ÉLET

“Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és
elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból. Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktöl sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak,...
...és nevettem, mikor már nem bírtam tovább. Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hüséget, de volt hogy teljes erövel mentem fejjel a falnak!
Sírtam zenehallgatás, vagy a fényképalbum lapozgatása közben ...
... és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját. Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek. Sokszor éreztem, meghalok a vágytól és...
...féltem hogy elvesztek valakit aki nagyon fontos számomra (a végén mégis elvesztettem) !
DE TÚLÉLTEM!
És még most is ÉLEK! Az életet nem csak túlélem... és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd...ÉLJ!!!
A harcba elszántan kell menni, Az életet szenvedélyesen átölelni, Emelt fövel veszteni és merészen gyözni, Mert a világ a bátraké és AZ ÉLET TÚL SOKAT ÉR ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."

Chaplin

Címkék:

Hozzászólások



Kedves Ery, Ágica, Mártika!

Nagyon szívesen!
Chaplin néhány mondatban megosztotta velünk az élet eszenciáját, értelmét, motivációját!
Minden nap beleolvasgatok ilyen és hasonló írásokba és már is szárnyalok..........:-)))))))))
Légyetek Áldottak!



KÖSZÖNÖM

Nagyon, nagyon köszönöm !
Még most is libabőrüs vagyok, nagyon jól esett , hogy ezt leirtad Drága Olinagy !
Mindég boldogság tölt el mikor olvaslak !
Érzem nagyon közel vagy, csak még nem érlek el, de egyszer biztos megölellek ezekért az igaz sorokért. Könny szökik a szemebe.
Ölellek: Márti

Soha ne felejts el mosolyogni, mert nem tudhatod,hogy mikor szeret bele valaki a mosolyodba !



Drága Olinagy....

Irásod nagyon szép. Én elvesztettem....Túléltem.....és most Élek !!! Köszönöm Neked, hogy leirtad.
Szeretettel :ágica



Nagyon szép kedves Olinagy!

Azért írta le, mert Te is ilyen vagy? Mi a közös a Veled történtekben és a Chaplin által leírtakban?
Részemről, én amíg olvastam, mintha magamról olvastam volna. Egy kivétel van benne, hogy az én szerelmem nem
halt meg fizikailag, csak számomra halt meg. De boldog vagyok! Hittem az újabb szerelemben és meg is kaptam!
Köszönöm szépen, szívesen olvastam ezeket a szenvedélyes sorokat.
Szeretettel: Ery