hull...

Rámzuhant a világ. Kitárult és rám hull minden kincse. Kitátom a szám és a hópihék, mind más és más mintában, mintha belém ivódnának. Énné válnának. Belém költöznének. A percek pillanatokká zsugorodnak, a pillanatok órákká tűnnek.

átlátszó kristályok csillognak szelíden
az ijedten kapaszkodó csöpp leveleken
a melengető nap kószál fölöttem
s varázsolják őket gyémánttá nekem...

ajándék, mint a könnyek,

mint a szikrázó dér
téli havas hajnalokon
vagy mint nyári éjeken
a ragyogó-hunyorgó csillagok...

***

Tudtátok, hogy nincs két egyforma hópehely...?
Wilson Bentley különleges fotója, 5000 hópelyhet fotózott le az 1930-as években. Nem talált két egyformát.

Címkék:

Hozzászólások



Pipacska, én még emlékszem

Pipacska, én még emlékszem arra, mikor október végén havazott!

És sajnos arra is, mikor március 15-én, és nem kicsit. Ez a március 15. az összefogás és a segítségnyújtás napja lett.



:-)

Köszönöm!