Ukrajnában jártam

Amikor a határon még az ukrán vámosok is zokszó nélkül átengedtek a könyvekkel a csomagtartómban, isteni jelnek véltem.
Láttam, ahogy darabjaira szedetik az előttem lévővel az autóját, nekem viszont sok sikert kívántak! Mintha érezték volna ők is, mennyire fontos odaát a határon túl is a pozitív énkép és mennyire szüksége van az embereknek arra, hogy az 5ről6ra könyvek eljussanak hozzájuk!

A határ ukrán oldalán vendéglátóm, Filep Éva tanárnő férje, Berti, és Zoja, az ukrán-orosz fordítóm várt, akikkel személyesen először találkoztunk. Látnotok kellett volna azt az örömöt, azt az összeborulást! Mintha egy évezrede ismertük volna egymást! Hihetetlen volt!

Természetesen már ők is látták a Titkot! Ugye nem meglepő? :)

Amikor megérkeztem a beregszászi gyönyörűen rendbehozott és karbantartott 4.számú Kossuth Lajos Szakközépiskolába, olyan érzés fogott el, mintha időutazást tettem volna. A könyvtáros hölgy büszkén mesélte, éppen most fejeződött be az iskolai könyvtár felújítása.
Régi épület, ódon falak, és a 9.osztályban fiatal, nyitott szívű és lelkű hallgatóság. Minden mondatomat úgy itták, mint a szomjas föld az esőt!
(Halkan megjegyzem, Ukrajnában 12-es a legjobb osztályjegy!)

Kossuth Lajos arcképének reprodukciója nézett velem farkasszemet az osztályteremben, én pedig úgy éreztem, óriási megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek, és hazánk egyik legmeghatározóbb, legjobban tisztelt történelmi nagysága előtt, - akit A HAZA MÓZESEKÉNT tisztelünk, - mondhatom el, NEGATÍV ÉNKÉPPEL NEM MŰKÖDIK A POZITÍV GONDOLKODÁS, ÉS AZ ÉNKÉP EGY JOBB ÉLET KULCSA!

Az előadásom a tanárnőket is fellelkesítette és nagyon nagy szeretetben váltunk el egymástól a mielőbbi viszontlátás reményében. Amikor elbúcsúztunk, még jól hallottam a gyerekek utolsó mondatait: "Akkor most doga előtt elképzelem, hogy sikerülni fog és úgy lesz! ... Mindenre képes vagyok!...Szuper! Zseni vagyok, stb...

Aztán a Mezővári II.Rákóczi Ferenc Szakközépiskola!
Három felső évfolyamot hívtak össze az előadásomra, melynek címe az volt:
"Céltalan hajósnak nem kedvez a szél!"

Drága Teremtőtársaim!
Könnyes szemmel és a végtelenségig meghatódott lélekkel mondom Nektek:

Az irodalomteremben tartottam az előadást. Velem szemben egy hatalmas Petőfi kép, mellette Vörösmarty Mihály, Arany János, és az ismert nagy magyar író-költő GÉNIUSZAINK hosszú sora,mint például Balassi Bálint, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Illyés Gyula, Ady Endre, Radnóti Miklós, stb. arcképei. Még Váczi Mihályé is, aki szülőhelyemnek, Nyíregyházának nagyra becsült költője.

MICSODA SZELLEMI ÉRTÉKEK!
ITTHON ILYET NEM ÉREZTEM MÉG SOHA!
MINTHA KÖSZÖNTÖTTEK ÉS FIGYELTEK VOLNA!
MINTHA A VALÓSÁGBAN IS VELÜNK LETTEK VOLNA!

JAJ, BÁRCSAK ÁT TUDNÁM NEKTEK ADNI AZT A SEMMIHEZ SEM FOGHATÓ CSODÁS ÉRZÉST, AMI AKKOR, OTT, MINDENT ÁTHATOTT!

