A csillagos ég lakói

Egy verset szeretnék megosztani Veletek, sajnos a szerzője ismeretlen számomra.

A csillagos ég lakói

Napnak fényessége,
Holdnak világossága,
Éjszakának sötétsége,
Napnak fényessége.

Elszáll a lélek,
Az égi mezőn,
Isten karjában ringatózik csendesen.
Csillagok vigyázzák álmát.
A földi lét idelent álom,
Az égi lét odafent álom.
Amikor ez két álom összeér,
Beteljesül az ember álma.
Lent és Fent,
Kint és bent.
Tűz, víz,
Levegő, föld.
Összeért mit adott az ég.
Áldott fény,
Jöjj el.
Add, hogy az igazi utat járva,
Aranyló fényességben,
A Tejút göndör fürtjén,
Valahány lélek, mely a csillagos égen utazik
Megtalálja helyét.
Fent és lent,
Kint és bent.
Áldás kísérje ezt a helyet.
Áldás kísérje ezt az erőt.
Áldás kísérje minazt,
Ki lélekben, szellemben,
Felemelkedni kíván.
Jöjj, tiszta erő!
Emeld a lelket az égig,
Hogy érezni tudjuk mindazt,
Mi felfoghatatlan,
Hogy tisztelni tudjuk mindazt, amit
Reánk hagytak.
Vérünkben visszük tovább az örökséget,
Szívünkben lüktet a fény.
Az ég madarai adják hírül,
Mi eltemettetett,
Feltámad egykor.
Fiaink, lányaink,
Kacagásában benne vagyunk,
A madarak rikoltásában,
Benne vagyunk.
A szél hangjában,
Benne vagyunk.
Az ég kékjében, benne vagyunk.
A fű zöldjében, benne vagyunk.
És tovább élünk minden levegővétellel,
Minden kimondott jóval,
Minden kacagással,
És minden napsugárral
Újra éledünk.
Jöjj tiszta erő!
Áld meg ezt a helyet,
És vedd mindazt az örökséget, amely
Hírül és örökül adott minékünk,
Mert az erő és a fény tisztán adva van,
Hiszen ember és Isten összeért.
A fehér és a fekete,
A kint és bent,
Lent és fent.
Mind eggyé válik.
Fehér fényben izzik az élet,
Amely tovább adatik.
Lélekről, lélekre,
Szellemről, szellemre,
Az örökség a hagyaték,
Amely nélkül hírül adatott.
Ám így legyen,
Ám meglegyen mindaz mi szép,
Mi adható,
Mi árasztható.
Áldás,
Békesség,
Kegyelem,
Adja hírül, hogy
E hely tiszta fényben,
Áradó szépségben, örökségül adatott.

CsatolmányMéret
src.php-2.jpg49.45 KB