KEZDJÜNK bele : MOST

tehát : BEADVÁNYOMBAN INDÍTVÁNYOZOM , kezdjünk bele egy " játékos - hiteles - szórakoztató " személyes dokumentum könyvecskébe . MELY - az " intimitást " kellően tiszteletben tartja ! - TE ÁLTALAD ÍRÓDOTT , ÍRÓDIK .

nagyon kedvesek és meghatóak az idézetek , versecskék , melyeket TELJES mértékben SEGÍTŐ szándékkal adtok " közre " .
Természetesen ahány ember annyi világ ........annyi értelmezést kap az eredeti szerző MONDANDÓJA . Az értelmezés - dekódolás ritkán " talál " célba ! sok esetben " KÍVÁN NÉMI ELŐKÉPZETTSÉGET " ..........mely ha HIÁNYTALANUL meg lenne, akkor már a " kérdés " is ab ovó .......... meg sem születne .

Tegyünk PRÓBÁT : kérlek BENNETEKET - hiszen MINDENKINEK van SZEMÉLYES - HITELES története ............ melyek " APROPÓJA , EGYETEMES TÖRVÉNYSZERŰSÉGE " példa értékű . Ha saját KÚTFŐBŐL TÁPLÁLKOZUNK ......... hiteles , állandóan " kéznél van " , KEDVES , közérthető , TANULSÁGOS és / lehet / megmozgatja ...........mééég a rekeszizmot is .

Tudom , rettenet jók a " bölcsek " írásai ......... DEEEEE TE , TI és MINDNYÁJAN legalább annyira vagyunk BÖLCSEK " is " .

miért a Taljánt dicsérni .......... itt is sok -sok kincs LAKOZIK .

A GYAKORLATI HASZNÁLHATÓSÁG , TANULSÁG , PÉLDA ! és az AZONNALI KÖZÉRTHETŐSÉG ÉRDEKÉBEN .....

- lehet ám a legegyszerűbb , életszerű képletből elindulni ! pl hogyan vettem a legkedvesebb ......... hogyan találkoztam VELE .......pont ott .......pont AKKOR ...... ! miért PONT ODA költöztem ...... miért " JÓ " a " ROSSZ " szomszéd ? rengeteg " szilánk " ADÓDIK a mindennapi ÉLETBŐL ! -

szeretettel alexander

Hozzászólások



Amikor tortent...

...meg nem tudtam,hova,melyik blogba,de tudtam biztosan,hogy helye lesz.
Szolgalat se korhoz se mashoz kotve.
Tegnap bekopogtatott hozzam ket 10 ev koruli kislany.
-Csokolom,penzt gyujtunk rakos betegeknek.Van 10,20,50 -es blokkunk.
Adtam,es halas voltam,mert szivmelengeto tanitast kaptam cserebe.
Gyerekek.Gyujtenek(keregetnek?) Vajon miert csinaljak?
Mindenkinek szeretettel,
felebarat



Drága Evelyn!

Hát, én bizony korán lettem nagymama. Egyetemisták voltak és szerelmesek. Jött a baba, összeházasodtak.És én akkor 42 éves voltam! És boldog!Sokszor hetekig volt nálam a picilány, főleg vizsgaidőszakban. Én büszkén tologattam a kocsiban, és sokan - rég nem látott ismerősök - gratuláltak, mert azt hitték, hogy az én kislányom. Később, mikor már óvodás volt, ő vitt és büszkén mutatott be az óvó néniknek, hogy lássák milyen fiatal az Ő Juditmamája.Jó volt ott lenni az első iskolai évnyitó ünnepségen, az első táncvizsgáján.....stb
Nagyszerü érzés nagymamának lenni.Ettől én még nem érzem öregnek magam, sőt visszafiatalodom Tőlük.
Sajnos a két kisebb unokámat ritkábban láthatom, fáj a szívem értük nagyon. Mikor Kata - az én kis katicabogaram - utóljára itt volt, sütöttünk mézeskalácsot, meg mályvacukrot piritottunk, és boldogan közölte az édesanyjával, hogy: én ám mindíg ittmaradok, sohase megyek innen haza!
Hát, azóta csak akkor találkozom vele és a kis Zsófikával,, ha én megyek Debrecenbe! Remélem, hogy ez mielőbb megváltozik, és újra a saját otthonomban fogadhatom Őket.
Szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