Mintha megállt volna az idő. Nem tudom szavakkal kifejezni, mit is éreztem akkor!
Éreztem a fiatalok kíváncsiságát, éreztem az életre való felkészülésük még bizonytalan rezdüléseit, amikor még minden képlékeny a lelkükben, és én szemben irodalmi nagyjainkkal beszélhettem nekik arról, mennyire fontos az önbecsülés, az önismeret, a TITOK, és hogyan is valósul meg a teremtés egy-egy ember életében, mindezt Munkács várától 7 km- távolságra,
amit Zrínyi Ilona, I.Rákóczi Ferenc özvegye, majd Thököly Imre felesége, II.Rákóczi Ferenc édesanyja védett egykoron a kuruc lázadások oldalán a Habsburg Birodalommal szemben.

Aztán az író-olvasó találkozó a Magyar könyvesboltban. Mindenféle hasznos könyveket láttam ott, Müller Pétertől kezdve, mindenféle jókat. Például a Lazi Kiadó Jóga könyveit, de még az Öreg néne őzikéjét is, és rengeteg napilapot, magazint.
Bár nekik a mi könyv áraink nagyon magasak, mégis kapható náluk rengeteg magyar nyelvű könyv! Nagyon büszkék erre!
Ott egy nyugdíj átszámítva 20.000,- Ft. Kérdeztem, hogyan tudnak ebből megélni? Azt felelték, nagyon beosztóak, és még a hagymahéjat is felhasználják. Étel nem megy a szemétbe!

Egy 70 éves bácsi mesélte:
-Tudja, kedveském, ki sem tettük a lábunkat a szülőhelyünkről, de már voltunk, oroszok, magyarok, és most ukránok vagyunk. Magyarok kétszer is! - Éreztem a bácsi szavaiból, mennyire fáj neki a történelmi igazságtalanság, hogy egy évszázad alatt négyszer változott az állampolgárságuk a személyigazolványukban, miközben magyar az anyanyelvük, és ők még most is szabolcsiaknak érzik magukat. Úgy mesélték el a jelenlévők nekem a szabolcsi töltött káposzta ízeit, hogy összefutott a nyál számban!
Nem csak az enyémben! :)

Jártam a Beregszászi Magyar Tanárképző Főiskolán is, amit I.Ferencz József császár alapított 1907-ben, és ahol termeket fogadtak örökbe magyar önkormányzatok! Például jártam a Győr teremben, és az Eger teremben is. Azok a termek az anyaország önkormányzatainak adományaiból lettek felújítva és olyan festmények díszítik őket, amiket szintén ezek az önkormányzatok adományoztak.

Furcsa érzés volt 15 évnyi Győrött élés után látni a Győr terem falain a Kisfaludy utcáról, a Győri várról, a Kálvária dombról, a Révfalusi hídról készült alkotásokat. Jártam Szabolcs-Szatmár megye osztálytermében is! Nagyokat dobbant a szívem!

Beregszászon van egy ember nagyságú, gyönyörű, ülő Szűz Mária szobor,ölében a kis Jézussal.
Meseszép zarándokhely!

Bekukkantottunk a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színházba is. Az épület ódon falain rengeteg kép jelenítette meg a jól sikerült előadások emlékezetes momentumait. Törőcsik Mari művésznő is szerepelt rajtuk. A színház társulata most éppen a nyári, magyarországi vendégelőadásokra készül. Egy kedves színésznő pedig még előadásra is invitált bennünket. Bárcsak több időnk lett volna!

Beregszász utcáin fel vannak helyezve magyarul is utcanevek: Illyés Gyula, Petőfi Sándor, Rákóczi tér, Dózsa György út, stb. Nem volt olyan utcanév, ami ne emlékeztetett volna arra, hogy itt magyarok élnek.

Furcsa volt hallani, amikor Magyarországról azt mondták:- "Kint Magyarban."

