Ragyogás életének hullámvölgyéből egy részlet. Hogy lehet depresszióból saját magunk erejéből kievéckélni?

Íme a megírt élettörténetem egy szeletkéje, ami egy mára sikeresen lezárult, ám de
akkor sikertelennek megélt korszakomból van. Anikó
Idegeskedtem ,hogy milyen benyomást keltek az emberekben. Aggódtam mert azt
hittem beteg vagyok, leszek. Már dolgozni se tudtam; ott hagytam az munkahelyemet, mivel
elveszítettem munkaeszközömet, és mindenki egyedül hagyott abban a munkában, amit
eddig 4-en csináltunk. Napról-napra nőtt bennem a feszültség, pedig sokáig abban bíztam, hogy megállom a helyem az életben, és megtalálom azt a munkát, vagy ő talál meg engem, amivel kereshetem kenyeremet, Amikor a feszültség elviselhetetlen lett, meg történt a baj.
Beteg lettem, mentálisan. Biztosan depresszió, és 9 teljes hónapig szenvedtem benne! te jó ég! Mi jöhet még ezután? érzés eluralkodott rajtam. Teljes anyagi csőd felé sodródtunk
családommal: albérletben élve.
Ha nem volt még ideg összeomlásod, imádkozz Istenhez, hogy ne is legyen, mert testi
fájdalom nem hasonlítható a kétségbe esett elménk kínjaihoz. És nem csak a mentális
energia volt kevés. Anyagiaink is. ( Azóta sem jöttünk rendbe anyagilag még, de mára egy
szebb világ képe él bennem.. Rengeteg elmaradásunk van rezsivel, tartozásom barátaim
felé, pl. Tündér segített rajtam az oldalról, és nem tudom neki visszaadni, de már
egy szebb jövő képe van előttem. Ill. Szebb ma! Szebb MOST! Megragadtam a pillanat
minden apró kis rezdülését. Írtam egy CARPE DIEM című verset, amiben a ragadd meg a pillanatot!-ra hívom fel a figyelmet! Ma már boldog vagyok, csak úgy, mint, ahogy a nap süt, vagy
szél fúj. Egyszerűen, természetesen csak boldog. )Összeomlásom olyan súlyos
volt,hogy saját családtagjaimmal sem tudtam sírás nélkül beszélni.
Szinte gondolataimat sem tudtam irányítani. Tele voltam keserűséggel, félelemmel.
Elveszítettem kissé nagyon is, elmém felett az uralmamat.
Ez 2005. --ben volt, és én a jelek szerint, hiába végeztem az el, 1995.-ben,
Agykontrollt, hogy segítsek önmagamon, mentálisan! ez a felismerés, hogy nekem még
ez sem sikerülhet, még nagyobbat taszított önmagam mélysége felé rajtam. Nem
sikerült ekkor hasznosítanom az ott tanultakat, pedig nagyon megviselt voltam. Nem
tudtam pl. hogy kell gondolat nagytakarítást végezni....Teljesen maga alá gyűrt
életem. .A legkisebb zajra is össze rezzentem.Mindenkit kerültem amikor rám tört a
félelem,és időről-időre, és gyakran minden ok nélkül sírva fakadtam, főként, amikor
valakinek elkellett mondanom, mitől lettem ilyen..Mindennap szenvedés volt.Úgy
éreztem mindenki elhagyott-még Isten is. Káromoltam
nap, mint nap: Hogy miért nem veszi el az életemet, és mért nem segít ha
van?Kísértést éreztem hogy véget vessek az egész életemnek, de ehhez persze nem volt
bátorságom. Hála az Égnek!:Ehelyett úgy döntöttem, hogy MLM-be kezdek. Reménykedtem,
hogy a változás jót tesz majd, és pénzt is kereshetek vele..Ahogy beszálltam a z üzletbe, FLP., még
nyomorultabbul éreztem magam, mert rájöttem, pénz nélkül itt sem lehet boldogulni.

Pénzt, csak pénzzel lehet keresni. Kész.
Kezdtem ugyanúgy érezni magam, mint előtte.
Tudtam hogy így lesz, mert magammal vittem minden bajom okozóját, saját magamat.
Sem a testemnek sem lelkemnek nincs semmi baja. Nem abba betegedtem bele,
amivel szembe találtam magam, hanem abba, amit mindenről, a világról magáról gondoltam.
És egy idézet: "Ahogy az ember szívében gondolkozik, olyanná válik"

Amikor felismertem ezt magamban, kezdtem gyógyultabbnak érezni magam.
Ebben nagy mértékben segített a Titok oldal, barátaim, az ő leveleik. És mindez az Interneten.
Ha nem lett volna Netem, nem tudom mi lett volna velem, mert egyedül biztosan nem tudtam volna kilábalni nyavalyámból.
Az otthoniak, az ismert barátaim, akikkel személyesen találkoztam, nem értettek meg.