Édes Juditom:))))

Ez gyönyörű:))))))))))))

Tudod a lányom a legidősebb...ha akkor szült volna, mint annak idején én, már 2 éves unokám lehetne...de ő kicsi kora óta mondja és tartja is magát ahhoz, hogy nem szeretne gyereket!!! Én meg azt mondom, hogy legyen úgy, ahogy ő érzi:)))
Néha beleborzongom, ha a nagymamaság gondolata is eszembe jut, mert - nevessetek ki -, de én inkább még mindig szülnék, mint nagymama lennék...mert így érzem magamat, még éretlennek hozzá! A nagyfiam egyhamar nem lesz apuka szintén...és kicsi Örökmozgómra szoktam mondani, lehet ő tőle lesz az első unokám:))))
Viszont ahogy olvastalak...szinte kedvet kaptam a nagyanyósághoz:))))
Igazából ezért is szeretek babysitter is lenni!!!! Sok jó élményem van a nálam megnyugvó babákkal:))))) És a szülők pedig nyugodtak és boldogok, hogy látják milyen a kapcsolatom a kicsikkel:))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



Mikor az első unokám megszületett....

engem hívtak a gyerekek Debrecenbe, hogy segédkezzek az első hetekben. Nagyon örültem, és boldog voltam! De az első perctől kezdve hagytam, hogy mindent a szülők csináljanak a baba körül. Persze adtam tanácsot ha kértek, de megadtam nekik a lehetőséget, hogy úgy csinálják ahogy Ők szeretnék. Hiszen én eljövök, és Ők ottmaradnak a picivel. 3 hónapos elmult Zsuzska baba, mikor először jöttek haza Orosházára, mert a fiam azon a nyáron 2 szakmai gyakorlatát itt az orosházi kórházban végezte. Az én kis drága unokám nappal nem akart aludni. A gyerekek meg csak idegeskedtek, feszültek voltak, hogy miért nem alszik. Egymás kezéből szedték ki, hogy majd én .....! Hiába mondtam Nekik, hogy ne parázzanak, mert a baba átveszi a feszültséget és ezért nem tud megnyugodni. Miután teljesen tanácstalanok voltak, elkértem Tőlük és az én unokám a bal vállamra hajtotta a fejét, sóhajtott egyet és már aludt is. A szülők nem hittek a szemüknek, és azon a nyáron az én kis Zsuzska babám sokat aludt a vállaimon..... Azóta már majdnem 12 éves nagylány lett, és ha itt van nálam, akkor nem alszik máshol, csak az én ágyamban, mellettem. És amikor lefekszünk, akkor megbeszéljük a világ dolgait. Elmondja az örömeit, a félelemeit, a kis titkait kibeszéljük a nőcis dolgainkat, és ő megnyugodva alszik el mellettem. Én meg nézem őt könnybe lábadt szemekkel és boldog vagyok.
Kedves Ery és Evelyn! A Ti kedves párbeszédetek juttatta eszembe ezeket az emlékeket. Nagyon jó volt felidézni. Millió puszit küldök Nektek szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



Szép a lelked:)))))

Nagyon szép lelked van Ery:)))))))))))) És boldogan bújnak majd az unokák Hozzád...bár nekem, vagy gyermekeimnek lettek volna ilyen nagymamáik, mint Te leszel:))))))))))))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



