"ez a hegy nagyon nagy"

Lin-csi kolostorában egy reggel így szólt az apáthoz ifjú tanítványa, Jen-csao szerzetes.

- Mester! Éppen kerek egy évet töltöttem kolostorodban. Részt vettem foglalkozásokon, szorgalmasan dolgoztam, számos alkalommal vonultam vissza meditációra. Lelkem nyugalmát mégsem lelem. Most tehát elmegyek!

- Járj szerencsével, Jen-csao! - válaszolta hűvösen Lin-csi, s otthagyta a szerzetest. Jen-csao megsértődött.

- Várj, Mester! Meg se kérded, hová megyek?

- Mindegy neked, hogy merre mész, Jen-csao! Lelked békéjét úgysem leled.

- Azt mondtad egy éve, hogy itt nálad meglelem. Egész éven át nem kíméltem magam, minden percem ezért áldoztam. Ennyi erőfeszítés nem lehet hiábavaló! Rossz mesterem voltál, Lin-csi – panaszolta az ifjú, majd végtelen szomorúsággal hozzátette. – Lelkem békéje távolabb van tőlem, mint valaha. Félek, ezután már valóban sehol nem lelem.

- Egyszer, még ifjú szerzetesként, lent délen, a hegyek között többször is találkoztam egy öreg paraszttal- fogott példázatba a Mester, hogy megvigasztalja a tanítványát. – Ez az öreg paraszt mindig ugyanazon az úton járt meglátogatni a gyerekeit- a hagy túlsó oldalán. És akárhányszor találkoztam vele, mindig egy marék földet vitt a zsebkendőjében. Egyszer aztán megkérdeztem tőle, hová viszi a földet. – A családunk egyik fele a hegy túlsó oldalán él, a másik fele meg ideát. Nehéz átmásznunk a meredélyen, amikor meglátogatjuk egymást. Ezért odébb hordjuk innen ezt a hegyet. – Azt mondtam neki. Öreg, ez a hegy nagyon nagy. Nem tudjátok elhordani. Hogy képzelitek?

- Minden úton mindegyikünk elvisz a hegyből egy marékkal. Az itteniek is meg az ottaniak is – és majd az unokáink is. A hegy egyre kisebb lesz, mi pedig egyre közelebb kerülünk egymáshoz – felelte az öreg.

- Jen-csao – emelte fel a tekintetét az ifjúra a Mester. – Te is így kerülhetsz közelebb a lelked békéjéhez. Csakis így. Ne legyen a munkádban erőfeszítés. Ne siess! Ne kapkodj! S meglásd, elhordjuk a hegyet, észre sem veszed – szólt a tanítványához Lin-csi apát egy reggel, kolostorában, a Huo-to folyó partján.

(Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában, 34. történet)

Címkék:

Hozzászólások



A zsebkendőm 4 sarka időközben már kirojtozódott...

ezért "azt a hegyet" - amit hajdanában csak apró vakondtúrásnak képzeltem- a sarkaiban elhordani már képtelenség.
https://www.youtube.com/watch?v=8YgdoHy_vDw



Azt a hegyet a zsebkendőmnek a négy sarkában is elhordom...

Ezt gondoltam hajdanában, de már egyáltalán nem biztos, hogy így lesz!
Nem ismerek magamtól kitartóbb fehércselédet, de a jelek szerint: nekem is megvannak a magam határai.



FelebarátTisztul, tisztul,

Felebarát
Tisztul, tisztul, a szemem. Az ég szerencsére mindíg tiszta :)
A hegy még mindíg nagyon nagy. De lassan elhordom. Megkönnyítené a munkámat az ha mindíg sikerülne üres kézzel visszatérni és bátran hagynám ott a marék földet.



.

Deni
... szívből



Andro

Köszönöm.



Andro

tisztul az eg feletted? Remelem,igy is marad.Az a jo tanacs itt kicsit lentebb az nagyon jo tanacs ,koszonom ,hogy kifejtetted.
Szeretettel,
felebarat



.

Igen. Most már tudom. :) Neked is írtam :) ... és nagyon szívesen



Meg nekem is

Nekem is irtad,mert nagyon-nagyon egyetertek vele.
Koszonom,hogy erthetoen leirtad,neha olyan nehez megfogalnazni.
Szeretettel,
felebarat



.

Örülök annak hogy így látod. :)
Ezek szerint neked írtam :)))

Jó éjt!



Kedves Andromed!

Ezt tökéletesen megfogalmaztad!!!

Szeretettel: Connie



.

Jó tanács:

Bármi legyen is az amit kerülni próbálsz, gondolat, szokás, egy bizonyos cselekvés ne úgy tedd hogy megutálod azt, hanem csak vedd tudomásul hogy nem akarsz vele közös lenni és ezért nem érinted, ne gyűlöld, ha valami taszít attól képtelen leszel szabadulni. Hagyd hogy folyon a lelked mint a hegyipatak. Kezdj véget nem érő áramlásba és ne hagyd elrekeszteni a sodrást a kételkedéssel. A ragaszkodással is ez a helyzet. A tanításhoz, a hithez, a secrethez ne ragaszkodj. Csak tudd hogy közös vagy vele, ne féltsd, ne akard. Tudd hogy mi az amit érinteni szeretnél és mi az amit nem, de egyiket se utálkozás vagy ragaszkodás által akard választani vagy elkerülni.

Ne nyomj el magadban semmit mert az megnövekszik és új erőre kap, és ne is ragaszkodj semmihez mert az elszökik előled. Köszönöm hogy meghalgattatok. Ma olyan jó volt hogy erre ráébredtem. Jó éjt!



.

hmm ... "észre sem veszed"

... úgy vágyom erre ... hogy csak nagyon laza tudatossággal érjem el a célt, szinte észre se vegyem csak áljak meg a boldogságban és soha ne tudjak többé kételkedni ...