Első az önismeret és utána könnyen teremtesz!

"Az önismeret az a tudás, amely által válik minden más is ismertté.
Az önismerettel rendelkező Ember valóban mindentudónak nevezhető.
Világi tudással nem juthatunk el a teljes belső békéhez.
Az önismeret segíthet egyedül abban, hogy a bánat tengerén átevezzünk.
Ezért minden törekvés az önismeretre kell, hogy irányuljon, s ezt az elme tisztasága által megtaláljuk.
Az elme tisztaságát pedig szent cselekedetetken, jóságon, együttérzésen és önfeláldozáson keresztül érhetjük el. " Sai Baba

Ha megismered önmagadat és megismered a hibáidat, pontosan tudni fogod, hol rontod el a teremtést. Hol, mikor teremtesz olyan dolgokat amiket nem akartál. Ha megismered magad és megváltozol, pozitív dolgokra koncentrálsz és pozitív érzéseket táplálsz, megtörténik a csoda és pozitív dolgokat fogsz teremteni. Ugye milyen könnyűnek hangzik? Akkor mond meg nekem miért van az, hogy az emberek mégsem tudják megfelelően használni a teremtő gondolat erejét?

Tudod miért?
Mert nem mernek igazán szembenézni önmagukkal...mert ez bizony fájdalmas is tud lenni...pedig enélkül nem megy! Tudom, én is megjártam ezt az utat pár évvel ezelőtt...de hidd el, ennél csodásabb dolog nincs is, amikor elkezded magadat szeretni és tisztelni azért mert az vagy aki vagy!

Szeretettell ölellek benneteket, Szildi:)

CsatolmányMéret
Tunder kicsi.JPG53.8 KB

Hozzászólások



Csúcs jók vagytok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Szildi, Pacsirta, Tünde

És még ez a blog is mennyit ad:)))
http://www.thesecret.hu/node/264



Kedves Szildi, Kedves Mindenki!

Ezt az utat magam is megjártam, nagyszerű érzés önmagunkat MEGszeretni. Bár, mindenki egyszerűen képzelheti azt, hogy szereti önmagát, azon dolgozni kell, nem is keveset. Ám ennek a "munkának" minden pillanata örök élmény, a gyümölcse pedig a mennyei szóval írható csak le.
A Lélek és Tudomány kiadvány oldalán olvastam egy írást, melyből erősen megfogott engem ez a néhány sor:
" És NE szabadíts meg, Uram, a gonosztól, mert lelkem FELÉTŐL fosztanál meg - és hogyan lenne nélküle mérhető a jó?"
Az elfogadásba beletartozik, hogy ne önmagunkkal szembeni elvárások szerint engedjük meg magunknak kizárólag a "jót", hanem a bennünk lévő "rosszat" felkutatva, elismerve/megismerve azt, önmagunk részének valljuk árnyoldalainkat is - és azokkal EGYÜTT, nem pedig azok ELLENÉRE, esetleg letagadásával tartsuk magunkat szeretetreméltónak.

MINDANNYIUNKNAK vannak ilyen árnyoldalai. Egyikünknek sem kell jobbnak lenni a másiknál, vagy ÖNMAGÁNÁL. Önmagunk szeretetéhez nem kell mérce, főleg nem elvárások. Tudom, hogy nem így neveltek bennünket. A régi értékrendszerek ideje kezd lejárni, MI MAGUNK leszünk a legfontosabbak az életünkben.
Nem olyan nehéz, mint azt elsőre gondolnánk.
Ne féljünk az árnyoldalainktól, mert azoknak is van szerepük az előrehaladásunkban.

Szeretettel kívánok Mindenkinek mosolygós napot: Pacsirta:)

" És NE szabadíts meg, Uram, a gonosztól, mert lelkem FELÉTŐL fosztanál meg - és hogyan lenne nélküle mérhető a jó?"



Kedves Szildi,

Megint csak Krisztikémet visszhangzom! :)
Nagyon szép gondolatok!
Köszönet értük! :)
A valódi önismeret az, mikor már képes vagy felismerni érzéseidet és megérted azt a kapsolatot, ami köztük és gondolataid közt fennáll! :)

Szeretettel:
Álomkereső



:-))))))))))))))

Köszönet soraidért!

Kriszti