Evelynkém! Te, mint Óvónéni, többet találkozol ezzel a

témával, én most kiestem a babázós témákból, de ha beindulnak a fiaim és elkezdenek születni az unokák, akkor biztosan szembesülni
fogok én is a mai felfogásokkal. Én szeretném a leendő unokáim édesanyjának és édesapjának megadni azt a lehetőséget, hogy az ő szemléletük, felfogásuk szerint neveljék a saját gyermeküket. Amikor én elmondtam az anyámnak és anyósomnak a sajátomat, immár 30 éve, az sem tűnhetett nekik túl egyszerűnek a magukéhoz képest. Szerintem a mai fiatal szülők sem jobbak és nem is rosszabbak nálunk, de nekik is meg van arra a joguk, hogy úgy tegyenek, ahogy ők szeretnének. Persze, ha kérik a segítséget valamiben, vagy kikérik a véleményedet, akkor meg lehet őket óvni finoman a túlzásoktól. Ne csodálkozz ezen drágám, hiszen nagyon sokat változott a világ, minden korosztály szeretné kipróbálni az épp divatos módokat, aztán van egy pont - a gyermeknevelésben is - amikor bebizonyosodnak a bejáratott, bebizonyított jó módszerek helyességei, amiket korszerűsítve még mindig nagyon jól használhatók.

Tudod, hogy mi jutott közben eszembe?
Régen falun - amikor még több generáció együtt élt - legtöbbször a dédi vagy az ükmama ringatta a csecsemőt. És az a csecsemő szépen csendben elvolt a dédivel, de ugyanaz a csecsemő a nagyinál nyugtalan volt és az anyukánál akár még sírt is. Mit gondolsz, hogy ezek a csecsemők mit éreztek azoknak a 80-90 éves dédiknek a közelségében? Szerintem azt a nyugalmat, amit árasztott az ő tapasztalatával, bölcsességével. De jó is lenne néhány családban még mindig egy-egy ilyen dédi, vagy üknagymama, ha nem tennék be őket idő előtt...., de
ez egy másik téma.

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Oh, abban én remek vagyok:))))

Mármint az ösztöneimben hiszek...olyannyira, hogy sokan csak "Anyatigrisnek" neveztek, amikor a gyermekeim mellé álltam. Egyébként is Tigris évben születtem, szóval igen lányok, asszonyok!!!! Higgyétek, hogy JÓ anyák vagytok!!!! Mindenki a saját gyerekének a legeslegjobb anyja:)))))
Ery hallom sok mostani fiatal anyukának az aggályait...a mieink semmik voltak mindezekhez! Túlságosan elszalad e téren is a világ....és mindent megmagyaráznak tudományosan, hogy mit miért nem csinál a gyerek, vagy miért ennyivel később, mint a "normális". Egyébként sok dolog van ami nem tetszik nekem sem, hogy mit csinálnak a mai fiatal anyák...de csak akkor beszélek, ha kikérik a tanácsomat, mint anyukát, mint óvónénit. A baj az, hogy néha nem fogadják meg, hanem magyarázzák a bizonyítványt és hivatkoznak a "tudomány mai álláspontjára".
Alexander élvezem nagyon a Veled eltöltött estét itt az oldalon:)))))))))))) Egyre jobban:))))))))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



Kedves Ery , Evelion !!!

LÁTJÁTOK ? E néhány GONDOLAT is " MIT HOZ " FELSZÍNRE ????????

ÍGY TUDUNK ÉPÍTKEZNI ! TELJESEN HITELESEN !!! TUDOMÁNYOS " TÉTELEKTŐL " MENTESEN !

KÖSZÖNJÜK ! alexander



Igen Evelynkém! A doktor bácsi már tudott valamit!!!!

Tudta, hogy hogyan szereljen le egy ilyen túlbuzgó anyukát, mint én voltam.
Viszont szerettem volna a másik felét is kiemelni a dolognak, válaszul Alexandernek.
Mégpedig azt, hogy sokszor a válasz ott van bennünk és ott van a lehető legközelebb eső, legtermészetesebb dologban, csak
vegyük észre. Mint, ahogy a doktorbácsi mondta: lazítson asszonyom és higgyen az anyai ösztöneiben!