Orvoshoz meg Én nem akartam menni, mert pislákoló tudatom érezte, nagyobb a baj, mintsem
azt az orvos és az általa felírt / volna/ orvosságai, tudott volna segíteni ennek a kórnak a
leküzdésében.
Feldühített, ha megnem
értéssel találkoztam, mert legtöbben csak azt éreztették velem, hogy szimulálok. Egyedül a levelező partnereim, és leveleik tartották bennem a lelket. Írtam például Dr Szendy Gábornak, aki egy csodálatos, szeretettel teli levélben erősített meg. Őszintén kitárulkoztam benne.
Megírtam neki, hogy ez a"szegénység", az ínségem, rákényszerített arra is, hogy lopjak. Azt írta erre, ha lopnom kell, tegyem azt. És még mást is írt, arra most nem emlékszem hirtelen, és láss csodát!
levele kezdett kijózanítani. Lehet, ha megtiltotta volna, nem ébredek rá, milyen
alantas dolog a másét elvenni! Együttérzést vártam, nem kioktatást, és az ő levele
tele volt megértő szeretettel.

Nem volt hová menekülnöm, hisz Önmaga elől az ember nem tud elmenekülni.

1 x olvastam egy könyvben, vagy valaki írhatta, akár itt is:
"Aki legyőzi saját magát, hatalmasabb, mint aki behódoltat egy várost"
Istenem! Hát mégis van remény? Van kiút ebből a sötét, nyomorúságos állapotból?

Amikor erre rádöbbentem, kezdtem józanabbul látni magamat, az engem körülvevő
helyzetet, és kisöpörni agyamból a felgyülemlett szemetet.
Ebben nagyon nagy segítséget kaptam Kassai Csillától, és ebben az állapotban, életemben először talán, képes voltam világosan és józanul gondolkozni. Rájöttem milyen ostoba voltam:
megrázkódtatás volt olyannak látni magam, amilyen igazából voltam.

Én akarom megváltoztatni a világot és benne mindenkit, (mert volt időszakom, amikor a frissen
olvasott, vagy tanultak ezt éreztették velem,) hiszen igazi, ízig-vérig Nyilas
jegyszülött vagyok, és az új eszmék határtalanul képesek hatni rám! holott csak az
agyamnak nevezett fényképezőgép lencséje szorult új fókusz beállításra.
( Ezt itt találtam, Alfajárónk egyik beírásában, társainkhoz!, megtetszett nagyon. Köszönöm neki!:))

Azt hiszem,most már tudom értékelni az élet fontos dolgait.Megfizettem az árát. Mikor aggodalmas
pillanatok próbálnak erőt venni rajtam (és tudom, ez bárkivel megesik), csak annyit mondok magamnak: - Anikó, állítsd be a fényképezőgéped a fókuszát, és minden rendbe jön!
Vagy:
" Idegeskedni annyit tesz, hogy más hülyesége miatt, magamat büntetni!"
(ezt egy reklámplakáton találtam, és magammal hordozott füzetembe gyorsan beleírtam, mondván,
ez akkora bölcsesség, aminek helye van elmémben.
És Kassai Csilla könyve, az Ötről-a Hatra, is nagyon sokat segített rajtam.
Személye is, hiszen, egy sokkal nagyobb bajból, az alkoholizmusából gyógyította ki saját magát, és azóta is segít Emberek százainak, hogy megtehessék magukkal Ők is. Mert az élet szép!
Élni nagyszerű!
ezek közhelyes gondolatoknak tűnnek, tünhetnek egy látszólagos szürke, hétköznapian gondolkodó, és a világot csak simán szürkének látó emberke számára, de az én látásomban egy új
színt, egy más értelmet nyert. Megtanultam, hogy a világ nem csak fehér, vagy fekete és a szürkének ezer arca, tónusa pompázik benne. (Most már ) őszintén mondhatom, örülök annak a
bajnak, a depressziómnak, az idegösszeomlásnak, mert megtanított rá, milyen hatalma
van gondolatainknak testünk és lelkünk fölött.
Mára elértem addig, hogy gondolataim értem dolgoznak és nem ellenem!

