Most Őt olovasom!

Nagy boldogság volt nekem, hogy egy héttel ezelőtt részt vehettem egy esten, ahol Ő volt az előadó. Nagy volt az elvárásom felé, hiszen a könyveiből már valamilyen képet alkottam Róla. És a találkozás óta ugyanazt érzem, mint amikor Szepes Mária könyveit olvasom. Olvasás közben hallom a hangját, mintha Ő olvasná nekem a gondolatait.

”Őrangyalod, ha vigyáz rád, oly mértékig a lényeddé válik, hogy azt gondolja, amit te gondolsz, azt érzi, amit érzel; átéli lelked minden zűrzavarát – és ezért pontosan tudja, hogy hol akarod éppen elrontani az életedet.
Látja, hogy mi készül benned.
Ez nagyon fontos angyaltudás. Mindennek, ami veled történhet a jövőben, a csírái már ott lappanganak benned; az angyal tudja, ha mindezt megszülöd, mi lesz a sorsod. Lelkednek azon a helyén jár, ahonnan jövőd születik, vágyaid és szenvedélyeid csírái között, ahol sok minden formálható még. Úgy néz a lelkedbe, mint egy genetikus a mikroszkópjába. Itt még semmi sincs készen – csak lehet. S az angyal azt súghatja: – Te, barátocskám! Ezt ne szüljük meg!
Nem mindig hallod. Mert az angyal olyan észrevétlen, hogy nem is tudod, hogy ő benned van. Fogalmad sincs róla. Csak onnan veszed észre, hogy egy hang megszólal benned. Mintha hirtelen világos gondolataid támadnának, és váratlanul azt érzed, hogy eloszlanak a félelmeid.
Mész az utcán, és hirtelen jókedved lesz.
Vagy erőt érzel magadban. Fáradt voltál, és egyszerre bizseregni kezd valami benned; feltöltődtél, erős lettél, megjött a kedved…
Nem is tudod, miért.
Amikor váratlanul felderül a lelked, és fogalmad sincs, mi okból; amikor azt mondod, magadban: „Mi történt velem? Az előbb még szomorú voltam, és egyszer csak jött egy jó gondolatom, nem is emlékszem, mi, csak hirtelen fenemód vidám lettem!” – ez az angyal munkája volt.”

/ Müller Péter: Örömkönyv /

Szerettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."

Hozzászólások



Nekem Müller Péterrel mindig sors-szerű találkozásim voltak

csenge333
A valóságban is találkoztunk, beszélgettünk és nem is akárhogyan...Az örömkönyvet már elolvastam, de pár napja újra "szemezek vele",annál is inkább, mert a párom naplót kezdett írni-leírja, hogy mit lát rajtam, mit csinálok és Müller Pétertől idéz ő is...Sőt, ha hallgatok egy számot-amit mástól kaptam-, felkiált:Kicsim, ezt akár én is küldhettem volna neked...ŐRÜLET!!!/Ha tudná, hogy azt pont nem ő küldte......../Visszatérve Müller Péterre:nagyon érdekes módon van jelen életem nagy-nagy pillanataiben.17 évesen levelet írtam neki, telefonon is beszéltünk, amikor már Pesten tanultam és lám-lám, évekekkel később az életben is találkoztunk.Egyszerűen odajött hozzám és ismerősként üdvözölt...Annyit mondott:EMLÉKSZEM RÁD...-Ráadásul azelőtt egy-két éve úgy találkoztam valakivel-aki még valamilyen szinten most is benne van az életemben-egy hölgyről van szó, aki korát tekinteve az anyukám is lehetne, hogy éppen Müller Péter könyvet olvasott...Á, nem folytatom...Érdekes szituációim voltak Müller Péterrel.A születésnapomon tartott előadást a Madács-kamarában, amire sajna nem tudtam elmenni, de tudtam, hogy valami nagyon sors-szerű közelít ismét az életembe...JÓL GONDOLTAM...



Kedves Judit

Csodalatos idezetekkel lepsz meg.
Koszonom.
Szeretettel,
felebarat