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Ha lehetne, megölelném:))))

Így van!!!! Az ilyen doktorbácsiknak is a nyakába tudnék borulni és megköszönni bölcsességét:)))))

Ma már persze mindez másképp van...ő még amolyan régivágású bölcs dokotorbácsi volt. De ebbe nem is mennék bele, mi a véleményem a mai orvosokról...

Nagyon jó és találó az a mondás is, miszerint az első gyereknek a cumiját kifőzi az anyuka...a másodiknál lenyalja...és a harmadiknak már a kutya hozza oda:)))))))))))) Ez annyira találó!!!!! Mi azon is nevettünk itthon, hogy amikor a 2. gyerekem megszületett, utána tettünk egy nagyobb szünetet a következő babavárásig....és addig megérkezett a kutya!!!!! No mondtuk mi is, hogy kutya már van, jöhet a 3. gyerek:)))) És persze a cumiját is rá bíztuk már a kutyára:)))))))))))))

''A mosoly az a fény, mely az arc ablakán világít, s jelzi, hogy a szív otthon van.''
Evelyn:)



Igen, vannak esetek, hogy elhangzik a probléma,

elhangzik a kérdés és mindenki, aki segíteni szeretne, elkezd az emlékeiben, lexikonjaiban, neten keresgélni, hogy minél jobb választ
adhasson. Persze, ezt is meg lehet érteni, hiszen mindannyian nagyon szeretnének segíteni.
Egyet azonban elfelejtünk....na, nem is okoskodom, inkább egy történet, szintén saját tapasztalat:

Én nagyon készültem az anyaságra. Amikor megszületett az aranyos, drága, egészséges kisfiam. Én mindent a lehető legjobban akartam
csinálni, hogy a lehető legjobban teljesítsem az anyai teendőimet. Nos, ez a gyermek csak evett, aludt, ordított, evett, aludt, fényesedett, nőtt, fejlődött, evett és aludt. Ez így ment féléves koráig. Ettől nekem még mindig volt aggódni valóm.
Akkor még meg volt határozva, hogy egy héten hányszor kell jönnie a védőnőnek. Az jött is, szépen megcsodálta a gyereket, volt egy-két kérdése és szépen elment.
A gyermekorvos is jött - kérésemre, privát - 2x 1 héten. Mire jött, én mindig listákat írtam neki a gyerekkel kapcsolatban, amire tőle vártam a választ. Aztán 1x a gyermekorvos elment szabadságra, de volt egy helyettese, akit én kihívtam, hogy nézze meg a gyereket. Kis is jött a nagyhírű, szigorú tekintetű, komoly doktorbácsi. Én hiába beszéltem neki, ő csak a gyerekre koncentrált. Tetőtől talpig megvizsgálta mindenét, majd felém fordult és megkérdezte: "Mondja asszonyom! Miért is hívott maga ide engem?"
Én mondtam neki valami kis apró problémát, meg össze-vissza motyorogtam....hogy azért még is csak úgy vagyok nyugodt.....
Erre ő: "Nézze asszonyom! Ön nem olyan okos, hogy el tudja rontani azt, amit a természet ilyen csodásan megalkotott, mint a maga gyermekét! Lazítson és bízzon az anyai ösztöneiben!"
Nos, ez a doktorbácsi fején találta akkor és ott a szomszéd kutyáját, én egy kicsit elszégyelltem magam és attól kezdve elkezdtem magamban - mint anyában - jobban hinni.

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



Kedves ERY !

MINT a TE írásodban is .........OTT a HASZNÁLHATÓ EGYSZERŰ TANULSÁG !!! LEHETŐSÉG !!!

gyönyörű , érthető , ALKALMAZHATÓ ÖSSZEFÜGGÉS !

már többször eszembe jutott : mikor " valaki IDE " látogat .......regisztrál .......KÉRDEZ , mert szorítja a világ ........ és kap egy - EGYÉBKÉNT NAGYON HASZNOS ! - de az Ő számára esetleg " KÍNAI " választ .
még nagyobb lesz a KÁOSZ ........

