben kiált az üresség,
de ők csak tovább gyűjtenek.

Életük alkonyán, ha visszatekintenek,
nincs semmi miben örömet lelnének.
Hiába gyűjtöttek számtalan kincseket,
ha üt az utolsó óra,
magukkal semmit nem vihetnek. "

"Merjünk élni, merjünk remélni, szeretni, s könnyeket is hullatni, ha kell. A dal dalol, az élet virágzik a kegyelem által, s a végtelen szeretet, ha engedjük oly lágyan karol át



Élet szabály

"Minden este, ha leszáll az éj, fáradt tested nyugovóra tér.
Addigi életed egy picit véget is ér, hogy másnap újat kezdhessél.
Ha egy szép élet vágyát őrzöd, a múlttal nem szabad törödnöd.
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér, minthogyha újjászületten élnél.
Mit akar? - kérd meg minden naptól, és minden nap felel majd akkor.
Tetteidnek tudjál örülni, más tetteit tudd megbecsülni.
Főként ne gyűlölj egy embert se, s a többit hagyd az Úristenre!"
(Johann Wolfgang Goethe-Életszabály )

"Ha mások rosszkedvét, ingerültségét, panaszkodását, minden rendszertelenségét, pontatlanságát, amelyekről te nem tehetsz, mérgelődés és zúgolódás nélkül elviseled, akkor- az győzelem."

Ma már megint megtréfált a sors. Nem hiszem el, hogy ez megint velem történi.
" Miért jó ami nem jó"

Hát kb. így jellemezném. Ráadásuel elrontotta még a hétvégémet is.
Pedig nagyon kár! Valaki nagyon nem akarja, hogy jó legyen nekem.

Isten mikor kitalálta a női nem büntetését, forró aranyba kellett volna mártani a kezét.
De jó lenne ha nekem is csak az arcomat kellene minden nap borotválnom. Kegyes büntetés lenne.
De ha már kijövet elrepedtem ezért nincs mit tennem, hozzá kéne már szoknom:))

"Szeress, tisztelj, becsülj, tolerálj, ismerd Önmagad, s ha hibázol megbocsátanak. Ha pedig nem bocsátottak meg, akkor nem voltál számukra elég fontos, de ez nem a Te hibád. Ez senkinek nem a hibája, mert emberek vagyunk. De ha "jó ember" vagy egyre többeknek válsz majd fontossá.
Ám ha bántanak, csak addig tűrd, amíg neked nem válik fájdalmassá!
Soha ne hagyd, hogy viszonzás nélkül kihasználjanak! "

Stephen King: Állj ki mellettem!
"A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani.
Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak.
Ám azt hiszem, többről van itt szó.
A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el.
Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz.
És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen."

"Merjünk élni, merjünk remélni, szeretni, s könnyeket is hullatni, ha kell. A dal dalol, az élet virágzik a kegyelem által, s a végtelen szeretet, ha engedjük oly lágyan karol át



Köszönöm

Fantasztikos!!!



Igen, drága Saci. :)))

Hajlamos az ember a drága Szabadságot összekeverni a szabadossággal.

"Merjünk élni, merjünk remélni, szeretni, s könnyeket is hullatni, ha kell. A dal dalol, az élet virágzik a kegyelem által, s a végtelen szeretet, ha engedjük oly lágyan karol át



reagálás

Kedves Ragyogás!

Nagy igazságokat írtál itt le,és valóban a döntés a mi kezünkben van.
Hiszen Isten szabad akaratot adott az embernek,csak sokszor nagyon rosszul használjuk ,meggondolatlanul élünk vele!!

üdvözöllek Saci