Volt egy olyan élményem is, ami eléggé felkavart. Amikor Beregszászról Mezőváriba tartottunk, az országút mellett álldogáltak emberek. Egyszercsak egy nő és egy fiatal ember láttán utitársam, Éva gyorsan megállásra intett. Felvettük őket, Mezőváriban laktak ők is. Így tudtam meg, hogy Ukrajnában a stoppolás mindennapos dolog. Nagyon rossz a közelkedés, és órákat álldogálnak egy-egy út mellett, bízva a jó szerencsében, hogy majd csak felveszi őket valaki, hogy elérjenek otthonaikba, vagy munkahelyeikre.

És a vendéglátóim kedvessége és szeretete!
Minden rezdülésükkel azon voltak, hogy jól érezzem magamat! Abban hiba nem volt! Reggelire olyan parázson sült szalonnát kaptam sok-sok finom zöldséggel, frissen sütött házikenyérrel, amilyenben még sohasem volt részem! A szalonna elolvadt a számban!

Természetesen szervezik az 5ről6ra tréninget! Júniusban repülök hozzájuk! Az egyszer biztos!

Feledhetetlen élményekkel lettem gazdagabb, olyanokkal, amiket semmilyen földi kincsre nem cserélnék el széles e világban!

Visszafelé a határon a magyar vámos darabjaira szedette velem az autómat, azt hitte, cigarettát csempészek. Csalódnia kellett... A bőröndömben pizsamát talált és egyebeket... Zavarba jött... Jót derültem rajta... Néhány női fehérnemű hogy elpirít egy érett, felnőtt férfit! ... :)
Mindesetre örültem, mert a csomagtartóban felleltem a pótkeréknél a kárpit alatt egy olyan iratot, amit már régóta kerestem... Majdnem a vámos nyakába ugrottam! Hurrá! Milyen jó, hogy felemeltette velem a kárpitot! Minden rosszban van valami jó, szoktuk mondani!

Az ukrán vámos viszont emlékezett rám, és törve a magyar nyelvet, megkérdezte:- "Hogyán sikerult a konyvbemutato?"
- Nagyszerűen!- válaszoltam meghatódottan - Minden könyv gazdára talált! A gyerekek csodásan fogadtak! Nagyon boldog vagyok!
A vámos arcán mosolyt láttam, és azt, hogy velem együtt örül, és elgondolkodik. Figyelmessége és kedves érdeklődése végtelenül jó érzést keltett a lelkemben! Hiszen országhatár ide vagy oda, valamennyien testben élő lelkek vagyunk! A szeretetet, az egymás öröme felett érzett boldogságot semmilyen földrajzi korlátozás meg nem állíthatja!
„Nincs annyi sötétség a világon, hogy akár egyetlen gyertya fényét is kioltsa! „(Robert Alden, am. teológus, író)

Pozitív énkép nélkül pedig még egy cecelégy sem képes boldogan, eredményesen élni ebben a széles, magunk formálta világban!

Aztán már a magyar oldalon, Csarodán egy emlékmű mellett haladt el az utam. Túlhaladtam rajta, de visszafordultam, mert megigézően gyönyörű: Egy hatalmas Angyal áldásra széttárt karokkal és gyönyörű szárnyakkal, és rajta a következő felirat: "a beregi emberek emlékére, akik hősiesen szembeszálltak a történelmi és a természeti csapásokkal."
A 2001-es árvíz ugyanis hatalmas puszítást végzett a beregi falvakban. Több tíz milliárdos károkat okozott, számtalan házat kellett újjáépíteni. Az árvíz az ukrán oldalt sem kímélte, Éva megmutatta nekem a Mezővári töltést és azon túl az árvíz súlytotta vidéket. Borzalmas pusztítást vitt véghez a hatalmas árvíz.

Már hazaértem, de a szívem egy darabja ott maradt Ukrajnában.
Alig várom, hogy újra kint lehessek kedves, ujdonsült barátaimnál, akik már szerveztek agykontroll tanfolyamot, ami jóval felülmúlta minden várakozásukat!
40 ember helyett ugyanis 200 fő vett részt rajta!
Hát ilyen csodás élményekkel gazdagodtam azon a nagyszerű, történelmi vidéken!

Váczi Mihály örökérvényű soraival kívánok Nektek csodás hetet!
Mit hetet? Csodás további életet!

"Nem elég jóra vágyni, a jót akarni kell!
És nem elég akarni, de tenni, tenni kell!"

Csillátok
www.5rol6ra.hu



Kedves Csilla!

Még az Angyal is tudja, :) hogy a beregi ember nem azonos a szabolcsival!

"Egy hatalmas Angyal áldásra széttárt karokkal és gyönyörű szárnyakkal, és rajta a következő felirat:"a beregi emberek emlékére, akik hősiesen szembeszálltak a történelmi és a természeti csapásokkal."

**
Hogy egy budapesti nem tudja, hol kezdődik Bereg, azon nem csodálkozom, de egy Nyíregyházitól meglepő.
No, ugyanígy nem tudják elképzelni a fővárosiak, hogy milyen problémákkal küszködik Vadkelet, mert egy-egy látogatáskor csak a „kirakatot” látják.



Bereg vármegye

"1867-1918 között a vármegye központja Beregszász volt. 1918-tól a vármegye északkeleti, nagyobbik része Csehszlovákiához tartozott, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
Az I. bécsi döntés alapján 1938-ban ismét magyar ..." De kár erről már beszélni, ... elmondta az érzelem nyelvén a 70 éves bácsi:

"Tudja, kedveském, ki sem tettük a lábunkat a szülőhelyünkről, de már voltunk, oroszok, magyarok, és most ukránok vagyunk. Magyarok kétszer is!".

Sokáig nem tudták ezt megemészteni a magyar emberek a határnak se egyik, se másik oldalán.

Ők még most is szabolcsiaknak érzik magukat? Ezt mesélték? Nem bereginek? Hmm ...

Ugyanis történelmileg a beregi és a szabolcsi ember nem ugyanaz!
A beregiek nem szeretik, ha szabolcsinak mondják őket. A szabolcsiak meg fordítva.



Kedves Szókratész, köszönöm a hsz-edet!

Tudod, olvasva hozzászólásodat drága megboldogult Balog Zoltán református lelkész gondolatai jutnak eszembe:

"Egy fecske nem csinál nyarat, de jelzi, hogy jön a nyár!"

És igen! Itt van a nyár a küszöbön! Már mindenki érzi! :)

Szép napot, hetet, életet kívánok Neked is!

Csillád :)

„Semmi sem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, semmi sem túl csodálatos ahhoz, hogy megtörténjen, és semmi sem túl jó ahhoz, hogy örökké tartson, ha a terád váró jóhoz pozitívan állsz hozzá!” Helen Hadsell * www.5rol6ra.hu



Hát ez tényleg nagyon szép beszámoló!

Értem a meghatottságodat, Csilla.
Mondjuk én azért láttam sok rossz dolgot is, de megértem, ha valaki annyira idealista és érző lélek, mint TE, akkor nyilván csak a szépségre van kihegyezve! Egy írótól ez mindenképpen jogos!

Bárcsak már gyerekkorunkban hallottunk volna pozitív énképről meg pozitív gondolkodásról! Én csak itt, a secret oldalon hallottam erről először életemben. Azért ez elég gáz, nemde?

Örülhetnek azok a fiatalok, akik már tinédzser korukban hallanak róla!

És az is tény, hogy az ukrajnai magyarok vendégszeretetének nincs párja a világon! Nagyon jó, igaz magyar emberek ők!
És tényleg páratlan szépségű ország!

Örömmel olvastalak Csilla!

A tudás hatalom.Az információ érték.



Öbi baba, tudod, hogy milyen vagyok, de most még sokkal...

jobban repdesek itt a keleti végeken! Annyira csodálatos volt ez az egész! Azt hiszem, most repdesni fogok még egy jó darabig! Ám a meghatottságtól csak csendben... Hiszen a lelkem megtelt csordultig szeretettel. Ha láttad volna őket, akik fogadtak, akik hallgattak, akik dedikáltattak! És az az ukrán vámos! Azt hiszem, őt is megérintette ez az én utam. Annyira rendes volt!

És olyan hatalmas, üde ország ez az Ukrajna! 47 millióan élnek benne. És tudod, milyen sokféle, isteni finom ásványvizük van?
Jaj, Öbi baba!
Nem térek magamhoz, mióta hazajöttem!

„Semmi sem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, semmi sem túl csodálatos ahhoz, hogy megtörténjen, és semmi sem túl jó ahhoz, hogy örökké tartson, ha a terád váró jóhoz pozitívan állsz hozzá!” Helen Hadsell * www.5rol6ra.hu



Drága Tesóm :)

Köszönöm... hogy ilyen vagy ....
Szeretettel ölellek :) Tesód :)

A szeretet mindent áthat.....
Mosolyogj Drága Magyarország :)



Drága Vanda!

Örülök!
Bár nem vagyok sírós, de most könnyet csaltál a szemembe...)Örülök, hogy átment az a csodálatos érzés, amihez foghatót még sohasem éreztem seholsem!
És viszont kívánom Neked az élet minden áldását!
Milliárd ölelés!

Csillád :)
És ne feledd! TE vagy életed sugárzó Napja!

„Semmi sem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, semmi sem túl csodálatos ahhoz, hogy megtörténjen, és semmi sem túl jó ahhoz, hogy örökké tartson, ha a terád váró jóhoz pozitívan állsz hozzá!” Helen Hadsell * www.5rol6ra.hu



Csilla!

Az írod: "JAJ, BÁRCSAK ÁT TUDNÁM NEKTEK ADNI AZT A SEMMIHEZ SEM FOGHATÓ CSODÁS ÉRZÉST..."
Át tudtad adni Csilla.
Megríkattál..

örülök Neked, és hogy ilyen csodás feladatod van..
legyen szép a napod!



Drága Ágicám!

Hihetetlen körülmények, csodás tájak, több száz éves emlékművek, épületek, csupa-szívjóság emberek, áthatva a történelem tiszteletével, szeretetével. Ott olyan a levegő, hogy hallani a csendet. Mély és tiszta. Rengeteg hegy, folyó, forrás, a Kárpátok közelségében. Ez Ukrajna!

„Semmi sem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, semmi sem túl csodálatos ahhoz, hogy megtörténjen, és semmi sem túl jó ahhoz, hogy örökké tartson, ha a terád váró jóhoz pozitívan állsz hozzá!” Helen Hadsell * www.5rol6ra.hu



Drága Csillám...

Köszönöm , hogy ezt megosztottad velünk!!! Hatalmas ölelés: ágicától



Váczi Mihály: Még nem elég!

Váci Mihály: Még nem elég

Nem elég megborzongni,
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
De mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
Fagyot is bírni kell,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.

Nem elég álmodozni!
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell,
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el,
Jövőnket – tudni kell!

Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! – Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer.
Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell:
A jószándék kevés!
Több kell – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell – az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég – a Világért!
Több kell – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most – a népedért!
Nem elég – Igazságért!
Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!

Drága Kunigundám!
Köszönöm! Szívem minden szeretetével kívánok Csodás Életet és sikeres hetet Neked is!
„Semmi sem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, semmi sem túl csodálatos ahhoz, hogy megtörténjen, és semmi sem túl jó ahhoz, hogy örökké tartson, ha a terád váró jóhoz pozitívan állsz hozzá!” Helen Hadsell * www.5rol6ra.hu