KÖSZÖNETTEL alexander



Igen, ez is nagyon jó ALEXANDER!!!!!

A végén az üzenet pedig.......DE JÓ EZ A BLOG!!!!!

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery



VVVVVVVVVVVÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁáá

JÓÓÓÓÓÓÓÓ!!!! KEDVES ERY !

mondok ááám én is !

....... rendszerető " idióta " vagyok ! gyermekkorom óta vallom PRÓZÁBAN !!! akinek " rend " van a " szekrényében " annak a fejében mááár biztosan nincs nagy kupi !!!

NO , E vezényszavaktól indíttatva ..... rendszeresen ÉVENTE " KIHÚZOGATOM " a konyhában levő ÖSSZES ESZKÖZT ! mosó-mosogató-hűtő-és szekrények ......
mááár kb néhány HÓNAPJA " IRTÓZTAM " e munkától ........késtem is kb fél évet !!! HÁL " ISTENNEK !
no , itt volt a szombat ...... neki is ugrottam ! az első MOZDULATNÁL IGAZOLÓDOTT a TÉTEL !!!!
képzeljétek el mikor a mosogató mögötti vízcsaphoz értem !!! AZONNAL a KEZEMBE MARADT !!! a víz ....meg mint az állat .........
deeeeeee eltudtam zárni a FŐCSAPOT !!! nézem ám a szerelvényt : HOPPÁ ! ÖNTÉSHIBÁS ! jesszusom !
ezt csak a SZENTLÉLEK TARTOTTA ........ ha épp NEM VAGYOK OTTHON ........ oda ááám a gyertyán parketta !!! MEG a MIMINDEN !!!!

- hogy ez a miminden mit jelent ? nem tudom , DE OTT és AKKOR BETOJTAM ám RENDESEN ! -

TERMÉSZETESEN ÖRÖK HÁLA a MEGÉRZÉSNEK !!! és a " TAKARÍTÁSI IDŐPONT " tologatásának ........lehet 2 hónappal ezelőtt még épp eltudtam volna zárni - nyitni ......... és lett volna IDEJE BŐVEN még 1 ÉVIG BÁRMIKOR SZÉTESNI !!!!!!!!!!!

igen !!! VEGYÜK ÉSZRE az ÜZENETEKET !!!! ÉRTÜNK " VANNAK " ............

SZERETETTEL ALEXANDER



Kedves Alexander! Nagyon jó az ötlet!

Azért - ha olvasod a hozzászólásokat visszamenőleg - akkor találsz itt az oldalon is sok-sok érdekes, őszinte megélést és egyszerű,
hétköznapi történetet. De igazad van, mert az, hogy most idegyűjtsük őket, nagyon jó ötlet!!!! Akkor, én el is kezdem!
Képzeljétek el, hogy az éjjel kicsit nyugtalanul aludtam.
Érdekes az ember! Itt volt ugye, ez a négynapos hétvége! Amikor tudtam, hogy nem kell dolgozni menni, akár fél 8-ig is képes
voltam aludni. Most pedig már működött a kisördög, hogy jujj, el ne aludjak, meg kis stressz, hogy mit kell csinálni, milyen munkák
várnak, stb. Szó mi szó, többször felébredtem éjjel és több kis álmom is volt. A legutolsó álmom, hajnal felé az volt, hogy beértem
a munkahelyemre és a velem szemben ülő kollégám - aki egyébként sokkal később szokott beérkezni - már ott ült és dolgozott.
Megkérdeztem tőle, hogy miért vagy itt ilyen korán? Erre azt válaszolta, hogy az óra-átállítás miatt, elnézte az időt és egy órával
korábban ért be. Ez volt az álom.
Jött a valóság! Beértem a munkahelyemre....a szemben ülő kollégám már ott ült....kérdeztem, hogy miért ilyen korán....
azt mondta, hogy - az óraátállítás miatt - elnézte az időt és egy órával korábban beért!
Elmondtam neki az álmomat és jót nevettünk mindketten!

"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery