Lehet-e eleve spirituális a személyiség?

istenAz utóbbi években kevés tudományos eredmény váltott ki zajosabb médiavisszhangot, mint az állítólagos isten-gén felfedezése. Noha általában a tudomány valós eredményeinek szenzációhajhász felnagyításáért, eltorzításáért elsősorban a sajtó munkásai a felelősek, ebben az esetben kétségtelenül bűnös a kutató is, mert Dean Hamer a kérdésről maga írt Az isten-gén címmel népszerűsítő könyvet.

Hamer kiváló és eredményes molekuláris genetikus, aki az utóbbi két évtizedben az emberi személyiség genetikájával foglalkozik. 1993-ban már egyszer szenzációt keltett a homoszexualitás génjének állítólagos felfedezésével (egy népszerű könyve magyarul is megjelent Génjeink címmel). Az állítólagos szót azért kell hangsúlyozni, mert Hamer eredményeit egyesek ugyan megerősítették, mások viszont kétségbe vonták. A vita forrása – mint minden ilyen típusú vizsgálatnál – kettős. Az egyik, hogy elég nagyszámú esetet vizsgáltak-e, vagyis a statisztikus következtetés mennyire erős.

A másik, hogy a személyiségjegyek mennyire mérhetők megbízhatóan. Mindezek a kételyek természetesen a következőkben elmondandókra is vonatkoznak. Ebben az esetben különösen súlyosak a kételyek és aggodalmak, mert olyan kérdésről van szó, ami az emberek igen nagy részét érzelmileg és szellemileg mélyen érinti, tehát feltétlenül indokolt az óvatosság. Mi is tehát az úgynevezett isten-gén?

Hamer könyvének alaptétele az, hogy az emberek spiritualitásra, vallásosságra, misztikus élmények átélésére való hajlamát részben egy genetikai tényező határozza meg. Hamer – helyesen – hangsúlyozza, hogy nem a társadalmi értelemben vett valláshoz tartozásról vagy a személyes Istenben való hitről van szó, hanem egy általános lelki alkatról, amely jellemezhető olyan – a tételes vallások bármelyikétől független – tulajdonságokkal, mint a misztikus élmények megélésére való hajlam, a hit valamiféle hatodik érzékben, a teljes önfeladás átélése, a természettel vagy a többi emberrel való mágikus egység átérzése.

Mindannyiunk mindennapi tapasztalata, hogy ebben valóban igen nagy különbségek mutatkoznak ember és ember között. Erre vonatkozóan számos, pszichológusok és szociológusok által végzett felmérés áll rendelkezésre. Szokás beszélni az én meghaladására, a transzcendenciára való hajlamról, a természettel, a világgal való egység érzéséről, a misztikus élményekről, és mindezeknek a mérésére, meghatározására különböző kérdőíves vizsgálatokkal elég megbízható kép nyerhető. Ezeknek a felméréseknek első érdekes következtetése az, hogy a fenti tulajdonságokra vonatkozóan az eredmények egymással összhangban vannak. Azaz, aki az egyik tesztben magas pontszámot ér el, az a másikban és a harmadikban is. Úgy tűnik tehát, hogy létezik egyfajta spiritualitásnak nevezhető személyiségvonás.

Forrás: IPM

A cikk teljes terjedelmében a 2008. évfolyam júniusi számában olvasható!

Hozzászólások



???

Hogy a csudába tudom eltüntetni az írás után a "szerkesztés" szót?
Egyébként az aláírás helyesen: Édi



Ráció kontra emóció!

Öröktől fogva létező antagonizmus. Hogy mi határozza meg a személyiséget? A tudomány válasza az, hogy a genetika.
De biztos, hogy ez így van? Valamennyien isteni lények vagyunk. Akkor a genetikai kód is istentől származik. De létezik egyáltalán
ilyen kód? Nem azért születünk újra és újra, araszolunk életből életbe, hogy elérjük azt a szintet, amit dimenzió váltásnak is neveznek?
Azt az isteni tökéletességet, ami után örökre elhagyjuk az 1...2...3... dimenziót?
Azt mondják az okosak, hogy agyunk kapacitásának kb.5-10%-át használjuk. Ha majd 50-100%-át fogjuk, biztosan nem lesznek ilyen és hasonló dilemmáink. Vagy igen?

Szép estét! Vagy már éjszakát?

Angyal



.

Lehet!
Illetve ... az nem személyiség. Nincs kővé dermedt egyénisége. Lágy mint a víz. "Spirituális" mindenki. De a személyiség, az egyéniség csak egy forma amibe a "spiritualitás" beleömlik. Olyan mint egy edény. Az ürességtől használható. Ha be lenne tömve, nem lehetne használni. Minél gyermekibb, áttetszőbb valakinek a személyisége annál könnyebben átsugárzik rajta a "spiritualitás"