Ez is Alfajáró gondolatisága, de mivel, egy az egyben illik a mondandómhoz, ezért elcsentem tőle!
(Sorry, Barátom! )
Tudom hogy igaza volt annak a bölcs embernek, aki mondta: "Nem a helyzet okozta a szenvedésem, hanem amit gondoltam róla! "
Amint erre rájöttem, meggyógyultam-és megfogadtam, hogy soha nem esek vissza.

Most, ma, sok-sok hónapnyi kín után, gyógyultságom távlatából visszatekintve, könnyebben írom meg e sorokat.
Rengeteget köszönhetek a Thesecret oldalnak. A KÖZÖSSÉGÉNEK:)))
Kiket Barátaimnak érzek, egytől -egyig. Mindenki tett egy lapáttal új személyiségemhez.
Formálódok, alakulok, és már csak pozitív gondolataim vannak. ( sokadszorra olvasom vissza, amiket leírtam, és sorra javítom ki a negatívakat benne:) )
Nagyszerű gondolatokat, bölcsességeket adunk át egymásnak, és a legfontosabb, a megértő, elfogadó SZERETETET. Mert szeretet nélkül az ember kallódik.
Tétova, tesze-tosza őszi falevél.
És erőtelen is. Itt megtanultam erősnek lennem. És ma már én adok erőt
nekik, akik ugyanolyan, vagy hasonló cipőben járnak, mint egykor én is.
Visszataláltam Önmagamhoz, és az Önmagamban lakozó Istenemhez is.
Mára hiszem és vallom Istent, és ugyan templomba azóta sem járok, azért Önmagam
Szentélyébe gyakran imádkozom Hozzá. :))
Megtanultam szeretve tisztelni magamat, és és alakítani világomat magam magam körül.
Ez a tudat nyugodt boldogsággal tölt fel. Boldog vagyok. Vagyok. Élhetek, és ÉLNI is akarok 120 éves koromig, hogy átadhassam azokat a szépségeket embertársaimnak, amelyekkel megajándékozott eddigi életem:)
Még mindig Alfajárónktól:www.thesecret.hu oldalon, idézem:
"Saját világa a szív, önmagában eget pokollá tehet:, és poklot Éggé változtathat!
(Milton)
"Ha a holnap terhét, a tegnapéra rakják, és azt ma cipelik,
még a világ a legerősebb emberét is lehúzza! "

Zárd ki ugyanolyan gondosan a jövőt életedből, mint a múltat.
A jövő ma van.
Nincs még itt holnap. Ma van az ember üdvözülésének a napja" Sir W. Osler
(Dale Carnegie:Siker kalauz 2.Ne aggódj! Tanulj meg élni
című könyvéből idézett:)))
" És Te vagy életed sugárzó Napja! " Kassai Csilla könyvéből idementve.

http://www.5rol6ra.hu

Most, ma, ennyi év távlata döbbentett rá, milyen sokan szenvednek ettől, amiben magam is egykor voltam. Gyermekeimnek se tudtam eddig ezt így, ilyen harmónikusan megfogalmazva megírni akár, vagy elmondani. Kellett az eltelt idő, hogy feldolgozzam és túllépjek végre ezen is, mint ahogyan levetett dolgainkat is kimossuk, én most mostam lelkemet ezzel az őszinte kitárulkozással tisztára.
Te, aki most olvasol, ne itéljél el:) Mindenkinek van a pokol bugyrába is egy téglája, ha összejönnek a negatív történések az életében. És ott derül ki, ki az igaz barát. Barát. Így nagybetűvel.



Édes Macseszom:)

Hiszen Emberségünk a tét, s ennek megismerése, az odavezető út göröngyössége ellenére a legnagyszerűbb kaland:) Ma már ezt így látom, és érzem. És bizalommal tekintek életemre, arra ami még előttem van, mert ma már tudom, minden az enyém, és csak ezt nem tudja elvenni tőlem soha senki:

az élet igenlését, és örömét, a szeretetemet, a szereteteteket, az adni tudás örömét, a kapni tudás örömét, az együttlét varázsos perceit, a lemenő nap fényében gyönyörködést, unokáimban való szeretetemet, fényt, csillogást tekintetükben.... jaj! még annyi minden van, ami bennem él, egybeforrtunk:) .... Ó, Ő....
Így szép az élet, bármit hozzon is a Sorsom.

Igen. Igen. Igen. Élni jó:) És én IGENT mondok életemre.



Kedves Anikó!

megrázó és őszinte volt, amit írtál.... s óriás nagy lépés, hogy mindezeket felvállaltad ennyi idő után, igen ez is te voltál... :-)
További gyönyörű kibontakozást kívánva, szeretettel:
Macsesz



Drága Tündér! Halihó neked is:)

Köszönöm, hogy itt voltál, benéztél, és üdvözölsz!
Rengeteget kaptam tőled is, és nem az anyagi segítségedre gondolok most:)

Igen, ha ez a bátorság, akkor elmondhatom most magamról, hogy bátor vagyok, mert ki mertem nyitni Pandora szelencéjét, és kiengedni belőle azt, ami már nekem nem kell. Menjenek békével, mint ahogyan én is megyek tovább, és amit magammal viszek, az már a színtiszta Béke.
Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!
" Oh mani padme hum! " Áldás minden létezőre!

Igen. Igen. Igen. Élni jó:) És én IGENT mondok életemre.



Hahóóóó!

Szia Ragyogás!
Örülök, hogy már más szemüveggel nézed a világot. Igen, néha fájdalmas szembesülnünk önmagunkkal, de utóbb mindig kiderül, hogy megéri belenézni a tükörbe. Gratulálok a bátorságodhoz! Csak így tovább!
Puszillak!
Tündér
A világ egy könyv, s akik nem utaznak megrekednek egyetlen oldal olvasásánál. /Szent Ágoston/



Istenem....

Ragyogás.... én már megint itt bömbölök a monitor előtt. Hihetetlen amiket leírtál, és óriási erőről tesz tanúbizonyságot. Nagyon örülök hogy így vagy és velünk vagy, írásod nagyon hasznos, elgondolkodtató és erőt adó.
Kaptam egy nagy adag boldogságot... és az okos kis gondolatok, melyeket itt-ott beidéztél, nekem is belekerültek a füzetembe (bocsi:), megéri olvasgatni őket, ha a szükség úgy hozza :)

Szeretettel:

Tündérke



Ragyogásom...

Csak gratulálni tudok Neked ! Maradj mindig, a mi drága ragyogó Anikónk !Szeretettel ölel : ágica



Mindig ilyen csodálatos dolgok történjenek VELED!

Drága Ragyogó Anikóm! :)
Köszönöm, hogy értesítettél erről a csodás írásodról!
Nagyon boldog vagyok, NAGYON SZERETLEK, ÉS TISZTELLEK, és NAGYON köszönöm, hogy VAGY! Kívánom Neked továbbra is az ÉLET MINDEN ÁLDÁSÁT! POZITÍV ÉNKÉPRE FEL! Mert ez mindennek az alapja!
Csillád :)

„Semmi sem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, semmi sem túl csodálatos ahhoz, hogy megtörténjen, és semmi sem túl jó ahhoz, hogy örökké tartson, ha a terád váró jóhoz pozitívan állsz hozzá!” Helen Hadsell * www.5rol6ra.hu



Drága Errry :)) erre mit lehet könnyes szem nélkül mondani?

Mindannyian megjárjuk a pokol mélységes bugyrát, csak az a kérdés meddig maradunk benne, vagy ott maradunk-e?
"Elesni emberi dolog. Fekve maradni, állati. De fölegyenesedni: ISTENI!"

Igen. Igen. Igen. Élni jó:) És én IGENT mondok életemre.



Drága Ragyogás!

Nagyon jó, hogy feltetted ezt az írásodat blogként is, már hozzászólásként is elolvastam, most mégegyszer.
Hatalmas az erő bennünk, meg kell tanulnunk használni a saját erőnket.
Nagyon igaz dolgokat írsz le, sok hasonlóság van az életünkben még akkor is, ha más a helyszín, a környezet, de az aki TE vagy, akivé váltál a saját megtapasztalásod által nekem is példamutató. Idézek három gyönyörű sorodat:
"Visszataláltam Önmagamhoz, és az Önmagamban lakozó Istenemhez is.
Mára hiszem és vallom Istent, és ugyan templomba azóta sem járok, azért Önmagam
Szentélyébe gyakran imádkozom Hozzá."
Én ugyanezt teszem és nagy a hitem, mert hiszek Önmagamban.

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery